Földmívelő, 1963 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-01 / 1. szám

BAJA JTEWJENTIs Jó eredményeket ért el a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság 10 szocialista brigád — Első a panduri erdészet — 478 törzsgárdajelvényes A Dunaártéri Állami Erdő­­gazdaság október 1-én fejezte be a gazdasági évet, és kezdte meg az új év feladatainak megoldását. Az 1961—62. gaz­dasági év eredményeit a kö­zelmúltban elkészült mérleg mutatja. Megállapítható, hogy a 132 millióra tervezett ter­melési érték 139 millió fo­rintra emelkedett. A tervezett vállalati eredmény 10 millió forintos nyereségi tervét 12 913 m/forintra teljesítettük. A termelékenység 7 szá­zalékkal emelkedett, ezzel párhuzamosa­n a dolgozók átlagbére 10 százalékkal növekedett. A gazdaság kitermelt 188 264 köbméter fát. Ebből az ipari fa (rönk, bányafa, papírfa, stb.) 119 324 köbméter, vas­tag tűzifa: 23 538 köbméter. A termelőszövetkezetek megerősítése érdekében az alábbi szerfásépületet adtuk át: 31 sertésfiaztatót, 34 ser­­tésszállást, 10 borjúnevelőt, 6 dohánypajtát és 16 juhho­­dályt. A kitermelt erdők helyén 449 hektáron felújítást végez­tünk és új erdőt 200 hektáron telepítettünk. Az erdőn kívüli fásítás eredménye 251 hektár. A párt- és a szakszervezeti bizottság felhívására dolgo­zóink széles körű, erdészetek, kerületek közötti munkaver­senyt indítottak. Az erdésze­tek közötti verseny győztese a panduri erdészet. Második és harmadik a szekszárdi és a karapancsai erdészet lett. A versenyben részt vevők részére 200 ezer forint cél­jutalmat fizettünk ki. A VIII. pártkongresszus tisz­teletére indított munkaver­seny 1,5 m/forintos felajánlá­sát 2,7 millióra teljesítettük. A „szocialista brigád” ver­senybe 12 munkacsapat neve­zett be, közülük 10 kapta meg a megtisztelő címet, jelvényt, oklevelet. A fizikai dolgozóknak 1,4 m/forint prémiumot fizettünk ki. Előreláthatólag 1,4 m/fo­rint nyereségrészesedés kerül kiosztásra, ami körülbelül 3— 4 heti fizetésnek felel meg. November 7-én 37 arany, 150 ezüst és 291 bronz törzs­­gárdajelvényt adott ki a szak­­szervezeti bizottság. Jó a baleseti statisztika ala­kulása is. Halálos balesetünk nem volt. Búzás Gyula szb-titkár Múlt és jelen a Bükkben szervezési formát alakítod ki a cserépfalui erdészet a A Nyugat-bükki Erdőgazda­ság cserépfalui erdészetét jár­juk már harmadik napja. Itt még 2—3 évvel ezelőtt mind­össze két MRP motorfűrésszel próbálkoztak, ma 5 Druzsbával és 3 Contra-Stihllel 7 motorfű­részes brigád végzi az erdészet fakitermelésének majdnem a 80 százalékát. Az erdészet 71 állandó dolgozója közül ma 16 szakmunkás — egy évvel ez­előtt még egyetlen szakmunkás sem volt. Ma az erdészet min­den belső dolgozójának, bele­értve a fiatal könyvelőnőt és a három adminisztratív dolgo­zót is, szolgálati lakása van. Az erdészet székhelyével, Cserép­faluval szomszédos Bükkzsér­­cen, ahol az erdészet legtöbb állandó munkása lakik, egy­másután épülnek az új házak s néhány hónappal ezelőtt vil­lanyt is kapott a község. A pazlagi munkásszállás az erdészet legjobban igénybe vett munkásszállása, mert ez a ke­rület esik legtávolabb minden lakott helytől. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül amel­lett, hogy a munkásszállás la­kói részére semmiféle szórako­zási lehetőség nincs. Amikor ott jártunk, még az áramfej­lesztő agregátor sem működött. A szálláson még rádió sincs. — Mióta? — kérdezzük Föl­des Károly kerületvezető er­désztől. — Én két éve vag­yok itt, az­óta nincs. Állítólag nem sokkal előtte romlott el. Többször szóltunk a szak­­szervezeti bizottságnak, mindig azt a választ kap­tuk, hogy minek javíttas­sák meg, úgyis megint el­romlik ... Ezek után csak azt kérdezhet­jük az egri erdőgazdaság szak­­szervezeti bizottságától: vajon könyvet is azért nem ad a pa­zlagi munkásszállásra, mert ha sokat olvassák, úgyis elrongyo­­l­ódik? A szakszervezet pedig egyéb­ként elég tevékeny , kár, hogy az elmondottakról elfe­ledkezett. Nem csekély szerepe van abban is, hogy a cserép­falui erdészet egész munkaszer­vezési formája átalakult. Az erdészet kollektívája — V. Sza­bó Ferenc erdészetvezető, Tóth Sándor fahasználati műszaki vezető, Szép Sándor erdőműve­lési műszaki vezető és Váradi Zoltán műszaki előadó, szak­­szervezeti vezetőségi tag — a gazdasági év kezdete előtt vas­kos javaslattervezetet juttatott el a gazdaság központjának. „Az MSZMP kongresszusi irányelveinek gyakorlattá vá­lása, valamint az erdészeti munkák termelékenységének emelése, a terhek egyenlete­sebb megosztása érdekében az eddigitől eltérő szervezési for­mát javasolunk bevezetni kí­sérletképpen a cserépfalui er­dészet területén. Elvi cél, hogy a felaprózott, szétszórt munka­­területeket megszüntessük. Ezért 3—3 erdészkerület össze­vonásával nagyobb területi egységeket, úgynevezett pago­nyokat alakítunk ki. A tíz er­dészkerület helyett kialakított négy pagony területén egymás mellett önálló, speciális felada­tokat ellátó művezetők tény­kednek a műszaki vezetők irá­nyítása szerint. Egy-egy pa­gony területén általában 3 — fatermelési, szállítási és műve­lési — művezető dolgozik.” — Milyen eredménnyel járt a csaknem két hónapja beveze­tett kísérlet? — kérdezzük V. Szabó Ferenc erdészetvezető­től. — Az alapötletet az új szer­vezési formához tulajdonkép­pen a MEDOSZ és az ÉRTI Lillafüreden rendezett, közös tapasztalatcseréje adta. Itt a többi között felmerült, hogy a komplex termelést vágásvezető technikusok vezessék. Mi egy lépéssel tovább mentünk: nem­csak a fakitermeléshez, hanem a többi munkafolyamathoz is egy-egy felelős művezetőt osz­tottunk be. Az erdészeti mun­kák fejlődésének, nagyüzemivé válásának alapja a széttagolt­ság megszüntetése, az összpon­tosítás. A művezetők így egy munkafolyamatra tudják össz­pontosítani a figyelmüket. • Az új, egyszerűbb, áttekint­hetőbb és a munkák minőségét emelő szervezési forma már eddig is nagy léptekkel vitte előbbre a Bükk déli lejtőin gazdálkodó cserépfalui erdé­szetnél a korszerű, nagyüzemi szervezet kialakulását. B. K. 2 FÖLDMÍVELŐ A Kisalföldi Erdőgazdaság legjobb erdészete: Dél-Hanság Évek óta versenyben áll­nak a Kisalföldi Erdőgazda­ság erdészetei, hogy elnyer­jék a legjobb erdészet címet, a velejáró versenyzászlóval és 10 000 forint jutalommal együtt. 1961—62-ben a ponto­zás alapján holtverseny ala­kult ki a dél-hansági és ra­­vazdi erdészet között és a versenyt értékelő bizottság a helyi körülmények figye­lembevételével döntött a Ka­puváron székelő dél-hansági erdészet javára azzal, hogy mindkét erdészetnek 8500 forint jutalmat adtak a jó munkáért. Az­ erdészetek közt folyó verseny segítette a múlt év­ben is az élüzem zászló el­nyeréséhez az erdőgazdasá­got és ez évben is jelen­tősen hozzájárult ahhoz, hogy ismét pályázhat az er­dőgazdaság a zászló elnyeré­sére. Az erdőgazdaság­ legjobb MRP motorfűrész kezelő­je Gosztola Lajos (rábaközi er­dészet) lett, akinek össztel­jesítménye 3762 köbméter volt keményfáiból, 1 hasznos órára jutó átlagteljesítmé­nye: 2,55 köbméter. A leg­jobb D­ruzsba motorfűrészes Kurcsics Sándor (dél-hansá­gi erdészet) volt. 3411 köb­méter összteljesítménnyel lágyfában, 1 hasznos órára jutó átlagteljesítménye: 2­ 42 köbméter. A legjobb vontatóvezető Nagy Lajos (rábaközi erdé­szet) lett, aki Super Zetor­­jával 5740 köbméter anyagot szállított A legjobb traktoros cím birtokosa Hegyi László (dél­hansági erdészet), aki Sz— 80-as traktorján segédvezető­jével bevezette a nyújtott műszakot és így 1800 hasz­nos óra tervét 2700 hasznos órára teljesítette. Gépével 197,5 ha területen végzett el­ső vágástörést, ami mellett még 461,5 ha-on egyéb talaj­munkát is végzett. A legjobb fagyártmányter­­melő címet Varga Gyula (rá­baközi erdészet) szerezte meg 109,2 százalékos hasznos óra­terv teljesítéssel. Munkájának 82,6 százaléka fai­ag-mozga­­tás volt. Holy Zoltán, 24 millió forint eredményjavulás A MEDOSZ elnökségének erdészeti szakosztálya és az Országos Erdészeti Egyesület közös rendezésében 1962. de­cember 15-én a MEDOSZ köz­pont Dózsa-termében tartott előadáson mintegy 100 erdé­szeti szakember hallgatta meg dr. Sári Emil főigazgatóhe­lyettes színvonalas és mélyre­hatóan elemző beszámolóját az erdőgazdaságok elmúlt évi munkájáról. Részt vett az elő­adáson Kovács István, szak­­szervezetünk főtitkára, továb­bá Mosonyi István főigazgató­helyettes, Róka Pál, az Építők Szakszervezetének alelnöke, valamint az OKF több vezető­je és dolgozója, ezenkívül az erdészeti szakosztálya és az egyesület által meghívott dol­gozók, köztük szocialista bri­gádvezetők. Sári Emil az erdőgazdasá­gok elmúlt évi eredményeiről és meglevő hiányosságairól — többek között — a következő­ket mondotta: az erdőgazdasá­gok 3188 ezer köbméter fa­anyagot termeltek ki az elmúlt gazdasági évben, s ezzel terv­feladatukat l°/0-kal túlteljesí­tették. A kitermelt mennyiség 240 000 köbméterrel haladja meg az előző évit. Az ipari fá­nak a vastag fához viszonyított aránya 53,3%, 1,3%-kal több a tervezettnél és 4%-kal az elő­ző évinél. A faanyagok szállí­tásánál 38 millió köbméter/km a teljesítés, ebből 16 millió m3 esik a saját járművekre. Minden m3 faanyagot átlago­san kétszer mozgattak meg, amíg feladó állomásra került. A saját gépkocsikat 60%-ban foglalkoztatták faanyag-moz­gatásban. A szállító vállalat­tól az erdőgazdaságokhoz át­kerülő 120 újabb tehergépko­csival 23—25 millió mg/km-re növekszik az erdőgazdaságok saját szállítási kapacitása. A fagyártomány-termelési tervüket 104%-ra teljesítették az erdőgazdaságok 76%-os ki­hozatal mellett. A termelt összmennyiség 414 000 m3, 64 000 ezerrel több az előző évinél. Csemetetermelés vona­lán mintegy 20°/C-os aszálykár sújtotta az erdőgazdaságokat, emiatt a csemetetermelési ter­vet teljesíteni nem sikerült, és így az erdősítési tervet is csök­kenteni kellett. A 10 000 ha tarvágással érintett területtel szemben 11 800 ha vágásfelújí­tást végeztek — tehát csök­kentették, a vá­gásfelújítási hátralékukat —, egy ha erdő­sítéséhez átlagosan 11 000 cse­metét használtak fel. A mun­kák gépesítésében általában szép eredményeket értek el az erdőgazdaságok, pl. a motorfűrészekkel kiter­melt faanyag aránya 48%­ról 61%-ra emelkedett az elmúlt évben, nem növekedett azonban és nem kielégítő jelenleg a ra­kodás gépesítése, ahol a mun­ka , nehéz és balesetveszélyes. A vadgazdálkodás terén sike­rült az erdő- és vadgazdálko­dás érekeit összeegyeztetni, összesen 6366 nagyvadat lőt­tek az elmúlt évben az erdő­­gazaságoknál. 16,4 millió nyereségrészesedésre Az erdőgazdaságok az aszá­lyos esztendő ellenére 24 mil­lió Ft vállalati eredményja­vulást értek el, ennek alapján összesen 16­4 millió Ft nyere­ségrészesedést fizethetnek ki, összefoglalva — mondotta dr. Sáli Emil — minden területen jó ered­ményt értek el az erdő­­gazdaságok, a távlati cél­kitűzéseket nem érte sé­relem, mert szem előtt tartották — helyenként túlteljesítették — a második ötéves terv célki­tűzéseit és messzemenően fi­gyelembe vették a VII. párt­kongresszus határozatát, illet­ve a VIII. pártkongresszus határozattá vált irányelveit. A vita­ ­ beszámolóit követő vitá­ban hatan szólalta­k fel. Andor József (Nagykanizsa) az állan­dó munkások foglalkoztatásá­val kapcsolatban szükséges nagyobb körültekintésről, a dél-zalai erdőik útta­lanságáról, a szállító vállalat megszűnése következtében a fülledékeny faanyag szállításánál várható problémáról, a MÁV hibájá­ból jelentkező és az erdőgaz­daságra hárított kocsiállásról, a fiatal fenyvesekből kikerülő faanyag értékesítési problé­máiról, a Stihl-fűrészek meg­felelő üzemanyagellátásáról és a balesetek kedvezőtlen ala­kulásáról beszélt. Javasolta, hogy az erdőgazdaságoknál rendszeresítsenek évkönyvet. A következő felszólaló Ko­vács István, szakszervezetünk főtitkára, volt, aki megállapí­totta, hogy az erdőgazdaságoknál és erdészeti vállalatoknál az elmúlt évben nem csupán a tervek teljesítésében, de a dolgozók öntudatának fejlődésében is jelentős előrehaladást értek el. Ezután arról beszélt, hogy az elnökség erőfeszítéseket tesz továbbra is az erdészek még fokozottabb megbecsülésére, a velük való foglalkozásra. Az elmúlt év ebből a szempont­ból is eredményes volt. Ezt a fejlődést a vezetésben is igyekszünk kifejezésre juttat­ni — mondotta a főtitkár. Megállapította, hogy az erdé­szet területén a szakszervezet munkájával kapcsolatban jó a légkör, az OEF vezetőivel is jó kapcsolat alakult ki. Kö­szönetét fejezte ki mindazok­nak, akik ebben társadalmi vonalon közreműködtek. Ez­után bejelentette, hogy a ME­DOSZ XXI. kongresszusán fog­lalkozni kívánnak erdészeti problémákkal is. A feladatok­kal kapcsolatban a követke­zőket mondotta: a bérez­és te­rén az átlagkeresetek növelése és a helyes arányok kialakítá­sa a cél. A munkavédelemben javulást kell elérni, különö­sen az emberek közötti fele­­lősségérzet fokozásával, to­vábbá a műszaki színvonal, ezen belül a rakodás gépesí­tettségének növelésével. A munka termelékenységének növelése szempontjából a be­fektetéssel nem járó munka­­szervezés előtérbe helyezését, a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom jelentőségét hangsúlyozta. Felszólaltak még Pásztor László (Zamárdi), Olsovszki Árpád (Tatabánya), Jakots lászló (OEF) és Sághy László (ÉRDÉRT). Nemes József PLAKÁTOK, RÖPLAPOK A SZOT Társadalombiztosí­tási Főosztálya és az Egész­ségügyi Felvilágosító Központ 1963-ban egészségügyi felvilá­gosítás céljából különböző ki­adványokat hoz forgalomba. Javasoljuk, hogy a megyebi­­zottságok és a KÖJÁL-lal ve­gyék fel a kapcsolatot, és az alábbi kiadványokat a gazda­ságok részére rendeljék meg: Szarvasmarha tuberkulózis. (Röplap.) Szűrővizsgálat a tbc . . . (Röplap.) Néhány szó az árnyékszékről. (Emlékeztető.) A tbc-s betegek rehabilitáció­ja. (Emlékeztető.) Munkahe­lyek és műhely takarítás. (Em­lékeztető.) A nikotin és az al­kohol ártalmai. (Röplap.) Bőr­gomba. (Röplap.) Védekezzünk a növényvédőszerek ártalmai ellen. (Emlékeztető.) Szenny­vízöntözés higiéniája. (Emlé­keztető.) Ivóvízfelhasználás hi­giéniája. (Emlékeztető.) Állat­ról emberre terjedő fertőző betegségek. (Emlékeztető) ív­fény-hegesztő szemártalmak. (Emlékeztető.) Lábgombásodás. (Csík-plakát.) A MEDOSZ Szociálpolitikai Osztálya TERMELJÜNK SOLANUMOT, FONTOS GYÓGYNÖVÉNY! A Solanum a gyógyszer­ipar igen fontos gyógyszer­­alapanyagát, a Sola-sodint adja. A Sola-sodinból több fajta fontos gyógyszer ké­szül, amely a gyógyászat­ban ma már nélkülözhetet­len. Termesztése, amellett, hogy nagyon fontos, az idei kedvezőtlen időjárás mel­lett is igen eredményes volt. Békés megyében, Kon­doroson mind­két tsz ter­melt, ahol kh-ként 70—80 mázsát, Bács megyében a dunaegyházi Haladás Tsz­­nél száz mázsát, a Debre­cen—Macs Január­­ Tsz-nél szintén száz mázsát, Sza­bolcs megyében a tiszavas­­vári Munka Tsz-nél pedig 90 mázsát takarítottak be. Ezek a tsz-ek már har­madik éve termelik a So­­lanumot, hasonló eredmény­nyel. Az első években ki­sebb területen kezdték meg a termelést, hogy megis­merjék ennek gazdaságos­ságát. A gyakorlat bebszor­nyította, hogy termesztése gazdaságos. Elfogadható be­­állottság esetén kh-ként 60 —80 mázsa termés várható Solanumból. Kedvező időjá­rás esetén ennél magasabb terméseredményt is el lehet érni, amit bebizonyít a Debrecen—Macs Január 1 Tsz példája, ahol 1960-ban 179 mázsa, 1961-ben pedig 130 mázsa termést takarí­tottak be kh-ként. A gyógyszeripar részéről jelentkező igények nagyok, ezért 1963-ban már kétsze­resére növeljük a termelést. A Solanum-termesztés gazdaságosságát bizonyítja az a tény, hogy a termelte­tő vállalat egy forintot fizet nyers­ég-ként a termelők­nek. A Solanum, más néven madárcsucsor, melegégövi növény, nálunk egyéves­ként termeszthető, ágrend­­szere jellegezetesen hár­mas elágazású, elágazásai­ban jelenik meg fürtvirág­zata. Virága liláskék, ter­mése zöld, majd éréskor megsárguló bogyó. A Solanum melegigényes, de hazai éghajlatunk alatt, napfényben gazdag vidéken jól termeszthető. A száraz­ságot jól tűri, mivel erős, jól fejlett gyökérzete van. Az erős palánták 2—3 fok fagyot is elbírnak. A középkötött és kötött talajokat kedveli. Legjob­ban szereti a jó táperőben levő talajokat. Burgonyát, paprikát és paradicsomot, azonos kártevőik miatt sem előtte, sem utána termesz­teni nem helyes. A friss szerves trágyázást meghá­lálja. A telepítést 200—250 mázsa szervestrágya, vagy 150—200 kg nitrogén, 50— 100 kg foszfor és 50—100 kg káliműtrágya adagolásá­val végezzük. A telepítést ősszel mély­szántott talajba végezzük, melyet kora tavasszal simí­­tozzunk, vagy fogasoljunk meg és palántázás előtt kultivátorral készítsük elő a talajt, hogy a palánták gyommentes és kertszerűen művelt talajba kerüljenek. Termesztése palántázás útján történik. A palánták neveléséhez a magvetést, 8 —10 cm sortávolságra, 0,5— 1 cm-es mélységben, a me­legágyakban február elején kell elvégezni. A vetés mélységére nagyon kell ügyelni, mert mélyebbről a csíranövények nehezen tud­nak kibújni. Melegágyi ab­lakonként 5—8 gr magot vetünk, így egy ablak alatt 1000—1100 db kiültetésre alkalmas palántát nyerhe­tünk. Az 1 kh ültetési anyagnak előállításához a pótlások figyelembe vételé­vel 16—18 melegágyi ablak­felület és 126—150 gr. ve­tőmag szükséges. Ajánlatos a jobb kelés érdekében a magvakat ve­tés előtt langyos vízzel nedvesítve 48 óráig szoba­­hőmérsékleten tartani. A melegágyi munkák egyéb­ként a paprika és paradi­csom kezelésével egyeznek meg. A palánta előnevelési idő a keléstől számítva mintegy 5—6 hét. Kiülteté­sére április második felé­ben kerül sor. Ikersoros ültetés esetén a sortáv 80 plusz 40 cm, a tő­táv 40—50 cm. Nem iker­soros palántázásnál 70 plusz 50 cm a sor- és tőtáv. Az első vágást kb. augusztus elején végezzük el. Ez alkalommal a hajtás­végekből 25—30 cm-t vá­gunk vissza és az elágazás­nál levő zöld bogyójú für­töket is begyűjtjük. A So­lanum végleges betakarítá­sát az időjárástól függően kb. október 20 után végez­zük. Ez alkalommal le kell szedni az össze­hajtásvége­ket, hajtásokat — amelyek 30 cm-nél nem hosszabbak — leveleket, zöld bogyós fürtöket. Elfásodott, vasta­gabb részeket az aruba szedni nem szabad. A feladatok igen jelentő­sek! Közös erővel, megér­téssel ezeket meg tudjuk oldani. A célkitűzések megvalósításához az is szükséges, hogy a termelő­­szövetkezetek vezetői meg­értsék e gyógynövény ter­mesztésének fontosságát és vállalják a termesztést. Azok a gazdaságok, ame­lyek a termesztésben részt kívánnak venni, fordulja­nak a „HERBARIA”-hoz. (Budapest, V., Arany János u. 29.) (—)

Next