Földmívelő, 1964 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1964-09-01 / 17. szám
VhlG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 VEL ÉVFOLYAM, 17. SZÁM, 1964. SZEPTEMBER 1. ÁRA 50 FILLÉR Mezőgazdaságunk egészségesen fejlődik ' c'fgy 1NTEZEZ MEGNYÍLT A 65. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR Augusztus 28-án szélesre tárultak a kiállítás kapui, megnyitották a 65 Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Az érkező vendégeket igazi verőfényes napsütés és zászlódísz fogadta. A főpavilon előtti téren tartották az ünnepélyes megnyitót, amelyen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Németh Károly és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottsága titkárai, a Központi Bizottság, a kormány és az Elnöki Tanács több tagja, a társadalmi, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, valamint a mezőgazdasági tudomány és termelés sok kiváló dolgozója. Részt vettek a megnyitón a kiállításra hazánkba érkezett külföldi mezőgazdasági küldöttségek. A Himnusz elhangzása után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter mondott ünnepi megnyitó beszédet. Többek között elmondta, hogy a kiállítás bemutatja a mezőgazdaság átszervezés óta elért eredményeit, megismerteti a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatait és legjobb módszereit. Tanúsítja, hogy a múlt év végén a mezőgazdasági termelés hat százalékkal, a felvásárolt áruk mennyisége pedig 13 százalékkal volt több, mint 1981-ben, az átszervezés befejezésének évében. A szocialista átszervezés óta minden növényből nagyobb átlagtermést értek el a szocialista üzemek, mint a megelőző években a kisüzemek. A második ötéves terv első három évében 22 milliárd forint beruházást kapott a fi mezőgazdaság. 1960-hoz viszonyítva a traktor és munkagépállomány közel hatvan százalékkal, a kombájnállomány pedig 70 százalékkal növekedett. Jelentősen kiterjedt a kémiai anyagokhasználata is. Emellett több százezer nagyüzemi állati férőhelyet csaknem félmillió hold öntözésre berendezett területet, sok tízezer hold nagyüzemi gyümölcsöst és szőlőt létesítettek ebben az időben. A földművelésügyi miniszter hangoztatta továbbá, hogy a most megnyíló kiállítás tükrözi a szocialista országok testvéri együttműködését. Végül a korszerű termelési módszerek alkalmazásának jelentőségéről, a szaktudás, a hozzáértés fontosságáról szólt A kiállítás akkor éri el célját — mondotta — ha az iparban és kereskedelemben dolgozók megismerik: milyen nagy fontosságú a munkájuk a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A beszéd elhangzása után a részvevők megtekintették a kiállítás pavilonjait, a kiállított gépeket és eszközöket. A magyar gépkiállítás egy részlete A sokféle hasznosítású kertészeti gépek tömegét ismerhetik meg a látogatók Új, kisméretű csehszlovák traktor A legbarátibb tanács csak az lehetne: mindent! Olyan sok azonban ezen a kiállításon a hasznos látnivaló, hogy aligha jut idő mindenre, még a legszükségesebbek és legértékesebbek közül is. Éppen ezért, had adjunk néhány tanácsot a látnivalók megválasztására. A főpavilont senki se kerülje el, aki mezőgazdaságunk mai helyzetéről általános képet akar kapni. Itt betekinthet hazánk és a szocialista államoknak a KGST-ben kialakult együttműködésének gazdasági eredményeibe. Látványos formában jelenik meg a látogató előtt Székkutas község távlati fejlesztési terve. Az érdeklődő itt tekintheti meg 37 ország mintegy 2000 mezőgazdasági szakkönyvét és folyóiratát. A legnagyobb szabású hármas bemutatója a mostani kiállításnak kétségtelenül az európai KGST-államok nemzetközi mezőgazdasági gép-, műszer- és takarmányozási bemutatója. A gépek ott sorakoznak a főpavilon mögötti tízezer négyzetméteres területen, mögötte jobbra a takarmányozási, balra pedig a műszereket bemutató pavilon. A növénytermesztési pavilonban a részvevő gazdaságok szántóföldi növénytermesztési eredményeit, termelési módszereit tekintheti meg a látogató. A zöldség-, gyümölcs- és borászati szakemberek elsősorban a három kertészeti pavilont keresik fel, utána pedig a szabadéri bemutatókat, ahol a legújabb kertészeti termesztési, illetve gyümölcs-, szőlőtelepítési módszereket tanulmányozhatják. A zöldségtermelőket bizonyára érdekelni fogja a a megépített szaporítóház és a hollandi ágyak, a mellettük elhelyezett gépekkel, s működés közben bemutatott manipulációs kisgépsorral. A TudományosAkadémia kisparcelláit minden bizonnyal egyetlen növénytermesztő sem kerüli el. A virágkertészek viszont a dísznövénytermesztési bemutatót tanulmányozzák elsősorban. Az állattenyésztőket a legújabb állattenyésztési technológiák egész sora várja. A tenyész- és haszonállatok megtekintése után útjuk a gépesített tehénistállóba vezethet, ahonnan átsétálhatnak a működés közben bemutatott tejházba. Ennek során tanulmányozhatják a legújabb fejőgépek működését, melyek lehetővé teszik a teljesen higiénikus fejes megvalósítását. Sok tanúságot tartogat számukra a növendékmarha-istálló és az itatásos borjúnevelő megtekintése is. A sertéstenyésztők a modern sertésfiaztatót és sertéshizlalót nézik meg mindenekelőtt, s utána tanulmányozhatják egy angol cég sertéshizlalóját is, melynek a kiállításon csak egy kisebb szakaszát építették meg. A gazdaságok gépészeti szakemberei — a nemzetközi gépbemutató után — a főbejárattól jobbra levő gépkacantartási,"’"javítási és árolási bemutatót kereshetik fel. E bemutató épülk szomszédságában találják meg az újítási pavilot, melyben mintegy 150 mezőgazdasági újítást mutatnak be, köztük néhány találmányt is. A gépek embereit behívják a Nehézipari Minisztérium és a Kohó- és Gépipari Minisztérium ugyancsak e környéken elhelyezett pavilonjai is. E főbb bemutatókon kívül sorolhatnók az erdészeti, halászati, vadászati, érmeszai, méhészeti, vagzdálkodási, vetőmagtermezési, egszségügyi, állategészszgngyi, é elemezésipari, a SZÖVOSZ, a Meteorológiai Intézet, stb. bemutatókat. Akinek jut rá ideje, s érdeklődése van ezek iránt is, sokat tarulhat belőlük. S hogy elgezdjék e rengeteg bemutató épület között, érdemes megvásárolni a kiállítás tekénét, amit fillérekért árusítanak. KI MIT NÉZZEN MEG? A TARTALOMBÓL: ŐSZI TEENDŐK A MUNKÁSSZÁLLÁSOKON, KONYHÁKON HOGYAN SEGÍTHETIK A NŐK A BETAKARÍTÁST TAKARÉKOSSÁGI MOZGALOM BORSODBAN NYITOTT SZEMMEL — NYÍLT SZÍVVEL JOGI TANÁCSADÓ A belső tartalékok feltárásáért szépgazdaságunk fejlődésülvének ütemét elsődlegesen a munka termelékenységének növekedése határozza meg. A termelékenység növekedése pedig szoros összefüggésben jelentkezik szocialista célkitűzéseink legfontosabb feladatával, az életszínvonal emelkedésével. A munka termelékenységének növelését sok esetben akadályozza, fékezi az üzem- és munkaszervezés területén jelentkező maradi gondolkozás. E feladatokkal való nagyobb törődést sürgeti az a körülmény is, hogy a munkaerő-tartalékok az utóbbi években jelentősen csökkentek. Ma ott tartunk, hogy a népgazdaság valamennyi ágában komoly munkaerő-problémák jelentkeznek. Különös súllyal jelentkezik ez a kérdés a mezőgazdasági üzemeinkben. A gazdaságban dolgozók, a szakvezetők összefogva a társadalmi szervekkel tehetnek legtöbbet e téren a hiányosságok felszámolására. Üzemeink számos olyan belső tartalékkal rendelkeznek, amelyek feltárása emelheti a munka termelékenységét. A helyi ismeretek tudatában szervezettebbé tehetők a munkafolyamatok. Ennek kihatásaként a munkaerő-problémák részben vagy teljesen megoldást nyerhetnek. A termelési tartalékok feltárása édekében a szakszervezeti bizottságok a legszorosabb együttműködésben dolgozzanak a gazdasági vezetéssel, a munka- és üzemszervezési, valamint a munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldásában. A vállalati intézkedési tervek készítéséhez széles körben kérdezzék meg a dolgozókat, szerezzenek érvényt a dolgozók ésszerű javaslatainak, bírálatainak. Az üzemi tanácsüléseket, termelési tanácskozásokat, taggyűléseket szervezzék úgy, hogy központi kérdés legyen minden esetben az üzemen belüli szervezetlenségek felszámolása. A dolgozók zavartalan munkavégzését akadályozó tényezőket kísérjék figyelemmel, ezek megoldását következetesen szorgalmazzák. Folyamatosan tájékozódjanak a munkahelyi bizottságoktól és a bizalmiaktól, ugyanakkor adjanak tájékoztatást a hiányosságok felszámolására tett intézkedésekről. A szakszervezeti bizottságok fokozottan segítsék a jó munkamódszereket átadó és átvevő dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. Az állami gazdaságokban szorgalmazzák a gépek, berendezések leggazdaságosabb, egyben legoptimálisabb kihasználását. Az elmúlt években jelentősen növekedett gazdaságaink állóeszköz-állománya, ezen belül is az erőgépek száma. Megállapítható, hogy a gépek, eszközök számának növekedésévelegyütt — elsősorban szervezetlenségek következtében — nőtt a gének üresjárata, nem kellő a kihasználtságuk. Igen sok a gazdaságokban elfekvő, feleslegessé vált, vagy elavult gép és berendezés is. Ez jelentős költségtöbbletet okoz a termékeknél. Fő feladat a gépek maximális kihasználása. Az erőgéneket a munkafolyamatok teljes gépesítése érdekében változatos és korszerű munkagépekkel kell ellátni. A gének folyamatos foglalkoztatására részletes terveket kell készíteni, az üresjáratok időszakában idegen szervek részére munkákat kell vállalni. A feleslegessé vált gépek és eszközök egyéb hasznosításáról, vagy kiselejtezéséről kell gondoskodni. A mezőgazdasági termelés fő jellemző vonása a szakaszosság, az idényszerűség. Ennek következtében jelentkeznek az év során a különböző nagyságrendű munkacsúcsok. A biztonságos munkavégzés elsődleges feltétele a csúcsidőszakok valamennyi munkáját műveletenként átfogó kampányterv. Számtalan példa bizonyítja, hogy azok a gazdaságok, amelyek alaposan átgondolt, a szakefeladatoknak megfelelő kampányterveket készítettek, sokkal nagyobb biztonsággal vészelték át a csúcsmunkák időszakát. A kampánytervek fő követelménye azonban az, hogy ne csak a termelési folyamatok műveletei kerüljenek rögzítésre, hanem egyben legyenek meghatározva a műveletek költségvonzatai is. A munkacsoportok a műveletek végrehajtásánál ebben az esetben egyben a költségekkel is gazdálkodhatnak. Lehetővé válhat ilyen kezdeményezés útján a költségekkel való takarékoskodás, a költségek csökkentése. Természetesen ezújszerű módszereket kíván a tervezésben, a bizonylati rendszer felépítésében, a számviteli nyilvántartásokban egyaránt. Különös módon jelentkezik ez a kérdés a körzeti, illetve üzemegységrendszerben működő gazdaságoknál. Már a közeljövőben meg kellene valósítani ezekben a gazdaságokban a kerületektől, illetve az üzemegységektől kiinduló részletes termelési és pénzügyi tervkészítést. A részletes tervek birtokában nagyobb önállóságot lehet és i kell is biztosítani az egységeknek. Az anyagi érdekeltséget az egységeknél a tervek teljesítésétől kell függővé tenni. A munka- és üzemszervezés területén nagy fontossága van a kísérletek és a gyakorlat során bevált új módszerek elterjesztésének és alkalmazásának. Itt meg kell említeni a Szekszárdi Állami Gazdaság Mátrai Gyula brigádjának új utakon járó kezdeményezését. A gépesített brigád 12 tagja 2300 kat. hold területet művel meg — előre meghatározott pontos technológia szerint — a talajelőkészítéstől egészen a termények betakarításáig. Bérezésük a végtermények mennyisége alapján történik. Ez évi munkájuk során — a várható terméseredményeikkel, a költségek alakulásával — bebizonyították, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek az ilyen kis munkaegységekben is, a jól szervezett és becsületesen végzett munka esetében. Különös feladat hárul a gazdaságokra az önköltségcsökkentés területén. Az anyagfelhasználás a legjelentősebb költségtényező a mezőgazdaságban, elsődlegesen az állattenyésztésben, mint takarmányfelhasználás. Az állattartás eredményeinek vizsgálata során megállapítható ,hogy általában túletetés va■ fésül meg és ez kedvezőtlenül alkotja a hozamok és c ■ költségek arányát. A tudományosan megalapozott takarmányozástan meghatározza az állatok biológiai életfenntartásához, a termelésükhöz szükséges takarmánymenny?c*££et. lVtef'K15* i továbbá a takarmányok keményítő-fehérje értékarányait is. A segédüzemági költségfelhasználásoknál is sok még a tennivaló. A gazdaságok anyagi, műszaki bázisának fejlődésével együtt a költségek aránytalanul növekedtek. Igen gondos munkát igényel a segédüzemági felhasználások szervezettebbé tét°le Elsődlegesen ariási feladatoknál, a belső anyagmozgatásoknál kell észszerű szervezéseket végrehajtani a segédüzemági költségek csökkenése érdekében. Az elmúlt időszak gazdálkodási eredményeit vizsgálva megállapítható továbbá az is, hogy az általános költségek igen kedvezőtlenül alakulnak. Ezen költségcsoportba tartoznak éppen azok a költsééek ahol a legszigorúbb takarékosság követelhető meg. A költségek csak kis részben függvényei a termelési volumen változásának. Ezért ha a szükség úgy kívánja, akkor szigorú adminisztratív intézkedésekkel is gátat kell szabni az általános költségek aránytalan növekedésének. A felsorolt példákon kívül minden gazdágban számos egyéb feladat, kérdás ilentkezik, amelyeknek megoldása csak az ésszerű üzem- és munkaszervezésen keresztül valósítható meg. A gazdaságok szakszervezeti bizottságainak elsődleges feladata sőt, kötelessége legyen, hogy a munka- és üzemszervezést a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében a legmeszszebbmenőkig támogassák és segítsék. Derbák László