A MEDOSZ Lapja, 1971 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1971-03-01 / 5. szám
Külöttértekezlet Tolna megyében Február 18-án Szekszárdon, Babits Mihály Művelődési Ház szép tanácskozótermében került sor a MEDOSZ megyei küldöttértekezletére. A megyebizottság szóbeli beszámolója, amelyet Horváth Géza megyei titkár tartott, sokoldalúan foglalkozott az alapszervezeti választásokon elhangzott javaslatokkal, bírálatokkal, a munkásokat és vezetőket érintő problémákkal. Kiemelten foglalkozott a szakszervezeti jog- és hatáskör gyakorlati alkalmazásának fontosságával. A szakszervezeti munka erősítése, a tájékoztatás, a véleménycsere meggyorsítása érdekében előtérbe kell helyezni a szakszervezeti bizalmiak munkájának javítását A magasabb színvonalra legyen jellemző a jobb, az alaposabb felkészülés, a körültekintő vita, a feladatok jó végrehajtása. A beszámoló foglalkozott a nők és az ifjúság problémáival, a szakszervezeti mozgalom sikereivel, fogyatékosságaival. Bírálta egyes gazdasági vezetők gorombaságait. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista előrehaladás érdekében jobban oda kell figyelni a dolgozók jogos bírálataira, törekedni kell az igények jobb kielégítésére. A vitában Zwick Antal esztergályos, a Hőgyészi Állami Gazdaság küldötte elmondotta, hogy a jobb szakszervezeti munka fontos feltétele a rendszeres politikai és szakmai továbbképzés, a jó kapcsolatok építése és ápolása. A gazdasági vezetők és az aktivisták kapcsolatának fontos alapja a kölcsönös információ. Változtatni kell az eddigi munkastíluson is. Ne kérjenek tőlünk sem a gazdasági vezetők, sem a felsőbb szervek azonnali jelentéseket, nem szabad, hogy csak egyetlen szb-titkár véleménye, jó vagy rossz döntése, helyes, vagy helytelen állásfoglalása érvényesüljön. Legyen arra mód és idő, hogy a vezető kollektíva foglaljon állást. Szükség van a testületi döntésre és erre a jövőben még nagyobb szükség lesz, hiszem „a szakszervezeti jog gyakorlása azt jelenti, hogy a munkásosztály gyakorolja a mindennapi életben a haltalmat”. A szakszervezeti aktívák és a gazdasági vezetők jó kapcsolatának kiépítése mindinkább politikai kérdéssé is növekszik. Bartus elvtárs, a Paksi Állami Gazdaság pártszervezetének titkára, a dolgozó nők problémáival foglalkozva hangsúlyozta, nagy türelemre van szükség a probléma megoldásához. Rendeleti úton, vagy egy-két milliárd forint felhasználásával nem lehet egyszerre mindent megoldani. Mindkét nem szemléletének formálására még nagyon nagy szükség van. Állításait az életből szerzett tapasztalatokkal, színesen, élményt nyújtó módon bizonyította. Hős László, az Állattenyésztési Felügyelőség küldötte a foglalkozásukkal járó egészségügyi problémákra, a napi elfoglaltság mértékére hívta fel a küldöttértekezlet figyelmét. Gyurik József fogatos üszk-titkár Dalmandról a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtásával, az új kollektív szerződés megkötésével, az oszk-k önállóságával foglalkozott. Beszélt arról, hogy a X. kongresszus határozatából adódóan milyen eszközök és módszerek alkalmazásával igyekeznek elősegíteni üzemrészükben a célkitűzések megvalósítását. Tumpek József KISZ-titkár, a Paksi Állami Gazdaság küldötte az ifjúság problémáit, az elért eredményeket hangsúlyozta hozzászólásában. Elmondotta azokat a gondokat, problémákat is, amelyek az üzem fiatalságát foglalkoztatják. Soós Ferenc, a Tamási Gépjavító küldötte, a megyei szakcsoport elnöke többek között a bizalmiak és művezetők kapcsolatáról beszélt, továbbá felhívta a megyebizottság figyelmét arra, hogy az új helyzetnek megfelelően át kell alakítani a megyei szakcsoport munkáját, mert az átszervezés, az új profil kialakulása után hanyatlás mutatkozott. Bírálta a szakszervezeti üdültetést, az elosztás módszerét. Vass István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója hozzászólásában a gazdálkodás új módszerével, a káderpolitikával, a gazdaság eredményeivel foglalkozott. Dr. Vincze László tudományos kutató az iregszemcsei szakszervezet küldötte, a költségvetésből gazdálkodó intézet nehézségeiről, erőfeszítésekről, a fiatalabb nemzedék kommunális, bérezési és egyéb problémáiról beszélt. A tanácskozáson felszólalt Lothner Károly, az SZMT vezető titkára. Hangsúlyozta a politikailag megalapozott cselekvés és a felelősségérzet fokozását, a megfontolt, alapos határozatok alapján való következetes munka fontosságát. Németh László, a MEDOSZ központi vezetőség tagja hozzászólásában foglalkozott a vezetés színvonalának emelésével, a személyi, tárgyi feltételek biztosításával, a munkahelyek szervezettségével, a korszerű gépesítéssel, a dolgozók helyhez kötésével, az élet- és munkakörülmények, valamint jobb szociális feltételek megteremtésével, a megfelelő emberi bánásmód és a kulturált üzemi légkör kialakulásával. Kormosai László, a MEDOSZ osztályvezetője elismeréssel nyilatkozott a megyebizottság munkájáról, színes, gazdag tevékenységéről. A feladatokat illetően kihangsúlyozta az emberi viszonyok alakításának fontosságát, a baleseti helyzetről elmondotta, hogy a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti bizottságoknak is jobban oda kell figyelni erre a dologra, mert a csonkulásos és halálos balesetek alakulása, emelkedő tendenciája erre hívja fel a figyelmünket. A továbbiakban beszélt a dolgozók szociális helyzetének javulásáról, az országos és megyei eredményekről. A vita bezárása után a küldöttek titkos szavazással megválasztották a MEDOSZ megyebizottságot, amely első ülésén Dani Józsefet a megyebizottság elnökének, Horváth Gézát a megyebizottság titkárának választotta meg. Sinai Sándor lyek. A téli hidegben rendszeresen kijárok s eledelt viszek a hasznos madaraknak. Néha térdig járok a hóba, de nagyon szeretem őket, s örömömre szolgál, ha tavasszal kikelnek a fiókák. Márpedig ha elpusztulnak a téli hidegben, tavaszszal hiába lesném a költést. — Amondó vagyok: érdemes az egész Körös-völgyben többet törődni a hasznos madarakkal, az „ingyen napszámosokkal”, a mezőgazdaság nagy segítői ők ... Ary Róza Fokozott védelmet a Körös vidék ritkuló madárvilágának Beszélgetés a sarkad-remetei cinkeváros gondozójával Munkahelyén, a gyulai erdőgazdasági fatelepen kerestük fel Povázsay László erdészt. Hallottuk, hogy nagyon szereti a madarakat, s védelmükért fáradhatatlanul tevékenykedik. Kiváncsiak voltunk, mióta foglalkozik madarakkal, milyen módon táplálja a téli zord időben védenceit? — A mi családunk madártojás-gyűjtő. Már a dédnagyapám elkezdte a környéken — elsősorban a mocsaras Sárréten —, a madártojás-gyűjtést 1862-ben. Azóta firól fira szállt ez a szenvedély. Én jómagam tízéves korom óta, tehát kerek negyven esztendeje gyűjtöm a tojásokat, illetve ma már csak inkább őrzöm a meglevőket, s madárvédelemre tértem át. — Milyen fajta és mennyi tojást őriz otthonában? — Legalább 200 fajta madártól több ezer tojást gyűjtött a família. Mondhatom, nagyon hasznos cselekedet volt, mert olyan madarak tojásait is megőrizzük, amelyek valamikor ezen a tájon költöttek, most vagy csak átvonulók, vagy ismeretlenek. Régen például a daru is költött a Sárréten, most csak átvonulóként őrizzük. Főként vízimadár tojást gyűjtöttünk. Gólyatöcs, Gulipán, Pajzoscankó és más ritkamadár tojásait preparáltuk. De a szárcsák, szerkők, kiskócsagok, nyáriludak is megtalálhatók. A legkisebb madártojás a babszemnagyságú „királykatojás”, a legnagyobb a 10—11 centi átmérőjű túzoktojás. — A madárvédelem hogyan vált kedvenc időtöltéssé? — Gyermekkoromban apámmal, nagyapámmal jártam az erdőt, mezőt. Aztán fokozatosan magamra maradtam. Láttam, hogy a madarak, az emberiség nagy segítői a kártevők elleni védekezésben. Ráadásul a mocsarak kiszáradásával, az új halastavak építésével, a bozótosok felszámolásával, a kemizálás fejlődésével párhuzamosan csökken a Körös vidék madárvilága. Ami van, arra fokozottan vigyáznunk kell. Különösen hasznosak az énekesmadarak, a cinkefélék. A seregélyek, légykapók, de még a veréb is sok rovart, kártevőt elpusztít. A remetei erdészetben m,nt°gy századúban laknak barát-, szén- és kékcinkék, seregéAZ INDIÁNOK az amerikai északon gyertyaként használják a viaszlazacot vagy eperlánt, ezt a zsíros halat, amelyet megszárítanak a levegőn, majd egy lámpabelet húznak bele és meggyújtják. Az „eulacion”, ahogyan ők ezt a halat nevezik, sokáig és világos lánggal égő gyertya. A Borsod megyei küldöttértekezlet egyik legfőbb tanulsága Az üzemi demokrácia fejlesztése nélkül nincs előrehaladás „A megyebizottság írásos jelentését és a szóbeli kiegészítést jónak tartom, elsősorban reális értékeléséért, megállapításaiért, benne van minden, ami a megye mezőgazdasági erdészeti és vízügyi dolgozóit foglalkoztatja. Ezért a beszámolót a tisztelt küldöttértekezletnek elfogadásra ajánlom. Néhány kérdést azonban szeretnék felvetni.” Sokan kezdték így, vagy ehhez hasonló szavakkal mondanivalójukat a Felsőzsolcai Gépjavító Vállalat új ebédlőjében megtartott megyei küldöttértekezleten. Ez a hangvétel voltaképpen dicséretére válik a megyebizottságnak, mert arról tanúskodik, hogy jó érzékkel tapintott rá az elmúlt négy év leglényegesebb eredményeire, problémáira, a meglevő gondokra. Az elért eredmények A beszámolási időszak fontosabb útjelzőit, több mint 100 oldalas, írásos jelentésben rögzítette a megyebizotság. 33 oldalon méltatta grafikákkal és tette közszemlére a főbb termelési mutatókat, a dolgozók átlagjövedelmének szervezettségének alakulását, az üdültetés, a munkavédelem, a munkaverseny helyzetét. A jelentés a többi között megállapította, hogy a beszámolási időszakban minden szinten tovább javult a szervezeti élet. A megye állami mezőgazdasági üzemeinek, gépjavító vállalatainak, erdészeti és vízügyi szerveinek dolgozói teljesítették a III. ötéves tervet és jelentős sikereket értek el a dolgozók átlagkeresetének növelésében, élet- és munkakörülményeik szociális helyzetük javításában, a törvényesség megszilárdításában, a munkaidő-csökkentésben, az alapszervek önállóságának, jog- és hatáskörének növelésében. Az állami gazdaságok vállalati eredménye 1969-ben 98 millió forint volt. A Felsőzsolcai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 20,8, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 25,6, az erdőgazdaságoké pedig 19 millió forint volt. A beszámolási időszakban kedvezően alakultak az átlagkeresetek is. Az állami gazdaságokban 1960-hoz viszonyítva, 1939-ben 14,5, az erdőgazdaságokban 16,9, a Miskolci Gépjavító Vállalatnál 11,5, a vízügyi igazgatóságnál pedig 24,2%-kal voltak magasabbak az átlagkeresetek. Az elmúlt 4 évben több üzemben korszerű, a mai követelményeknek megfelelő üzemi konyhák, mosdók, öltözők épültek. Tovább lehetne még sorolni az elért eredményeket, azonban Pásztor Mihály, a megyei titkár — különösen a szóbeli kiegészítőjében — a hiányosságot sem hallgatta el. Meglevő hiányosságok Elmondta a többi között, hogy még mindig van olyan szakszervezeti bizottság, amely a felsőbb szervek határozatait nem konkretizálja saját üzemére. Többhelyütt szemléletbeli problémák is fellelhetők. Sokan azt állítják, hogy a szakszervezeti szervek hatáskörének növelése sérti a gazdaságvezetők önállóságát. A megyebizottság irányító munkája is korszerűsítésre szorul. Az alapszerveket hatékonyabban kell a helyszínen segíteni a kapott feladatok végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében. Többhelyütt nem megfelelő a szakszervezeti taggyűlések előkészítése, ennek következtében a színvonala sem. Hiba, hogy nem tanácskoznak előre a bizalmiakkal, így sem ők, sem a tagság nem ismeri, hogy milyen kérdésekkel fog foglalkozni a taggyűlés. Előfordul az is, hogy a taggyűlések elé kerülő beszámolót a titkár maga készíti, s vezetőségi ülésen nem tárgyalják meg. Ez semmiképp sem lehet a testület beszámolója. Nem jó az a gyakorlat sem, hogy a nagyobb területre kiterjedő gazdasági egységekkel csak küldöttek útján tartanak taggyűléseket. Töl gondot a kieséte,hálásra Nagy figyelmet szentelt a beszámoló a munkavédelmi helyzet elemzésére is. — Nincs erkölcsi alapunk a magyarázkodásra — hangsúlyozta a megyei titkár. 1970- ben az előző évhez képest 34 balesettel több fordult elő. A kiesett munkanapok száma is 960 nappal emelkedett, s csupán a halálos balesetek számában tapasztalható némi csökkenés. Az is előfordul, hogy késik, vagy elmarad a balesetek kivizsgálása, a felelősségrevonás, a munkavédelmi őrök tevékenységének értékelése, erkölcsi és anyagi megbecsülése. A verdből Az elemző, a helyzetet reálisan értékelő és bíráló beszámoló jó alapot adott az alkotó vitára. Nem is kellett sokat várni az első hozzászólásra. Horváth István, a Szerencsi Állami Gazdaságban folyó szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredményeit, a jutalmazás és a verseny értékelésének módszereit ismertette. Mitró János arról számolt be, hogy a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fizikai dolgozóinak jövedelme az átszervezési gondok ellenére 1970-ben 1969-hez képest 10,9%-kal nőtt. Azt is elmondta, hogy a nehéz fizikai munka miatt nincs 55 éven felüli fakitermelő. Kérte, tegyék lehetővé, hogy a legmegfelelőbb5 év alapján állapítsák meg a nyugdíj összegét. Végül szóvá tette a kerületvezetők alacsony fizetését is. Kovács István a MEDOSZ főtitkára a SZOT és a MEDOSZ elnökségének üdvözletét tolmácsolta, majd a választások főbb célkitűzéseiről, tapasztalatairól szólt. — Szót értünk a dolgozókkal — ez a választások egyik legfőbb érdeme, s ez a jövő szempontjából is igen fontos. Ezután a X. pártkongresszus határozatából adódó szakszervezeti feladatokról, az életszínvonal-politikánkról, a lakáskörülmények javításának fontosságáról beszélt. Végül az üzemi demokrácia továbbfejlesztését hangsúlyozta, mely nélkül — mint mondta —, nincs továbbfejlődés. Nagy János a Miskolci Gépjavító Vállalatnál uralkodó tarthatatlan helyzetet ismertette. A többi között elmondta, hgoy a vállalatvezetés nem kéri ki sok fontos kérdésben a szakszervezeti tanács véleményét, mert azt tartja, a tanács fizikai dolgozói nem képesek érdemben beleszólni, véleményt mondani, javaslatot tenni a gazdálkodás főbb kérdéseiben. Különben is az üzemi demokrácia szélesítése a munkafegyelem rovására megy — mondták. A vszb-titkár sürgős kivizsgálást és intézkedést kért e súlyos hibák felszámolásához. Tarr Dezső a Bükkaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat gondjairól szólt. Bartus Ágoston, a Felsőzsolcai Gépjavító Vállalat eredményeit ismertette. Tóth József szint-titkár pedig a szakszervezeti munka eredményeinek forrásairól, valamint az előttünk álló főbb feladatokról szólt. Hegedűs Lászlóné a szőlőmunkások, a nők, a gyermekes anyák gondjait ismertette. Balla Antal az Állami Gazdaságok Központjának Borsod megyei főosztályvezetője a többi között a gazdasági vezetők és a szakszervezet közös érdekazonosságát fejtegette. Az elhangzott hozzászólásokra adott válasz után megválasztották a megyebizotság tagjait, az szrrtt, valamint a MEDOSZ XXIII kongresszusának küldötteit. A megyebizotság titkárává továbbra 18 Pásztor Mihályt választották. Sz. B. ROSSZUL VÉGZŐDÖTT KALAND... A gépkocsi vezetője a saját és embertársai életéért, biztonságáért felel. Ezért fegyelmezze magát, figyelmét kizárólag a vezetésre összpontosítsa.