A MEDOSZ Lapja, 1972 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1972-05-16 / 10. szám

Tanácskozás a hatékonyabb gazdálkodásról, a dolgozók jobb ellátásáról Békés Csongrád megyei állami gazdaságok igazgatói, párttitkárai és a vszb-titkárai május 9-én a hidasháti Állami Gazdaságban egésznapos tanácskozást tartottak. Napirenden a két megye állami gazdaságainak múlt évi gazdálkodása, s az 1972. évi főbb tennivalók szerepeltek. Az Állami Gazdaságok Békés és Csongrád Megyei Főosztályának a gazdaságok helyzetéről s az 1972. évi tervekről nagy igényességgel összeállított jelentése és a főosztály vezető beosztású dolgozóinak tájékoztatói nemcsak az elmúlt esztendő eredményeiről és kudarcairól adtak számot, hanem a soron következő feladatok megoldásához is szakszerű ajánlásokkal nyújtottak segítséget valamennyi gazdaság kollektívájának. A tanácskozás résztvevői teljes joggal állapították meg, hogy a termelés és az árutermelés dinamikus ütemű növelésével hozzájárultak az egész mezőgazdaság — ezen belül a két megye mezőgazdaságának — fejlesztéséhez s a népgazdasági igények jobb kielégítéséhez. Korszerű termelési eljárásokkal, számos területen kiemelkedően magas termelési eredményeikkel kedvező hatást gyakoroltak a környező mezőgazdasági üzemekre. Elmondható, hogy teljes mértékben teljesítették azokat a feladatokat is, amelyeket a népgazdaság kiemelten elvárt a gazdaságoktól. A tehénállomány például az előző évek csökkenő tendenciájával szemben az 1971-es évben növekedett. Cukorrépából pedig 1970-hez viszonyítva 93 százalékkal többet értékesítettek. Eredményeik értékét növeli, hogy előzőleg a tiszavölgyi nagy árvíz és belvizes esztendő sok kárt okozott, és a következő évekre nem kevés gondot, nehézséget hagyott maga után. Ennek ellenére a halmozatlan termelési érték 27,7 százalékkal, az összes árbevétel 13,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Végeredményben több területen megközelítették, vagy meghaladták a sok tekintetben rekordnak számító 1969. év eredményeit. Ezek összegezésével egyidejűleg a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban fellelhető hiányosságokat is bátran feltárták. Különösen behatóan foglalkoztak a veszteséges ágazatok a hozamszínvonal visszaesésének okaival s ezek függvényeként a jövedelmezőség alakulásával. Így például a tejtermelésnél a múlt évi tehenenkénti 163 literes csökkenés okait elemezve megállapították, hogy egyes gazdaságok vezetői — Mezőhegyes kivételével — nem tettek olyan célravezető és hatékony intézkedéseket, amelyekkel a visszaesés helyett hozamnövekedést is elérhettek volna. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről szóló párthatározatnak megfelelően sok szó esett a tanácskozáson a termelőberendezések, továbbá a traktorok és a szállítóeszközök kihasználásáról és az ésszerűbb munkaszervezésről is. Ezzel összefüggésben célul tűzték ki, hogy ez év végéig a különböző termelőhelyi adottságok és eszközellátottság figyelembevételével az Állami Gazdaságok Főosztálya tanulmánytervének felhasználásával valamennyi gazdaságban megalapozott terveket dolgoznak ki az üzemszervezés és munkaszervezet tökéletesítésére. A tanácskozáson külön napirend keretében tárgyaltak az öntözéses termesztés helyzetéről s a legfontosabb teendőkről. Takács Ferenc főosztályvezető-helyettes rámutatott, hogy az idén az előző évek átlagát véve alapul 350—400 mm csapadékhiánnyal indultak. A kedvezőtlen természeti adottság miatt kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az előbbi éves belvizes időszakban a legtöbb gazdaságban az öntözési szervezet széthullott. Az öntöző berendezések és eszközök korszerűtlenek. Üzemeltetésük igen költéges. A magasra felfutott állatállomány takarmányellátása és termelőképességének fokozása azonban megköveteli elsősorban a szemesabrak, a silókukorica és a lucerna termőterületek, továbbá a rétek, legelők minél nagyobb részének rendszeres öntözését. A tanácskozáson az előadók és a felszólalók valamennyien hangsúlyozták, hogy a sokrétű és nehéz gazdasági feladatok teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges az anyagi érdekeltség növelése, az üzemi demokrácia fejlesztése és a dolgozókról történő fokozottabb gondoskodás. Különös figyelmet és elismerést érdemel, hogy a főosztály jelentésében és a gazdasági vezetők felszólalásaiban minden intézkedést ezekkel összefüggésben vizsgáltak. Márkus László, a Pankotai Állami Gazdaság igazgatója például elmondotta, hogy gazdaságukban nemcsak az egyes üzemrészek vezetőinek havonkénti beszámoltatásait rendszeresítették, hanem azokat a fórumokat is létrehozták, ahol a dolgozókat rendszeresen tájékoztatják a gazdaság gondjairól, terveiről és a soronkövetkező feladatokról. Ezek eredményeként növekedett az érdeklődés és felelősségérzet s a helyzet sokat javult. Oláh János, a Mezőhegyes Állami Gazdaság igazgatója szintén azt hangoztatta, hogy a kitűzött célokat csak akkor tudják elérni, ha a gazdaság életében minden dolgozó, cselekvő részesnek érzi magát. Zsibók András főosztályvezető összefoglalójában a gazdálkodás emberi vonatkozásai közül külön kiemelte, hogy az ágazatonként központosított specializáció helyett azért kellett visszatérni a régebben kialakított kerületi felépítéshez, mert az ágazati rendszer elszakította a gazdasági vezetőket a fizikai dolgozóktól. A különböző írásbeli információkkal viszont a közvetlen kapcsolatot az élőszóval elmondottakat — az egységes álláspont kialakításánál semmiképpen nem tudták helyettesíteni. A főosztályvezető arra is rámutatott, hogy az idei termelési, gazdálkodási és árukibocsátási tervek teljesítésével egyidejűleg gondoskodni kell 110 lakás felépítéséről, a meglévők karbantartásáról, a szociális és kulturális létesítmények felújításáról. Ugyanilyen fontos feladat a dolgozók anyagi helyzetének szociális és kulturális ellátottságának további javítása. Bizton remélhetjük, hogy a Békés—Csongrád megyeiek az elmúlt években kialakult helyes munkamegosztás és gyakorlat szerint sikeresen megoldják a gazdálkodás és a dolgozókról való gondoskodás terén 1972-re kitűzött feladataikat. Borbás Lajos KIVÁLÓ VÁLLALAT IS „A szocialista munka vállalata“ lett a VÍZITERV A jelenleg hazánkban épülő, vízgadálkodással összefüggő létesítmények terveit a Vízügyi Tervező Vállalat, ismertebb nevén a VÍZITERV készítette. De nemcsak itthon, külföldön is jól ismerik a vállalatot. Dolgoznak a FAO-nak, a jemeni vízgazdálkodási terv első üteme már elkészült. Megrendelőik között van Szudán is. Algériában már két éve dolgozik egy tízfős csoport. Megbízástnem utasítottak vissza Milyen eredményeket ért el a VÍZITERV az elmúlt évben? Erre kerestünk választ. A vállalat tavaly hazai megrendelésre 101,3 millió forint értékű munkát végzett, vagyis 21 százalékkal többet, mint 1970-ben. Érdemes megjegyezni, a 21 százalékos növekedést elsősorban a termelékenység növelésével, és nem létszámemeléssel érték el. A létszám növelése csak a székesfehérvári kirendeltségnél vált szükségessé. A vállalatot dicséri az is, hogy 1971-ben a kapott tervezési megbízások közül egyet sem utasítottak el. Terveik alapján 14 belvízszivattyútelep, 4 öntözőszivattyútelep, 6 víztorony, és 180 000 m3/nap összkapacitású víztermelő telep építése kezdődött el, vagy fejeződött be 1971-ben. Az elmúlt évben elkészített tervek összes kiviteli értéke mintegy 220 milliárd forint. Jelenleg befejezés előtt áll a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszer első üteme, és számos város vízellátási és csatornázási rendszere, a vállalat tervei alapján. Épül a Sió csatorna árvízkapuja, a Péti Nitrogénművek rekonstrukciójával kapcsolatos vízellátó rendszer, a fehérvárcsurgói tározó, a lázbérci víztisztító mű, a miskolci csúcsvízmű első üteme, a Leninvárosi Hőerőmű hűtővízellátása, és a százhalombattai temperáltvizű halastó. A felsorolás nem teljes, hiszen a krónikás lehetőségei végesek. A vállalat tervezésfejlesztési főosztálya hathatós segítséget adott a vízügyi igazgatóságok tervezési csoportjainak, műszaki és számítástechnikai téren. Jelenleg is folyik számítástechnikai és szerkesztőképző tanfolyam. A VÍZITERV jelentős szerepet játszott a vízügyi szolgálat kutatásfejlesztési programjának kialakításában, és a vízügyi szabványosítási program kidolgozásában. Az elmúlt években a vállalat műszaki színvonala és hírneve emelkedett. Ezt a tavaly kapott jelentős megbízások is igazolják. Ezek közé tartozik a jugoszláviai Obrovácon az Alutröszt által építendő timföldgyár vízgazdálkodási terveinek az elkészítése, valamint egy vietnami város tervezéséhez szükséges vízkutatás, a vízellátási és csatornázási tervek kidolgozása. Emelkedett a jövedelem A Vízügyi Tervező Vállalat által készített tervek megközelítik, esetenként el is érik a világszínvonalat. A jó munkának meg is van az eredménye. A vállalat termelése az elmúlt évben 111 millió forint volt, s a nyereség is jelentős mértékben nőtt: az 1970- es eredményt 30 százalékkal túlszárnyalva elérte a 39 millió forintot. Örvendetes, hogy a vállalat által felszámított tervezési díj a kivitelezési értéknek csak 2,2 százaléka, s ez alatta marad a hasonló tervező intézetek által számlázott díjnak. A részesedési alap 4 850 000 forint volt. Nyereségprémium, nyereségjutalom, nyereségrészesedés címén ebből 2 790 000 forintot fizettek ki. A bérszínvonal 3,5 százalékkal emelkedett, s a dolgozók jövedelme 4,4 százalékkal volt magasabb 1971- ben, mint az ezt megelőző évben. 82 szocialista brigád Az elmúlt évben 105 brigád és 31 osztály kötött szocialista szerződést. A szocialista brigádokra a terv teljesítésében igen komoly feladat hárult, mert — bár a terv teljesült — sok szempontból igen feszített volt. A brigádok közül 82, az osztályok közül 26 nyerte el a szocialista címet. Ez jelentős eredmény. A szocialista brigádmozgalomban elért eredmények alapján a kitüntetésekkel járó jutalmakra ez év áprilisában 200 000 forintot fizettek ki a dolgozóknak. Elkészült a vállalat idei terve is. Az eddigi eredményeket ismerve nem meglepő, hogy ebben az évben a célkitűzés 8,4 százalékkal nagyobb, mint tavaly. 1972. április 29-én a MEDOSZ székház kongresszusi termében került sor a Vízügyi Tervező Vállalat ünnepségére. Ezen részt vett Káldi Katalin, a MEDOSZ titkára is. Ünnepi beszédet György István, a VÍZITERV igazgatója mondott, majd Vincze László, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese átnyújtotta a Kiváló Vállalat, és a Szocialista Munka Vállalata cím elnyerését bizonyító dokumenttumokat. Az eredmények alapján a VÍZITERV megérdemelten nyerte el e kitüntető címeket. Gratulálunk. Takács András SEGÍTENI JÓBAN-ROSSZBAN Góczon Frigyes, a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságnál tíz éve CSÉB-elnök. A biztosítási ügyeket is lelkesedéssel és szeretettel végzi, akár másirányú munkáját, s jelszava lehetne: segíteni, jóban-rosszban. — SZTK csoportvezető vagyok — mondja — és az elém kerülő ügyekből látom, menynyi anyagi probléma adódik egy-egy hosszabban tartó betegségből, hogy a sérülésről ne is beszéljek... önkénytelenül merült fel bennem a kérdés: hogyan lehetne az emberek anyagi biztonsága, nyugalma érdekében tenni valamit? Felkerestem személyes jóbarátomat, az ÁB gyöngyösi igazgatóját és megbeszéltem vele: vállalom gazdaságunkban a CSÉB biztosítás megszervezését és további ügyintézését. Azóta közismertté, megbecsültté vált a tevékenysége. A bajba jutottakon, az elhunytak családtagjain azonnal segít Papp Jánosné, az üzemi konyha vezetője mondta: — Amikor tavaly hirtelen meghalt a férjem, Goczon elvtárs rögtön intézkedett. Már másnap megkaptam a 15 000 forintot. Jó elesett, hogy nem feledkezett meg rólam és családomról, s még a temetés intézését is magára vállalta. — Jelenleg hány biztosítottjuk van a gazdaságban? — Húsz forint biztosítási díjat 260 dolgozó, negyven forintot pedig 170 dolgozónk fizet. Egyéb biztosított 187. Ez a létszám a 750 főnyi állandó dolgozóhoz viszonyítva jelentős. A dolgozók megértik, hogy a CSÉB-biztosítás az egyéb biztosítási formákkal szemben a legelőnyösebb. Jelentkeznek olyanok is, akik azt kérik, hogy nyugdíjas éveik alétt ugyanolyan tagjai maradhassanak a CSÉB-nek, mint korábban. Ennek semmi akadálya, ha a díjat rendszeresen fizetik. Gazdaságunkban minden évben foglalkoztatunk időszaki dolgozókat, hét-nyolc hónapon át. Felvilágosítom őket, hogy helyes, ha egész évre megkötik a CSÉB-biztosítást, mert így az esetleg munkaviszonyban nem töltött időben is biztonságban érezhetik magukat. — Tíz év, hosszú idő ... Meddig kívánja még csinálni? — Szeretném még nagyon sokáig. Elvállaltam, benne élek, ismerem a lényegét és hiszek a jövőjében. Ha egyszer lesz majd, aki szívesebben és még jobban csinálja, akkor majd azt mondom, cseréljen velem. De szeresse ő is az embereket... Zoltai Z. András Az ÁGKER Kft-nek az állami gazdaságok marketing szervezetévé kell válnia Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes adta át a Kiváló Vállalat kitüntetést az ÁGKER Kft dolgozóinak •Kettős ünnepséget rendeztetek az ÉRDÉRT Vállalat tanácstermében az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft. dolgozói, ünnepelték az ÁGKER fennállásának 15. évfordulóját, s átvették elmúlt évi jó munkájuk legmagasabb elismerését, a Kiváló Vállalat kitüntetést. Az ünnepségen, amelyen részt vett Káldi Katalin, a MEDOSZ titkára is, dr. Papp Bálint, az AGKER Kft főigazgatója ismertette a vállalat másfél évtizedes munkásságát Utalt arra, hogy az állami gazdaságok különösen az 1970. január 1-i szervezeti korszerűsítés, közös vállalattá alakulása óta egyre inkább sajátjuknak érzik a kft-t. — Ezzel — mondotta a többi között — megteremtődött a teljes érdekazonosság az állami gazdaságok és az ÁGKER között. Olyan szervezet alakult, amilyenre a népgazdaság más ágazatában alig van példa, hiszen nincs még egy olyan közös vállalat, amely valamely termelőszektor egészét átfogná. A sajátos funkciót betöltő, speciális szervezeti formában működő apparátus mindenkor rugalmasan alkalmazkodott a változó viszonyokhoz, biztonságosabbá és jövedelmezőbbé tette az állami gazdasági termékek értékesítését. A főigazgató számadatokkal világította meg a forgalom növekedését: 1957-ben 490 millió, 1962-ben 2 milliárd 400 millió, 1967-ben 3 milliárd 450 millió, 1971-ben pedig 6 milliárd 550 millió forintos áruértéket forgalmazott az ÁGKER. A növekvő eredményekkel párhuzamosan a dolgozókról való gondoskodás színvonala is emelkedett, növekedett az átlagkereset és a béren kívüli juttatások összege, javult a szociális és kommunális ellátottság, csökkent a munkaidő, kevesebb volt a balesetek száma. A Kiváló Vállalat cím elnyerésében igen fontos szerepe volt a szocialista brigádmozgalom fejlődésének, a három szocialista brigád tevékenysége minden elismerést megérdemel. A további tervekről és feladatokról szólva dr. Papp Bálint rámutatott: a taggazdaságok igénye szerint a kftnek a hagyományos kereskedelmi feladatokon túlmenően a gazdaságok hatékony gazdálkodását is elő kell segítenie, vagyis az szükséges, hogy az állami gazdaságok marketing szervezetévé váljon. A Kiváló Vállalat címet tanúsító oklevelet dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át. Tolmácsolta dr. Dimény Imre miniszter üdvözletét, majd utalt az élelmiszer- és fagazdaság 1971. évi kiemelkedő eredményeire, köztük az állami gazdaságok árukibocsátásának jelentős arányú növekedésére. Rámutatott, hogy az előrehaladásban jelentős részt vállalt az ÁGKER Kft is, amelynek hozzáértő kollektívája a fokozódó igényeknek is eleget tud tenni, szüntelenül kutatja a lehetséges áruforgalmi csatornákat és előnyös utat nyit az állami gazdasági termékek értékesítésének. A kft. munkája azonban nemcsak az állami gazdaságok számára hasznos, hanem jól szolgálja a lakosság igényeinek mind jobb, kulturáltabb kielégítésére és a gazdaságos export fokozására irányuló törekvéseket. E megállapítás helyességét jól bizonyítja az a tény, hogy az állami gazdaságok összes áruértékesítésének egyharmadát a kft bonyolította le, s elismerést érdemel az is, hogy az összes magyar gyümölcsexport felét, a borexportnak pedig több mint egyharmadát ez a társulás szervezte és valósította meg. A továbbiakban a miniszterhelyettes az élelmiszergazdaság, az állami gazdaságok és az ÁGKER további feladatait vázolta, s rámutatott: az előttünk álló éveket a minőségi változások korszakának kell tekinteni. A következő esztendők feladata a komplex technológiai rendszerek kialakítása és alkalmazása, a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetése. A gazdaságok mindezt a meglevő eszközök, termelőberendezések korszerűsítésével, gazdaságos kihasználásával érhetik el. Ugyanakkor munkálkodni kell új termelési rendszerek, egyszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb módszerek kialakításán is. A minisztérium vezetősége azt kéri a gazdaságoktól, hogy nagy erővel vegyenek részt a húsprogram megvalósításában, az intenzív növények, a zöldségfélék, a cukorrépa, a dohány és a burgonya termesztésének fejlesztésében. E feladatok megoldásában sokat vár a népgazdaság az állami gazdaságok közös vállalatától, az ÁGKER Kft-től. Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes beszéde után kitüntetések és jutalmak átadására került sor. Gondoskodás a dolgozókról Szolnok megye legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Középtiszai Állami Gazdaságban nagy gondot fordítanak a dolgozók munkahelyi körülményeinek javítására, egészségügyi és szociális ellátására. Az utóbbi egy év alatt 14 millióforintot használtak fel ilyen célokra. A hajdani uradalmi nagybirtokokból örökölt cselédlakásokat már rég felszámolták és helyettük korszerű, összkomfortos családi házakat építettek. Legutóbb 16 szolgálati lakást foglaltak el a gazdaság dolgozói. A dolgozó anyák helyzetének könnyítésére ötvenszemélyes üzemi bölcsődét nyitottak, és a szomszédos Kenderes nagyközség tanácsával közösen húsz gyermek elhelyezésére alkalmas iskola-napközi otthont létesítettek. A gazdaság mindegyik kerületének központjában jól berendezett orvosi rendelő működik, a gazdaság főfoglalkozású üzemorvosa rendszeresen szűrővizsgálatokat tart.