A MEDOSZ Lapja, 1973 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1973-04-02 / 7. szám

A kollektív szerződések 1972. évi módosítása A MEDOSZ Lapja 5. számában foglalkoztunk a kol­lektív szerződések 1972. évi végrehajtása értékelésének feladataival. Az értékelés be­fejezését követően és azzal szoros összefüggésben kell a kollektív szerződés módosítá­sát elvégezni. A kollektív szerződés mó­dosítására vonatkozó szabá­lyokat a 14/1970. (XI. 20.) Mü.M. számú rendelet 5— 6—7. §-ai tartalmazzák. A ren­delet értelmében minden év április 30-ig kell újra szabá­lyozni az egy naptári év idő­tartamára megállapított ren­delkezéseket. (Az éves válla­lati gazdasági eredményektől függő rendelkezések hatályát ugyanis egy naptári évre is meg lehet állapítani.) Ugyancsak április 30-ig kell meghatározni azokat a módo­sításokat, melyek az előző évi végrehajtás értékeléséből és a dolgozók javaslataiból követ­keznek. A kollektív szerződés módo­sítása esetén a megkötésére előírt szabályok szerint kell eljárni, tehát a változtatás csak a vállalat és a vállalati szakszervezeti szerv megálla­podása alapján történhet, a módosítás tervezetét pedig a dolgozókkal meg kell tárgyal­ni. A módosítást a kihirdetését követő 15. naptól kell alkal­mazni. Kivétel, ha a módosí­tás a hatályba lépésre eltérő határidőt állapít meg. Kivétel továbbá, ha a módosított ren­delkezés jogszabálysértő volt, ugyanis ez esetben a módosí­tást az eredeti rendelkezés ha­tályba lépéséig visszamenőleg kell alkalmazni. Visszamenőleges hatályú egyébként csak akkor lehet a módosítás, ha egy naptári év­re járó juttatást állapít meg. (Például: szabadság, év végi részesedés), de csak akkor, ha a kihirdetése április hó 30. napjáig megtörtént. A vissza­menőleges hatályú módosítás fontos szabálya, hogyha a dol­gozó által az előző (módosí­tott) rendelkezés alapján igénybe vett juttatás több, mint ami az új, (módosító) rendelkezés szerint megillet­né, a többlet időarányos ré­szét a vállalat nem követelhe­ti vissza. Fordított esetben vi­szont — tehát, ha a dolgozó kevesebbet kapott — a válla­lat köteles részére a külön­bözetét kiadni. A módosításra vonatkozó legfontosabb rendelkezések ismertetése után szükséges foglalkozni néhány olyan kér­déssel, amelyek kollektív szerződésbeli szabályozásá­val, illetőleg e szabályok vég­rehajtásával kapcsolatosan a szakszervezetünkhöz tartozó területeken problémák észlel­hetők. A munkaidőre vonatkozó rendelkezések körében meg kell említeni, hogy néhány ál­lami gazdaság kollektív szer­ződésében még mindig talál­ható a törvényes 2500 órát meghaladó éves munka­időke­ret, főleg az állattenyésztési és a szállítási dolgozók eseté­ben. Ezt a törvénysértést ha­ladéktalanul meg kell szün­tetni. Ritkábban­ előforduló, de sú­lyos hiba, ha a napi munka­idő mértéke nincs megha­tározva, ennek hiányában ugyanis a túlmunka díjazása nem számolható el a jogsza­bályoknak megfelelően, s ez a dolgozókat károsítja. A túlmunka elrendelésének módját, feltételeit és korlá­tait meghatározó szabályok hibája, ha a vállalat minden dolgozója részére egységesen határozzák meg, hogy milyen mértékű túlmunka rendelhe­tő el. Sokkal helyesebb, ha munkakörönként differenciál­ta­­ szabják meg az elrendel­hető túlmunka mértékét, nem­csak havi vagy heti keretet meghatározva, hanem azt is, hogy egy dolgozó egy napon hány túlórát teljesíthet. Az ez évi módosítás során rendezni kell a kollektív szer­ződésben a munkások, illetve a munkák besorolásával kap­csolatban odautalt kérdéseket. (Lásd: a MEDOSZ Lapja ötö­dik számában „A munkások és munkák besorolásáról” című cikket.) Ugyancsak rögzíteni kell az évi bérfejlesztés mér­tékét és az ennek felhaszná­lására vonatkozó elveket. Azoknál a vállalatoknál, gazdaságoknál, ahol a részese­dési alapból a fejlesztési alap­ba történő átcsoportosítást ter­veznek, be kell tartani az er­re vonatkozó szabályokat. Ne­vezetesen, hogy az átcsoporto­sítás mértékét a kollektív szerződésben kell rögzíteni, az átvitt összeget elsősorban munkavédelmi, egészségügyi és szociális célokra kell for­dítani, s az összeg felhaszná­lásáról a vállalat és a vállalati szakszervezeti szerv között külön megállapodást kell ké­szíteni. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendelkezések ér­telmében a vállalat eredmé­nyeit jelentősen befolyásoló fizikai dolgozók is részesül­hessenek nyereségprémium­ban. A módosítás során lehe­tőség nyílik a kollektív szer­ződés vonatkozó szabályainak ilyen irányú megváltoztatásá­ra. A kollektív szerződés mó­dosításának­ eredményes le­bonyolítása csak úgy valósul­hat meg, hogyha a tervezet a dolgozók megalapozott véle­ményét, javaslatait tükrözi.­ Ennek érdekében egyrészt biz­tosítani kell a lehetőséget a véleménynyilvánításra, más­részt viszont a dolgozóknak élniük kell a kapott és jogilag is­ biztosított lehetőségekkel. Dr.­­Bereczky András @4YÁ MEDItSX­ „A versenymozgalomban is be kellene vezetni.. Egyébként ugyancsak a Bácsalmási Állami Gazdaság­ban bizonyították vezetők, dol­gozók egyaránt, hogy ma már aktív üzemi demokrácia nem képzelhető el korszerű üzem- és munkaszervezés, jól szerve­zett szocialista brigádmozga­lom nélkül. Jó példa erre a gazdaság főmérnökének, Fe­­renczi Gyulának nyílt levele, amely megjelent a megyei lap­ban. A főmérnök lényegében arról számol be, hogyan segí­tettek a szocialista brigádok a sertéskombinát és a ter­ménytároló építésében, amely különböző okok miatt már­­már válságba került. Két idé­zet a levélből: „Tudjuk, hogy a dolgozók segítsége nélkül nem birkózhatunk meg a fel­adattal. Termelési tanácsko­zást hívtunk össze, őszintén el­mondtuk a problémákat, azt. Komoly lendítő erőt jelentenek a szocialista brigádok Kora tavaszi látogatás a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaságban Ahogy Kecskemét felé kö­zeledtünk, úgy sokasodtak a szőlők, gyümölcsösök és mind többen és többen hajladoztak a szőlőtőkék és a fák között. Ez már hamisítatlan kecske­méti, tavaszi kép. A sok ezer holdnyi szőlő, gyümölcsös fel­­ébredt téli álmából és ez az ébredés gondoskodást, mun­kát kíván. Ez a gondoskodás, a mun­ka a Kecskemét Szikrai Álla­mi Gazdaságban is tetőfokra hágott. A 3700 hektáros nagy alföldi gazdaság vezetőinek és munkásainak gondja ma a 651­­hektárnyi szőlő, 370 hek­tár almáskert, 92 hektár őszi­­barackos, 31 hektár szilvás­kert, 9 hektár kajszibarack­­terület és 170 hektár zöldsé­ges (főleg paradicsom) sürgős tavaszi munkáinak elvégzése úgy, hogy az nyáron és ősz­szel kiváló minőségű nagy terméssel fizessen. Nagyarányú gépesítés Nagy József igazgatóhelyet­tes mondotta, hogy a gazda­ság vezetőinek célja minden nehéz munka gépesítése. Ezért vásároltak két évvel ezelőtt szőlőnyitó gépet. Ügyes, cél­szerű masina ez. Traktorra szerelve a sorok között halad és hatalmas nyomással a tő­kékről lefújja a homokot. — De már nem sokáig — tette hozzá —, mert lassan egész területünkön magasmű­velés lesz, így nem kell sem takarni, sem nyitni. A paradicsomtermesztést is gépesítették. Gép veti, szedi, szállítja. Két paradicsombeta­karító kombájnuk van, most rendeltek újabb kettőt. Napi kapacitásuk egyenként 50 tonna, 18 ember kell hozzá. Kézi munkával 70—80 jó munkás termel annyit, mint a gép. Kiszámították, hogy munkabérben hektáronként így 7000 forintot takarítanak meg. Az idén vásárolnak kül­földről szőlőkombájnt is. El akarják érni, hogy a gépesí­tés fokozásával a mostani 1100-as létszámot ezer alá szorítsák. A dolgozók a múlt évben 8,5 százalékos átlagkereset­növelésben részesültek. Az át­lagkereset évi 27 000 forint volt. Az idén 1 400 000 forint nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Ez 16 napnak felel meg. A törzsgárdatagok (az összes dolgozók 60 százaléka) természetesen differenciáltan kapták a nyereséget. Az ered­mény jónak mondható, hiszen 1972-ben alaposan túlteljesí­tették nyereségtervüket. 240000 forint jutalom a brigádoknak A gazdaság vezetősége nyu­godtan, kapkodás nélkül vég­zi munkáját. A szakszervezet­tel a legszorosabb együttmű­ködés alakult ki az évek hosz­­szú során. A munkások szál­lítása autóbuszokkal történik. Üjdögön és Szikrában 400 személy részére KISZ-tábort rendeztek be. Nyáron nyolc héten át, négy turnusban 400, ősszel hat héten keresz­tül 300 diák kap szállást gyü­mölcsszedés idején. Kell is a szorgos munkáskéz, hiszen szőlőből hektáronként 71 má­zsa, almából 180 mázsa ter­mett. Az őszi búza hektáron­kénti átlaga 130 mázsa volt.­­ Eredményeink elérésé­ben a szocialista brigádok je­lentettek komoly lendítőerőt — mondotta Nagy József igazgatóhelyettes. 27 szocialista brigádban 731 ember dolgozik, az állandó dolgozóknak 75 százaléka. Jó munkájukért 240 000 forint jutalmat kaptak. Az évi eredmények „reali­zálásához” tartozik a bor tá­rolása, kezelése, palackozása és eladása. Nagy teljesítőké­pességű palackozó és 58 000 hektoliter befogadóképességű borpince a színhelye a bor útbaindításának. Múlt évben négy és fél millió palackot töltöttek meg a kiváló szik­rai borokkal, ebből csaknem hárommillió palack külföldre ment. Az idén külföldre 4 millió 600 ezer palackot akar­nak küldeni, ebből hárommil­lió az AMOR vermut. Az ösz­­szes borárbevétel 67 százaléka exportból származik. Ezt a nagy­ munkát a palackozó 120 dolgozója érte el, illetve vég­zi. A napi töltési kapacitás 36 000 palack. 300 000 forint tanfolyamokra A szikrai gazdaságban jár­­tunkban-keltünkben sok em­berrel beszélgettünk. Az ál­talános tapasztalat, hogy nyu­godtan, megelégedetten dol­goznak, és azon vannak, , az idei esztendő legalább Луап jól sikerüljön, mint 1972. A jó munkahelyi közérzetet nagyban ja­rtja a dolgozók­ig­l való gondoskodás. Múlt évben 13 lakás építéséhez egyenként 40 000 forintot adott a gazdaság és gondos­kodtak arról, hogy aki akar, tanfolyamokat végezhet. Az 1972—73. tanévben 300 000 fo­rintot költöttek különböző tanfolyamokra. Nyárlőrincen az állandó dolgozók több mint fele szakmai, vagy poli­tikai oktatásban vett részt. Így növényvédő betanított munkás, traktorvezető, nehéz­­gépkezelő, méregkamra-keze- 1ő, öntözési szakmunkás tan­folyamok voltak és lesznek ez évben is. Még egy adat: az alkal­mazzotti állomány több mint 20 százaléka felső­fokú oktatásban vesz részt. Sajnos, ide fizikai dolgozó alig-alig jelentkezik. Pedig lenne rá alkalom és mód. R. S. Demokrácia a munkahelyen Egy széles körben vitatott téma tapasztalatai Bács-Kiskun megye MEDOSZ alapszervezeteiben az 1972/13. oktatási évében 60 tanfolya­mon közel kétezer dolgozó vi­tatta meg a „Demokrácia a munkahelyen” c. témát. A tanfolyamhallgatók össze­tétele valamennyi réteget kép­viselte: szocialista brigádtag, aktivista, tisztségviselő, nők, fiatalok, műszakiak, fizikaiak, adminisztrátorok stb. — így a kialakult vélemények megha­tározói lehetnek a munkahe­lyi demokrácia továbbfejlesz­tésének is. Ennek a szemmel­­tartásával dolgoztuk fel a me­gye alapszervezeteitől, a ve­zető propagandistáktól, tan­folyamhallgatóktól, tisztség­­viselőktől, kulturális és agitá­­ciós, propagandafelelősöktől kapott véleményeket. Mind­emellett figyelembe vettük a különböző rendezvények szoro­san a témához illő javaslatait, észrevételeit, bíráló megjegyzé­seit is, hogy milyen sorrendben és mikorra kell a létesítményeket megépíteni.” — „Dolgozóink még többet is tettek, mint amit tulajdonképpen vállaltak. Be­bizonyosodott, hogy milyen so­kat ér, ha őszintén elmondjuk a nehézségeket, kérjük a segít­ségüket, akkor valóban segíte­nek is. Az elmúlt hónapok so­rán tapasztaltam, hogy meny­nyit jelent a személyes kap­csolat, vállalásaik rendszeres értékelése. Ezt kellene beve­zetni a versenymozgalomban is — havonta, hetente, vagy akár... n­aponta ellenőrizni, el­ismerni munkájukat.” A szóbeli formákon kívül eredményesnek tartják a tan­folyamok hallgatói a munka­helyi demokrácia írásos for­májaként kiadott éves tervis­mertetőket, üzemi híradókat, szakszervezeti tájékoztatókat. Helvécián pl. „20 éves a Hel­véciai ÁG” címmel kiállítást rendeztek, amely megyei szin­ten is feltűnést keltett. A leggyakoribb vélemények, állásfoglalások Ezúttal csak néhány észre­vételt, javaslatot veszünk sor­ra, azok közül, amelyek a leg­gyakrabban, illetve legerőtel­jesebben jutottak kifejezésre. Az üzemi demokrácia gya­korlatában a szocialista bri­gádvezetőkkel. Erre már van­nak beszédes példák: a gazda­sági vezetők brigádokat patro­nálnak, állandó kapcsolatot tartanak velük. A demokrácia és a demok­ratikus centralizmus összefüg­géseinek vitája során számo­san a centralizmus erősítése mellett szóltak. Úgy véleked­tek, hogy csak így van gran­­cia a demokratikus alapokon meghozott határozatok, rende­letek végrehajtására. Kevésbé ismerték fel annak szükséges­ségét, hogy a demokrácia fó­rumain elhangzott kérdések fölött olykor még a döntés után is vita folyik, pedig ak­kor már a fegyelmezett végre­hajtás a fő feladat. A tanfolyamhallgatók hiá­nyolták, pl. a Bajai ÁG-nál, hogy a gazdasági vezetők nem ellenőrzik rendszeresen saját intézkedéseiket, így a végre­hajtás túlkapásait sem ismerik. Ezzel összefüggésben több he­lyen javasolták, hogy a terme­lés közvetlen irányítóit az al­sóbb szintű vezetőket külön is készítsék fel az üzemi demok­rácia helyes gyakorlására. Egyes esetekben a demokra­tikus vitát mérsékli, érdemben csökkenti az anyag terjedelme, a munkajogi szabályok össze­függő ismeretének hiánya. (Sok esetben pL a kollektív szerződés megvitatásánál.) Mindez arra is utal, hogy nem az idevonatkozó MüM rende­let szerint jártak el, és a kol­lektív szerződés tartalmi okta­tása elmaradt. A témát gyakran újszerűen, gyakorlati síkra terelve dol­gozták fel A kecskeméti ME­ZŐGÉP gyárnál például Le­­tanovszki Endre propagandis­ta az előadást azzal kezdte, hogy a dolgozókkal beszélge­tett, a beszélgetést magnóra vette, később lejátszotta a hallgatóknak, ezzel elérte, hogy hallgatói azonnal bekapcsolód­tak a vitába. A propagandista feladata pedig az maradt, hogy a véleményeket „ütköztetés” után egyeztette, a hallgatókat önálló gondolkodás, vita után juttatta el a helyes álláspont­hoz. Volt, ahol a javaslatok, ész­revételek könyvét, termelési tanácskozások jegyzőkönyveit vették elő és értékelték. Sok bíráló megjegyzés érte a jegy­zőkönyvvezetőket, akik nem tudják visszaadni egy-egy ta­nácskozás lényegét. A Bácsalmási ÁG-ban egy korábbi szociológiai felmérést használtak fel a munkahelyi demokrácia közelebbi értelme- Üzemi és szakszervezeti demokrácia összegezve elmondhatjuk, hogy a „Demokrácia a munka­helyen” c. téma feldolgozása elérte célját. A munkahelyek vezetői és dolgozói szembenéz­tek a tényekkel. Megállapít­ható, hogy a gyakorlatban a jog- és hatásköröket az üzemi­ és a szakszervezeti demokrácia tartalmi fejlesztésére, a szak­­szervezeti és mozgalmi önálló­ság növelésére kell felhasznál­ni. Ezáltal is erősíteni kell a munkamegosztást, különösen az üzem, pártszervezetekkel és KISZ-szervezetekkel. A közvetlen munkahelyi demok­rácia fórumai erősítést igé­nyelnek : szakszervezeti cso­portértekezlet, szakszervezeti taggyűlés, termelési tanácsko­zás. Fokozottabban előtérbe kell helyezni egyes szakmák, rétegek érdekképviseletét, ami­hez jó fórumnak bizonyulnak a jövőben is a szocialista bri­gádértekezletek, a törzsgárda­tagok tanácskozásai, az újítók, fiatalok, nők stb. megbeszélé­sei. A termelő egységekben — különösen a MEZŐGÉP, az erdőgazdaságok területein — fontos az ágazati, területi ter­melési vezetők szemléletének további fejlesztése, amivel al­kalmasabbá válnak arra, hogy ne csak a gazdálkodásért, de az egész üzemben folyó politi­kai munkáért is vállalják a felelősséget. Az MB részéről fő feladat a tervszerűbb alapszervi segí­tő munka a határozatok vég­rehajtására irányuló segítő el­lenőrzés, hasznos és jó mód­szerek feltárása, terjesztése. Dulity Tibor MB-munkatárs Javultak a szociális körülmények A Gödöllői Állami Erdő és Vadgazdaság szakszervezeti bizottsága szokásához híven értékelte az elmúlt évi mun­kát. Iványi György szb-titkár, sokoldalúan elemezte tevé­kenységüket. Különösen jelen­tősnek ítélte meg, hogy tovább szilárdult a gazdaságban a szo­cialista munkaverseny.. Rá­mutatott, hogy a leghaladóbb versenyforma, a szocialista brigádmozgalom erőteljesen fejlődik. Ennek bizonyítéka, hogy, a harmincöt brigád kö­zel háromszáz dolgozót tömö­rít soraiban. Külön szólt a nők helytállásáról, amit bizonyít, hogy Isaszegen az egyik asz­­szonybrigád aranykoszorús ki­tüntetést kapott jó munkája után. A beszámoló kiemelte, hogy nagy gondot fordítanak a dol­gozók szociális körülményei­nek a javítására. Ezt bizonyít­­ja, hogy Gödöllőn kétmillió forintos költséggel ebédlőt, öl­tözőt, és fürdőt építettek. Az emberekről való gondoskodás, a törődés bizonyítéka az is, hogy a nyugdíjba vonulókat minden esetben ünnepélyesen búcsúztatják. Sajnos, az örömteljes beszá­molóba egy kis üröm is ve­gyült. Ugyanis a baleseti sta­tisztika erősen romlott, s a múlt évben másfélszer több sérülés történt mint az előző évben. Ez egyben meghatároz­za a szakszervezeti aktivisták, de főleg a gazdasági vezetők tennivalóit. Helyén­való, hogy a szakszervezeti bizottság a maga sajátos eszközeivel, fő­leg a munkavédelmi őrség új­raszervezésével segítse a bal­esetek, az emberi tragédiák megelőzését, elhárítását. Kavics minden mennyiségben A Folyamszabályzó és Ka­vicskotró Vállalat vezetősége megfelelő technológiai szerve­zéssel, korszerű úszómunka­gép-lánc (kotrók, uszályok, vontatók, elevátorok) üzembe helyezésével folyamatosan biz­tosítja, hogy a megrendelők számára az építkezéseken elen­gedhetetlenül szükséges és nél­­külözhetelen alapanyagból, a dunai kavicsból, a kívánt és szükséges mennyiség minden­kor szállításra készen, rendel­kezésre álljon.

Next