A MEDOSZ Lapja, 1977 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1977-06-01 / 11. szám

Hidasháton felszámolják a cselédlakásokat A Békéscsabától 15 kilomé­ternyire levő Hidasháti Állami Gazdaság 10 ezer 100 hektáron gazdálkodik, s csaknem ezer dolgozót foglalkoztat. Az el­múlt évi kimagasló eredmé­nyeiért immár kilencedik al­kalommal nyerte el a Kiváló Vállalat megtisztelő címet. Kí­váncsiak voltunk, mi a siker titka? — Azzal kezdeném, hogy a gazdaság dolgozóinak 75 szá­zaléka törzsgárdatag — mond­ja erről Cselényi Demeter vszb-titkár. Az elmúlt évben 144-en jubilálták törzsgárda­­tagságuk különböző fokozatát, s közülük 21-en kaptak negyedszázados szolgálatért aranygyűrűt. Az emberek jól ismerik a helyi adottságokat, kialakult a kölcsönös tisztelet egymás iránt. Így aztán min­denki tudja, mi a teendője, mivel járulhat hozzá a kima­gasló eredmények eléréséihez. Amikor a szocialista brigád­mozgalomra terelődik a be­szélgetés, a vszb-titkár meg­jegyzi: — Nálunk igen magas a mérce. A gazdaságban 41 szo­cialista brigád tevékenykedik. 1976. évi munkájuk alapján azonban csak 29 brigád kapott újabb elismerést oklevél, bronz, ezüst és arany fokozat formájában. Jó munkájukért összesen 345 600 forint jutal­mat kaptak. Az I. kerületben például mind a hat brigád megkapta a szocialista brigád címet, mert hozamtervüket két millió 767 ezer forinttal túltel­jesítették. Hadd mondjam el azt is, hogy a gazdaság szocia­lista brigádjai a múlt eszten­dőben a vállalt 6694 társadal­mi munkaóra helyett 8066-ot teljesítettek. Az egy üzem egy iskolai tanterem mozgalom ke­retében Békésen 60 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek az iskolabővítésnél. Se­gítettek a gyümölcs, a hibrid­­kukorica betakarításában, s az érte járó pénzt gyermekintéz­mények fejlesztésére ajánlot­ták fel. Gyermekjátékokat, is­kolai felszereléseket tízezer fo­rintnál nagyobb összegben ké­szítettek. — A szocialista brigádok a termelőmunkából is derekasan kiveszik részüket — veszi át a szót Nagy János üzemgazdász. — Jórészt nekik köszönhető, hogy az 1976. évi rendkívüli szeszélyes időjárás ellenére jó évet zártunk. A 24 millió fo­rintra tervezett nyereségter­vünket 34 millió 486 ezer fo­rintra teljesítettük. Egymaga a szarvasmarha-ágazat négy mil­lió 66 ezer forint tiszta nyere­séget hozott. Ez a kiváló szak­mai irányításnak, a tehenészek fegyelmezett, jó munkájának köszönhető. A tejtermelési ver­senyben országosan kimagasló eredményeket értünk el. 1130 tehén átlaga jóval felülmúlja a tehenenkénti négyezer litert A beszélgetésből az is kide­rült: Hidasháton jól érzik ma­gukat a szakvezetők és fizikai dolgozók egyaránt. Az élet és munkakörülmények állandó javítása nem­­kerül le a napi­rendről. A gazdaság központja rendezett, gyönyörű nyárfaso­rok között vezet az út az iro­dáig. Sok a fű, a virág és a parknövény, a levegő tiszta, egészséges. A családi házak ké­nyelmesek, a művelődési ház különböző szakköröknek ad otthont, az üzemi konyhán há­zias ételeket készítenek. A dolgozók lakásépítési akcióit közvetve és közvetlenül támo­gatja a gazdaság.­­ Az 5. ötéves tervben ösz­­szesen hatmillió forintot köl­tünk lakásvásárlási, építési megsegítésre — magyarázza az­­ üzemgazdász. — Békésen mun­káslakásokat vásárolnak a fi­zikai dolgozók, más kerületek­ben kertesházat építenek, vagy bővítik a régit. Elhatároztuk, hogy felszámoljuk a régi, ura­dalmi tanyákat. Az ócska épü­letek helyét közművelésbe vesszük, a dolgozókat pedig korszerűbb lakáshoz juttatjuk. Az idén például öt volt urasá­gi tanyasi cselédlakás kerül felszámolásra Ahogy kiköltö­zik belőle a lakó, azonnal ne­kimegyünk dózerral és lerom­boljuk. Sok bonyodalmat okoz a nagytáblák kellős közepén egy-egy ilyen tanya, arról nem beszélve, hogy a lakók petró­leumlámpa-fénynél olvashat­nak este, a villany biztosította kultúrától elesnek. A tanyák felszámolásával mindenki jól jár. Szocialista brigádgyűlése­ken, termelési tanácskozáso­kon vitatták meg a Hidasháti Állami Gazdaság vezetői és dolgozói, mi a teendő 1977- ben. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ját kimagasló termelési ered­ményekkel akarják köszönte­ni. Egyebek között elhatároz­ták: nyereségtervüket legalább 10 millió forinttal megtoldják, s összesen több mint 37 millió forintot tesznek a népgazdaság asztalára. 1975-höz viszonyítva legalább 8 százalékkal növelik az éves termelést. Ehhez cse­lekvési programot állítottak össze, aminek végrehajtásából mindenki tudása és szorgalma legjavával veszi ki részét A tavaszi határszemle azt mutatja: méltó helyre került a Kiváló Vállalat cím Hidas­háton. Ary Róza A szakszervezeti bizalmiak az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságnál igazgatóságunk szakszerve­zeti testületei és szervezett dol­gozói megelégedéssel fogadták a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusának hatá­rozatait. Egyértelmű volt az a vélemény, hogy a szakszerve­zeti bizalmi a mozgalom alap­pillére, amelyre az egész moz­galom bátran épülhet és szá­míthat. Különös fontosságú a bizalmiak szerepe a vízügyi igazgatóságoknál, a­hol három megyére kiterjedő, területileg szétszórt munkahelyeken a szakszervezeti bizalmi jó vagy rossz munkája meghatározza a szakszervezeti munkát. A jog- és hatáskörbővítésen keresztül nagymértékben erősödött a szakszervezeti demokrácia. A múlt év júliusában a bi­zalmiak jog- és hatásköre gya­korlásának megszervezésére intézkedési tervet dolgoztunk ki. Részletesen, határidők meg­jelölésével kijelöltük mind szakszervezeti testületeink, mind a gazdasági egységek ve­zetőinek feladatait. Első lépés­ként a szakszervezeti bizottsá­gok titkárai részére eligazító értekezletet tartottunk, ahol meghatároztuk a jogkörbőví­tés végrehajtásának módoza­tait, és a vitás kérdéseket tisz­táztuk. Igazgatói értekezleten tárgyaltuk a bizalmiak jogkö­rének bővítésére hozott hatá­rozatunkból eredő gazdasági, állami feladatokat. Az érte­kezleten részt vett valamennyi szervezeti egységünk 43 veze­tője. Meghatározták a gazda­sági egységek vezetőinek fel­adatait a határozatban foglal­tak végrehajtása érdekében. A bizalmiak jogkörbővítésére ho­zott határozatunkat az igazga­tóság vezetője elrendelte min­den szervezeti egységvezető részére. Fő törekvésként szab­tuk meg, hogy a szakszerveze­ti bizalmi állásfoglalását a gaz­dasági vezetővel szemben, il­letve vele egyetértésben­ jut­tassa érvényre. Ezután fogtunk hozzá 103 fős bizalmi hálózatunk decent­ralizált oktatásának megszer­vezéséhez, egységesen kidolgo­zott tematika alapján. Úgy véljük, hogy sikerült bizalmi hálózatunkat felkészíteni meg­növekedett jog- és hatáskörük gyakorlására. Ez év elején szakszervezeti tanácsülésünkön határoztunk — egyetértési jogkörrel — dol­gozóink ez évi bérfejlesztésé­ről. A gazdasági vezetés elő­terjesztett javaslatát kisebb módosítással elfogadtuk. Fizi­kai dolgozóink részére 6%-os, kinevezett állományú dolgo­zóink részére 5%-os bérfejlesz­téssel értettünk egyet .A ki­nevezett állományon belül a kisegítő állománycsoportban nagyobb bérfejlesztést javasol­tunk, mint az ügyvitelt ellátók körében.­ A bérrendezés után egyetlen reklamáció sem érke­zett a politikai, társadalmi és gazdasági vezetőkhöz. Az első komolyabb erőpró­ba alapján meggyőződésünk, hogy a dolgozók elfogadják azokat a döntéseiket, amelyek azon a szinten születnek, ahol a legjobban ismerik egymást, jó és rossz tulajdonságaikkal egyetemben. Szakszervezeti tisztségviselőink céltudatos, szervező, felelős munkájára támaszkodva, a lehetőségeket és jogokat jól hasznosítva dol­gozunk tovább, hogy jól szol­gáljuk tagságunk érdekeit. * Varga György, a szakszervezeti tanács titkára Kedvező lehetőségek a végzős agrárszakemberek elhelyezkedéséhez Pályakezdő fiatalok a MÉM-ben Dr. Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­ter május 17-én a miniszté­riumban fogadta a tárca irá­nyítása alá tartozó felsőfokú oktatási intézmények végzős hallgatóinak­­képviselőit az in­tézmények állami, párt és KISZ-vezetőit. Részt vett a ta­lálkozón Horváth Attila, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osz­tályának munkatársa, vala­mint a minisztérium és az ága­zati szakszervezetek több ve­zetője. A találkozót dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár nyitot­ta meg. Ezt követően a pálya­kezdő fiatalok az elhelyezke­désükkel kapcsolatos kérdé­sekről kaptak tájékoztatást. A tárca területén végző több mint 2000 pályakezdő fiatal el­helyezkedési lehetőségei ked­vezőek — minden végzős hall­gató általában két munkahely közül választhat. Gödöllőn a mezőgazdasági karon például ötszörös, Debrecenben 3,7-sze­­res, Keszthelyen háromszoros, a soproni faipari karon pedig négyszeres a pályázati felhí­vások száma A végzősök kö­zül 625-en tanulmányi szerző­déssel rendelkeznek. A leendő fiatal diplomások több mint 70 százaléka állami gazdaság­ban, termelőszövetkezetben, élelmiszeripari üzemben, erdő­­gazdaságban helyezkedhet el. A találkozón a miniszter megköszönte az egyetemek és főiskolák vezetőinek, tanárai­nak társadalmi, ifjúsági szer­vezeteinek eredményes oktató­nevelő munkájukat, majd a záróvizsgákra való felkészülés­ről és a fiatalok további ter­veiről közvetlen megbeszélést folytatott a hat egyetemről és három főiskoláról érkezett végzős hallgatók képviselőivel. Egy kevésbé ismert növény A választék bővítésére a leg­nagyobb lehetőséget a zöldség­­termesztés kínálja. Ha ugyanis valaki hozzájut egy érdekes zöldség magjához, már ugyan­abban az évben meggyőződhet az új jövevény értékéről, és ha megnyeri a tetszését magot is foghat a következő évi terme­léshez. Négy-öt éve került hoz­zánk a kabakosok családjába tartozó cukkini. Maga a nö­vény, levelei és virágai a főző­tökhöz hasonlítanak, egymás után érő gyümölcsei zöld szí­­nűek, hengeresek, tömörhú­­súak. Magját most kell elvetni, jól előkészített fészekbe 3— 4-et. Kelés után kapáljuk és műtrágyázzuk. Meghálálja, de nem követeli meg az öntözést, kártevője, kórokozója alig van. V. O. MEBYSLdekgátié Lengyelországban A lengyel Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének meghívására hivatalos delegá­ciónk járt Lengyelországban. A látogatás célja: a testvér­­szakszervezet szciálpolitikai és nevelési munkájának tanul­mányozása, valamint az 1977. évre szóló családos csere­üdültetési szerződés aláírása. Delegációnkat magas szinten fogadták. Az érkezéskor két titkár­, majd a programon mindvégig velünk volt Zielins­ki elvtárs, aki kulturális ügyekkel és munkavédelemmel foglalkozik. A szakszervezet főtitkárával három ízben is ta­lálkoztunk. A delegáció Elblag és Gdanszki vajdaságban meglá­togatott négy gazdaságot. A tájékoztatók és a látottak alapján megállapították, hogy nagy feladatok állnak a mező­­gazdaság előtt, mivel a múlt évi rossz időjárás miatt a ter­vet nem tudták teljesíteni. A mezőgazdaság nagyüzemi gaz­daságai azonban túlteljesítet­ték termelési tervüket. Elmondták, hogy jelenleg rendkívül nagy gond a fiataloknak a faluról való elvándorlása, a föld elha­gyása. Ennek megakadá­lyozása, s a város és a falu kö­zötti különbség megszüntetése érdekében gyorsabban fejlesz­tik a mezőgazdaság technikai színvonalát. Jelenleg 40 hektár területre jut egy traktor. 1980- ig el akarják érni, hogy egy traktorra csak 29 hektár terü­let jusson. Az egyéni paraszt­ságot a nyugdíjrendszer kor­szerűsítésével is érdekeltté tet­ték a termelésben. Segítik a parasztság munkáját a falusi mezőgazdasági kooperációk is. A parasztoknak bérmunkát végeznek, műtrágyát, vegy­szert biztosítanak stb. Jelenleg mintegy 220 000 szakszervezeti tag dolgozik e kooperációs for­mában. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek bizo­nyításában nagyon nagy szere­pet szánnak az állami gazda­ságoknak.­­Az 1 050 000 szak­­szervezeti tagságból 500 000 fő állami gazdaságokban dolgo­zik. 120 000 fő mezőgazdasági építőiparban, 220 000 tag a fa­lusi kooperációkban, 100 000 a mezőgép vállalatoknál, a többi egyéb munkahelyen a mező­gazdaságban.) Az állami gazdaságok min­dent megkapnak a gazdálko­dásuk fejlesztéséhez, a dolgo­zók anyagi helyzetének javítá­sához. Az 1976. évi munka eredményeként pl. az átlagfi­zetésnek 60—90%-át kapták meg a dolgozók nyereségként. Nagy ütemben építik a telep­szerű, többszintes modern la­kásokat, amelyek jórészét in­gyen fogják átadni a dolgozók­nak. Nagy figyelmet fordíta­nak a szociális helyzet javí­tására, gyermekintézmények, iskolák, klubok létrehozására, az üdültetés fejlesztésére. A meglátogatott gazdaságok közül a Csernini, a Malinovói és a Wieniec-i kombinátoknak, illetve gazdaságnak saját szál­lodájuk, gyermekintézményük, üdülőjük van. Csaknem minden gazdaság működtet műkedvelő művésze­ti együtteseket. Most készülnek a művészeti csoportok orszá­gos találkozójára, amit a mező­­gazdasági szakszervezet szer­vez. Szociális és jóléti célokra bőséges alappal rendelkeznek. Szorgalmazzák az üzemi higié­nia, a gyermekintézmények fejlesztését, a kultúregyüttesek létrehozását. A meglátogatott állami gazdasági kombinátok­ban kiépült szociálpolitikai szervezet van, élén igazgató­val. A „Pawizle” Csernini Kombinátban a szociális és társadalmi ügyeket mint ön­álló ágazatot az ágazati igaz­gató irányítja, 20 fős létszám­mal. Az ágazatba tartozik a konyha, gyermekintézményei, kultúrintézmények stb. mint­egy 120 fős létszáma. Mozgalmi vonalon — mivel a megyéknél csak kihelyezett apparátus van — legfőbb gondjuk a vállalati szakszerve­zeti bizottságok erősítése, mun­kájuk, önállóságuk fejlesztése, felkészült káderekkel való erő­sítése. A központna­k két lapja van: a Mezőgazdaság 100 000 példányban jelenik meg, a Gazda nő kisebb példányban, kéthetenként A szakszervezetnek 8 saját üdülője van. Megnéztük Sopot­­ban az Aranykalász Üdülőt, ahol családjaink üdülnek. Kor­szerű, 280 férőhellyel, tenger­parthoz közel. , Három meglátogatott gazda­ság testvéri kapcsolatot szeret­ne létesíteni magyar gazdaság­gal, ami a szakmai kapcsolat mellett kiterjedne politikai és társadalmi kapcsolatokra, cse­reüdültetésre. Ismét javasolták, hogy a len­gyel és a magyar szakszervezet központi lapjai között épüljön ki kapcsolat. Ahol jártunk, mindenütt nagy szeretettel fogadtak és igényelték, hogy kapcsolatain­kat tovább fejlesszük. Káldi Katalin, a MEDOSZ titkára Újításban élen a mezőgazdasági és vízügyi dolgozók Eredményhirdetésre jöttek össze május 13-án az újítási versenyben első három helyre került mezőgazdasági, erdésze­ti és vízügyi vállalatok igazga­tói, újítási előadói és a szak­­szervezeti újítási felelősök. Az ünnepséget Péter István, a HVDSZ titkára nyitotta meg. A MÉM miniszterhelyettese, Hammer József az újítók és a szervezők köszöntése után ér­tékelte a mező­gazdaság és az élelmezésügy területén az újí­tási munkában bekövetkezett fejlődést. Kiemelte az állami gazdaságokat, külön is üd­vözölte az újítási mozgalom­ban élenjáró gazdaságokat, vállalatokat. — Népgazdaságunknak nincs olyan területe, ahol ne találnánk meg az újítók és fel­találók keze nyomát. Váro­saink, gyáraink, gazdaságaink fejlődésében, korszerű gé­peinkben, a piacra vitt ter­mékeinkben, a fizikai munka mellett a szellemi alkotások, az újítások is benne foglaltat­nak. Növekvő szellemi és ter­mékexportunk az ország­határokon kívül is terjeszti a magyar szakemberek tehet­ségének hírét. El kell érni, hogy minél több gazdaság és vállalat csatlakozzon az újítási versenyhez, különös tekintet­tel arra, hogy jövőre ünnepel­jük az újítómozgalom 30. év­fordulóját. Reméljük, hogy ágazatunk ismét bizonyítani fog. Vincze József elnökhelyettes beszédében hangsúlyozta: " Az ipar­ és a mezőgaz­daság rohamos fejlődése kö­vetkeztében erőteljesen nő a vízgazdálkodás jelentősége. Feladataink megoldására nem csak a vízügyi dolgozóktól, hanem a lakosság köréből is számos újítási javaslatot kap­nak a vízügyi szervek. Az újítómozgalmat — mondotta továbbá — a műszaki fejlesz­tés szerves részének tekintjük, amelynek keretében minden fizikai és szellemi munkás al­kotó munkájára számítunk, és minden vezetőtől elvárjuk: tá­mogassák a dolgozók újítási tevékenységét, törekedjenek e munka szervezettségére. El­ismeréssel szólt az ágazati újí­tási versenyek bevezetéséről, amelyben számít a szocialista brigádok és az alkotó ifjúság lelkes részvételére. A beszédek után az Or­szágos Találmányi Hivatal elnöke, Dr. Szilvásy Zoltán kért szót. — Ez a mozgalom, amely egyre szélesedő versenyben fejlődik tovább, olyan ered­ményeket hozott a mezőgazda­ság és a vízügy területén — mondotta —, hogy most a tár­cák közötti versenyben az A kategóriában a MÉM a harma­dik helyezést,­­ B kategóriá­ban az OVH az első helyezést érte el. A kitüntetések átadása után Káldi Katalinnak, a MEDOSZ titkárának zárszava követ­kezett: — Szakszervezetünk fontos feladatnak tekinti az újítási­mozgalom gondozását, szer­vezését. Az eredmények mel­lett azonban számos olyan akadállyal találkozunk még, amelyek hátráltatják az újítási munka erőteljesebb fejlődését. Javítanunk kell a személyi és szervezeti feltételeket. El kell érnünk, hogy a munkaköri kö­telesség mellett a gazdasági vezetők és szervezők politikai ügyévé váljon az újítás szer­vezése és támogatása, erősöd­jék a szocialista munka­verseny, szocialista brigád­mozgalom és az újítási moz­galom kapcsolata. A szocialista versenycélok döntő többsége olyan cél — hangsúlyozta —, amelyben minden újításra kész dolgozó megtalálhatja azt a feladatot, amelyet újítással könnyebben és gyorsabban lehet megoldani. Kitüntetést kaptak: Az­ OVH területéről az ÁBKSZ, a Bajai­ és a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság, a Vízgépészeti Vállalat, a DÉLVIÉP, a DAVIÉP igazgatói, újítási elő­adói, szakszervezeti újítási felelősei. A MÉM területéről a mező­földi, a pápai, a sinatelepi állami gazdaság, a Fejér, a Veszprém-Zala és a Győr- Sopron megyei Főosztály, a budapesti Falemezművek, az Erdőkémia, a Nyugat-magyar­országi Fagazdasági Kombinát és a DEFAG igazgatói, újítási előadói és a szakszervezeti újí­tási felelősök. Gratulálunk! dr. Becsey Róbert Turbinás vetőgép A kazahsztáni Kusztanajban sikerrel tette meg próbaútját egy különös szerkezetű vető­gép, melynek legfontosabb ré­sze egy kiszolgált repülőmotor. A turbina fúvófején keresztül szóródik a földre a keverék, amely évelő fűmagból, szer­vestrágyából, fűrészporból és vegyipari termékből — latex­­ből áll, s a felszínen gyorsan vékony hártyává alakul. A hártya segítségével a sze­mek kedvező körülmények kö­zött kerülnek a talajba, védet­tek a széltől, több nedvességet kapnak, a napsugarak csak gyengén érik a fiatal fűtakarót Érdemes társadalmi munkás A Kutason tartott falunap alkalmával a Hazafias Nép­front községi bizottságának el­nöksége a Kutasi Állami Gaz­daság „Április 4.” nevet viselő, többszörösen kitüntetett szo­cialista brigádjának ítélte oda az „Érdemes társadalmi mun­kás” kitüntető jelvényt a köz­ség fejlesztésének érdekében hosszabb idő óta végzett ön­zetlen társadalmi munkája el­ismeréséért.­­ A szocialista brigád évek hosszú során kovácsolódott össze a gépműhelyben. Sokat tettek lakóhelyükért, községü­kért. Ott voltak, amikor ját­szóteret kellett építeni, amikor óvodabővítésről volt szó, ami­kor az iskolának volt szüksé­ge támogatásra. De ott voltak, ha valamelyik brigádtársuk családi házat épített, nem vár­tak hívó szóra, maguk látták meg a tennivalókat. Legutóbb azt vállalták, hogy a készülő ifjúsági KRESZ- parkhoz elkészítik, kifestik a táblákat, hogy óvodások, is­kolások ott sajátíthassák el a közlekedéssel kapcsolatos, szükséges ismereteket és tud­nivalókat. Kiss József

Next