Földmívelő, 1963 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1963-01-01 / 1. szám
BAJA JTEWJENTIs Jó eredményeket ért el a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság 10 szocialista brigád — Első a panduri erdészet — 478 törzsgárdajelvényes A Dunaártéri Állami Erdőgazdaság október 1-én fejezte be a gazdasági évet, és kezdte meg az új év feladatainak megoldását. Az 1961—62. gazdasági év eredményeit a közelmúltban elkészült mérleg mutatja. Megállapítható, hogy a 132 millióra tervezett termelési érték 139 millió forintra emelkedett. A tervezett vállalati eredmény 10 millió forintos nyereségi tervét 12 913 m/forintra teljesítettük. A termelékenység 7 százalékkal emelkedett, ezzel párhuzamosan a dolgozók átlagbére 10 százalékkal növekedett. A gazdaság kitermelt 188 264 köbméter fát. Ebből az ipari fa (rönk, bányafa, papírfa, stb.) 119 324 köbméter, vastag tűzifa: 23 538 köbméter. A termelőszövetkezetek megerősítése érdekében az alábbi szerfásépületet adtuk át: 31 sertésfiaztatót, 34 sertésszállást, 10 borjúnevelőt, 6 dohánypajtát és 16 juhhodályt. A kitermelt erdők helyén 449 hektáron felújítást végeztünk és új erdőt 200 hektáron telepítettünk. Az erdőn kívüli fásítás eredménye 251 hektár. A párt- és a szakszervezeti bizottság felhívására dolgozóink széles körű, erdészetek, kerületek közötti munkaversenyt indítottak. Az erdészetek közötti verseny győztese a panduri erdészet. Második és harmadik a szekszárdi és a karapancsai erdészet lett. A versenyben részt vevők részére 200 ezer forint céljutalmat fizettünk ki. A VIII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny 1,5 m/forintos felajánlását 2,7 millióra teljesítettük. A „szocialista brigád” versenybe 12 munkacsapat nevezett be, közülük 10 kapta meg a megtisztelő címet, jelvényt, oklevelet. A fizikai dolgozóknak 1,4 m/forint prémiumot fizettünk ki. Előreláthatólag 1,4 m/forint nyereségrészesedés kerül kiosztásra, ami körülbelül 3— 4 heti fizetésnek felel meg. November 7-én 37 arany, 150 ezüst és 291 bronz törzsgárdajelvényt adott ki a szakszervezeti bizottság. Jó a baleseti statisztika alakulása is. Halálos balesetünk nem volt. Búzás Gyula szb-titkár Múlt és jelen a Bükkben szervezési formát alakítod ki a cserépfalui erdészet a A Nyugat-bükki Erdőgazdaság cserépfalui erdészetét járjuk már harmadik napja. Itt még 2—3 évvel ezelőtt mindössze két MRP motorfűrésszel próbálkoztak, ma 5 Druzsbával és 3 Contra-Stihllel 7 motorfűrészes brigád végzi az erdészet fakitermelésének majdnem a 80 százalékát. Az erdészet 71 állandó dolgozója közül ma 16 szakmunkás — egy évvel ezelőtt még egyetlen szakmunkás sem volt. Ma az erdészet minden belső dolgozójának, beleértve a fiatal könyvelőnőt és a három adminisztratív dolgozót is, szolgálati lakása van. Az erdészet székhelyével, Cserépfaluval szomszédos Bükkzsércen, ahol az erdészet legtöbb állandó munkása lakik, egymásután épülnek az új házak s néhány hónappal ezelőtt villanyt is kapott a község. A pazlagi munkásszállás az erdészet legjobban igénybe vett munkásszállása, mert ez a kerület esik legtávolabb minden lakott helytől. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a munkásszállás lakói részére semmiféle szórakozási lehetőség nincs. Amikor ott jártunk, még az áramfejlesztő agregátor sem működött. A szálláson még rádió sincs. — Mióta? — kérdezzük Földes Károly kerületvezető erdésztől. — Én két éve vagyok itt, azóta nincs. Állítólag nem sokkal előtte romlott el. Többször szóltunk a szakszervezeti bizottságnak, mindig azt a választ kaptuk, hogy minek javíttassák meg, úgyis megint elromlik ... Ezek után csak azt kérdezhetjük az egri erdőgazdaság szakszervezeti bizottságától: vajon könyvet is azért nem ad a pazlagi munkásszállásra, mert ha sokat olvassák, úgyis elrongyolódik? A szakszervezet pedig egyébként elég tevékeny , kár, hogy az elmondottakról elfeledkezett. Nem csekély szerepe van abban is, hogy a cserépfalui erdészet egész munkaszervezési formája átalakult. Az erdészet kollektívája — V. Szabó Ferenc erdészetvezető, Tóth Sándor fahasználati műszaki vezető, Szép Sándor erdőművelési műszaki vezető és Váradi Zoltán műszaki előadó, szakszervezeti vezetőségi tag — a gazdasági év kezdete előtt vaskos javaslattervezetet juttatott el a gazdaság központjának. „Az MSZMP kongresszusi irányelveinek gyakorlattá válása, valamint az erdészeti munkák termelékenységének emelése, a terhek egyenletesebb megosztása érdekében az eddigitől eltérő szervezési formát javasolunk bevezetni kísérletképpen a cserépfalui erdészet területén. Elvi cél, hogy a felaprózott, szétszórt munkaterületeket megszüntessük. Ezért 3—3 erdészkerület összevonásával nagyobb területi egységeket, úgynevezett pagonyokat alakítunk ki. A tíz erdészkerület helyett kialakított négy pagony területén egymás mellett önálló, speciális feladatokat ellátó művezetők ténykednek a műszaki vezetők irányítása szerint. Egy-egy pagony területén általában 3 — fatermelési, szállítási és művelési — művezető dolgozik.” — Milyen eredménnyel járt a csaknem két hónapja bevezetett kísérlet? — kérdezzük V. Szabó Ferenc erdészetvezetőtől. — Az alapötletet az új szervezési formához tulajdonképpen a MEDOSZ és az ÉRTI Lillafüreden rendezett, közös tapasztalatcseréje adta. Itt a többi között felmerült, hogy a komplex termelést vágásvezető technikusok vezessék. Mi egy lépéssel tovább mentünk: nemcsak a fakitermeléshez, hanem a többi munkafolyamathoz is egy-egy felelős művezetőt osztottunk be. Az erdészeti munkák fejlődésének, nagyüzemivé válásának alapja a széttagoltság megszüntetése, az összpontosítás. A művezetők így egy munkafolyamatra tudják összpontosítani a figyelmüket. • Az új, egyszerűbb, áttekinthetőbb és a munkák minőségét emelő szervezési forma már eddig is nagy léptekkel vitte előbbre a Bükk déli lejtőin gazdálkodó cserépfalui erdészetnél a korszerű, nagyüzemi szervezet kialakulását. B. K. 2 FÖLDMÍVELŐ A Kisalföldi Erdőgazdaság legjobb erdészete: Dél-Hanság Évek óta versenyben állnak a Kisalföldi Erdőgazdaság erdészetei, hogy elnyerjék a legjobb erdészet címet, a velejáró versenyzászlóval és 10 000 forint jutalommal együtt. 1961—62-ben a pontozás alapján holtverseny alakult ki a dél-hansági és ravazdi erdészet között és a versenyt értékelő bizottság a helyi körülmények figyelembevételével döntött a Kapuváron székelő dél-hansági erdészet javára azzal, hogy mindkét erdészetnek 8500 forint jutalmat adtak a jó munkáért. Az erdészetek közt folyó verseny segítette a múlt évben is az élüzem zászló elnyeréséhez az erdőgazdaságot és ez évben is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ismét pályázhat az erdőgazdaság a zászló elnyerésére. Az erdőgazdaság legjobb MRP motorfűrész kezelője Gosztola Lajos (rábaközi erdészet) lett, akinek összteljesítménye 3762 köbméter volt keményfáiból, 1 hasznos órára jutó átlagteljesítménye: 2,55 köbméter. A legjobb Druzsba motorfűrészes Kurcsics Sándor (dél-hansági erdészet) volt. 3411 köbméter összteljesítménnyel lágyfában, 1 hasznos órára jutó átlagteljesítménye: 2 42 köbméter. A legjobb vontatóvezető Nagy Lajos (rábaközi erdészet) lett, aki Super Zetorjával 5740 köbméter anyagot szállított A legjobb traktoros cím birtokosa Hegyi László (délhansági erdészet), aki Sz— 80-as traktorján segédvezetőjével bevezette a nyújtott műszakot és így 1800 hasznos óra tervét 2700 hasznos órára teljesítette. Gépével 197,5 ha területen végzett első vágástörést, ami mellett még 461,5 ha-on egyéb talajmunkát is végzett. A legjobb fagyártmánytermelő címet Varga Gyula (rábaközi erdészet) szerezte meg 109,2 százalékos hasznos óraterv teljesítéssel. Munkájának 82,6 százaléka faiag-mozgatás volt. Holy Zoltán, 24 millió forint eredményjavulás A MEDOSZ elnökségének erdészeti szakosztálya és az Országos Erdészeti Egyesület közös rendezésében 1962. december 15-én a MEDOSZ központ Dózsa-termében tartott előadáson mintegy 100 erdészeti szakember hallgatta meg dr. Sári Emil főigazgatóhelyettes színvonalas és mélyrehatóan elemző beszámolóját az erdőgazdaságok elmúlt évi munkájáról. Részt vett az előadáson Kovács István, szakszervezetünk főtitkára, továbbá Mosonyi István főigazgatóhelyettes, Róka Pál, az Építők Szakszervezetének alelnöke, valamint az OKF több vezetője és dolgozója, ezenkívül az erdészeti szakosztálya és az egyesület által meghívott dolgozók, köztük szocialista brigádvezetők. Sári Emil az erdőgazdaságok elmúlt évi eredményeiről és meglevő hiányosságairól — többek között — a következőket mondotta: az erdőgazdaságok 3188 ezer köbméter faanyagot termeltek ki az elmúlt gazdasági évben, s ezzel tervfeladatukat l°/0-kal túlteljesítették. A kitermelt mennyiség 240 000 köbméterrel haladja meg az előző évit. Az ipari fának a vastag fához viszonyított aránya 53,3%, 1,3%-kal több a tervezettnél és 4%-kal az előző évinél. A faanyagok szállításánál 38 millió köbméter/km a teljesítés, ebből 16 millió m3 esik a saját járművekre. Minden m3 faanyagot átlagosan kétszer mozgattak meg, amíg feladó állomásra került. A saját gépkocsikat 60%-ban foglalkoztatták faanyag-mozgatásban. A szállító vállalattól az erdőgazdaságokhoz átkerülő 120 újabb tehergépkocsival 23—25 millió mg/km-re növekszik az erdőgazdaságok saját szállítási kapacitása. A fagyártomány-termelési tervüket 104%-ra teljesítették az erdőgazdaságok 76%-os kihozatal mellett. A termelt összmennyiség 414 000 m3, 64 000 ezerrel több az előző évinél. Csemetetermelés vonalán mintegy 20°/C-os aszálykár sújtotta az erdőgazdaságokat, emiatt a csemetetermelési tervet teljesíteni nem sikerült, és így az erdősítési tervet is csökkenteni kellett. A 10 000 ha tarvágással érintett területtel szemben 11 800 ha vágásfelújítást végeztek — tehát csökkentették, a vágásfelújítási hátralékukat —, egy ha erdősítéséhez átlagosan 11 000 csemetét használtak fel. A munkák gépesítésében általában szép eredményeket értek el az erdőgazdaságok, pl. a motorfűrészekkel kitermelt faanyag aránya 48%ról 61%-ra emelkedett az elmúlt évben, nem növekedett azonban és nem kielégítő jelenleg a rakodás gépesítése, ahol a munka , nehéz és balesetveszélyes. A vadgazdálkodás terén sikerült az erdő- és vadgazdálkodás érekeit összeegyeztetni, összesen 6366 nagyvadat lőttek az elmúlt évben az erdőgazaságoknál. 16,4 millió nyereségrészesedésre Az erdőgazdaságok az aszályos esztendő ellenére 24 millió Ft vállalati eredményjavulást értek el, ennek alapján összesen 164 millió Ft nyereségrészesedést fizethetnek ki, összefoglalva — mondotta dr. Sáli Emil — minden területen jó eredményt értek el az erdőgazdaságok, a távlati célkitűzéseket nem érte sérelem, mert szem előtt tartották — helyenként túlteljesítették — a második ötéves terv célkitűzéseit és messzemenően figyelembe vették a VII. pártkongresszus határozatát, illetve a VIII. pártkongresszus határozattá vált irányelveit. A vita beszámolóit követő vitában hatan szólaltak fel. Andor József (Nagykanizsa) az állandó munkások foglalkoztatásával kapcsolatban szükséges nagyobb körültekintésről, a dél-zalai erdőik úttalanságáról, a szállító vállalat megszűnése következtében a fülledékeny faanyag szállításánál várható problémáról, a MÁV hibájából jelentkező és az erdőgazdaságra hárított kocsiállásról, a fiatal fenyvesekből kikerülő faanyag értékesítési problémáiról, a Stihl-fűrészek megfelelő üzemanyagellátásáról és a balesetek kedvezőtlen alakulásáról beszélt. Javasolta, hogy az erdőgazdaságoknál rendszeresítsenek évkönyvet. A következő felszólaló Kovács István, szakszervezetünk főtitkára, volt, aki megállapította, hogy az erdőgazdaságoknál és erdészeti vállalatoknál az elmúlt évben nem csupán a tervek teljesítésében, de a dolgozók öntudatának fejlődésében is jelentős előrehaladást értek el. Ezután arról beszélt, hogy az elnökség erőfeszítéseket tesz továbbra is az erdészek még fokozottabb megbecsülésére, a velük való foglalkozásra. Az elmúlt év ebből a szempontból is eredményes volt. Ezt a fejlődést a vezetésben is igyekszünk kifejezésre juttatni — mondotta a főtitkár. Megállapította, hogy az erdészet területén a szakszervezet munkájával kapcsolatban jó a légkör, az OEF vezetőivel is jó kapcsolat alakult ki. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik ebben társadalmi vonalon közreműködtek. Ezután bejelentette, hogy a MEDOSZ XXI. kongresszusán foglalkozni kívánnak erdészeti problémákkal is. A feladatokkal kapcsolatban a következőket mondotta: a bérezés terén az átlagkeresetek növelése és a helyes arányok kialakítása a cél. A munkavédelemben javulást kell elérni, különösen az emberek közötti felelősségérzet fokozásával, továbbá a műszaki színvonal, ezen belül a rakodás gépesítettségének növelésével. A munka termelékenységének növelése szempontjából a befektetéssel nem járó munkaszervezés előtérbe helyezését, a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom jelentőségét hangsúlyozta. Felszólaltak még Pásztor László (Zamárdi), Olsovszki Árpád (Tatabánya), Jakots lászló (OEF) és Sághy László (ÉRDÉRT). Nemes József PLAKÁTOK, RÖPLAPOK A SZOT Társadalombiztosítási Főosztálya és az Egészségügyi Felvilágosító Központ 1963-ban egészségügyi felvilágosítás céljából különböző kiadványokat hoz forgalomba. Javasoljuk, hogy a megyebizottságok és a KÖJÁL-lal vegyék fel a kapcsolatot, és az alábbi kiadványokat a gazdaságok részére rendeljék meg: Szarvasmarha tuberkulózis. (Röplap.) Szűrővizsgálat a tbc . . . (Röplap.) Néhány szó az árnyékszékről. (Emlékeztető.) A tbc-s betegek rehabilitációja. (Emlékeztető.) Munkahelyek és műhely takarítás. (Emlékeztető.) A nikotin és az alkohol ártalmai. (Röplap.) Bőrgomba. (Röplap.) Védekezzünk a növényvédőszerek ártalmai ellen. (Emlékeztető.) Szennyvízöntözés higiéniája. (Emlékeztető.) Ivóvízfelhasználás higiéniája. (Emlékeztető.) Állatról emberre terjedő fertőző betegségek. (Emlékeztető) ívfény-hegesztő szemártalmak. (Emlékeztető.) Lábgombásodás. (Csík-plakát.) A MEDOSZ Szociálpolitikai Osztálya TERMELJÜNK SOLANUMOT, FONTOS GYÓGYNÖVÉNY! A Solanum a gyógyszeripar igen fontos gyógyszeralapanyagát, a Sola-sodint adja. A Sola-sodinból több fajta fontos gyógyszer készül, amely a gyógyászatban ma már nélkülözhetetlen. Termesztése, amellett, hogy nagyon fontos, az idei kedvezőtlen időjárás mellett is igen eredményes volt. Békés megyében, Kondoroson mindkét tsz termelt, ahol kh-ként 70—80 mázsát, Bács megyében a dunaegyházi Haladás Tsznél száz mázsát, a Debrecen—Macs Január Tsz-nél szintén száz mázsát, Szabolcs megyében a tiszavasvári Munka Tsz-nél pedig 90 mázsát takarítottak be. Ezek a tsz-ek már harmadik éve termelik a Solanumot, hasonló eredménynyel. Az első években kisebb területen kezdték meg a termelést, hogy megismerjék ennek gazdaságosságát. A gyakorlat bebszornyította, hogy termesztése gazdaságos. Elfogadható beállottság esetén kh-ként 60 —80 mázsa termés várható Solanumból. Kedvező időjárás esetén ennél magasabb terméseredményt is el lehet érni, amit bebizonyít a Debrecen—Macs Január 1 Tsz példája, ahol 1960-ban 179 mázsa, 1961-ben pedig 130 mázsa termést takarítottak be kh-ként. A gyógyszeripar részéről jelentkező igények nagyok, ezért 1963-ban már kétszeresére növeljük a termelést. A Solanum-termesztés gazdaságosságát bizonyítja az a tény, hogy a termeltető vállalat egy forintot fizet nyerség-ként a termelőknek. A Solanum, más néven madárcsucsor, melegégövi növény, nálunk egyévesként termeszthető, ágrendszere jellegezetesen hármas elágazású, elágazásaiban jelenik meg fürtvirágzata. Virága liláskék, termése zöld, majd éréskor megsárguló bogyó. A Solanum melegigényes, de hazai éghajlatunk alatt, napfényben gazdag vidéken jól termeszthető. A szárazságot jól tűri, mivel erős, jól fejlett gyökérzete van. Az erős palánták 2—3 fok fagyot is elbírnak. A középkötött és kötött talajokat kedveli. Legjobban szereti a jó táperőben levő talajokat. Burgonyát, paprikát és paradicsomot, azonos kártevőik miatt sem előtte, sem utána termeszteni nem helyes. A friss szerves trágyázást meghálálja. A telepítést 200—250 mázsa szervestrágya, vagy 150—200 kg nitrogén, 50— 100 kg foszfor és 50—100 kg káliműtrágya adagolásával végezzük. A telepítést ősszel mélyszántott talajba végezzük, melyet kora tavasszal simítozzunk, vagy fogasoljunk meg és palántázás előtt kultivátorral készítsük elő a talajt, hogy a palánták gyommentes és kertszerűen művelt talajba kerüljenek. Termesztése palántázás útján történik. A palánták neveléséhez a magvetést, 8 —10 cm sortávolságra, 0,5— 1 cm-es mélységben, a melegágyakban február elején kell elvégezni. A vetés mélységére nagyon kell ügyelni, mert mélyebbről a csíranövények nehezen tudnak kibújni. Melegágyi ablakonként 5—8 gr magot vetünk, így egy ablak alatt 1000—1100 db kiültetésre alkalmas palántát nyerhetünk. Az 1 kh ültetési anyagnak előállításához a pótlások figyelembe vételével 16—18 melegágyi ablakfelület és 126—150 gr. vetőmag szükséges. Ajánlatos a jobb kelés érdekében a magvakat vetés előtt langyos vízzel nedvesítve 48 óráig szobahőmérsékleten tartani. A melegágyi munkák egyébként a paprika és paradicsom kezelésével egyeznek meg. A palánta előnevelési idő a keléstől számítva mintegy 5—6 hét. Kiültetésére április második felében kerül sor. Ikersoros ültetés esetén a sortáv 80 plusz 40 cm, a tőtáv 40—50 cm. Nem ikersoros palántázásnál 70 plusz 50 cm a sor- és tőtáv. Az első vágást kb. augusztus elején végezzük el. Ez alkalommal a hajtásvégekből 25—30 cm-t vágunk vissza és az elágazásnál levő zöld bogyójú fürtöket is begyűjtjük. A Solanum végleges betakarítását az időjárástól függően kb. október 20 után végezzük. Ez alkalommal le kell szedni az összehajtásvégeket, hajtásokat — amelyek 30 cm-nél nem hosszabbak — leveleket, zöld bogyós fürtöket. Elfásodott, vastagabb részeket az aruba szedni nem szabad. A feladatok igen jelentősek! Közös erővel, megértéssel ezeket meg tudjuk oldani. A célkitűzések megvalósításához az is szükséges, hogy a termelőszövetkezetek vezetői megértsék e gyógynövény termesztésének fontosságát és vállalják a termesztést. Azok a gazdaságok, amelyek a termesztésben részt kívánnak venni, forduljanak a „HERBARIA”-hoz. (Budapest, V., Arany János u. 29.) (—)