A MEDOSZ Lapja, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1987-07-26 / 7. szám

Nemzeti kincseink a vízügyesek Tisza, Túr, Kraszna, Szamos, Lónyai-csator­­na, Batár, Góge-Szenke, Belső-csatorna, Vajai-tározó, Tapolnak, Császárszállási-tó, Szipa, Tyukodi-várás... sorolni is sok azokat a folyókat és állóvizeket, melyek végtelen gazdagsággal szépítik meg Szabolcs-Szat­­már megyét, pontosabban a Felsőtiszavidé­­ki Vízügyi Igazgatóság működési területét, öt és fél ezer négyzetkilométert, szinte az egész megye területét behálózza a kiváló rendszer, mely gondoskodik arról, hogy ja­vuljon a lakosság vízellátása. A vízgyűjtő terület öthatoda az ország határain kívülre esik. 37 százaléka ártér, 46 százaléka mély ártér. Ezernégyszázan 617 ki­lométeres árvízvédelmi vonalat vigyáznak, ami a Tisza-völgyi védvonalak egyötöde. Bármerre járunk, a gátőrök komfortos há­zaival találkozunk a töltések élén. Minden munkahelyi központban összkomfortos szo­ciális helyiségeket alakítottak ki. A gátakat építők, a hajósok, a kőszállítók kényelmes tanyahajókon laknak tavasztól. És a munka nem áll meg. A felsőszabol­csi térségben megkezdődött a szabolcsve­­resmarti tározó kialakítása. A több mint öt­­hektáros mesterséges tóhoz kapcsolódik a rétközberencsi szivattyútelep. S mindez azért, hogy a térség belvízhelyzete, mely még ma is fenyegető, mihamarább rende­ződjék. 530 milliós munka a felsőszabolcsi belvízi főmű fejlesztése, a gazdálkodássegí­tő beruházás. Ehhez kapcsolódik az egymil­liárdos komplex üzemi melioráció, az üzem­közi és belterületi vízrendezés. Történelmi lépés ez, amely követi azt az évszázaddal ezelőtt kezdett rendezést, mely csak ezzel lesz teljes. Szegény lenne a felsorolás, ha nem emlí­tenék a Szamos nagyvízi mederrendezését. A 93 kilométeres töltéshosszon az elmúlt 15 évben 3,2 millió köbméter földet mozgattak meg, a következő esztendőkben 2,5 milliót építenek be. 1985-ig félmilliárdba került ez a munka, s bizony a milliárdot is meghalad­ja az, ami még hátravan a jövendő évtized­ méltán az örökséghez­ ben. Folyamatos munka a partok védelme, a gátak karbantartása. Folyik közben a fo­lyószabályozási program, mely Komorótól Tokajig olyan Tisza-medret alakít ki, melyen a hajózás is lehetővé válik. De említhetjük a számítóközpontot, ahol percre készen tud­ják a vízminőség, a vízállás, a változás min­den rezzenését. Egyre gyorsabban épül ki a Hydra II. jelzőrendszer, a mérőállomások hálózata. Csengérnél már ott áll a torony, melyben elektronikus műszerek a víz tucat­nyi paraméterét észlelik, s továbbítják a számítógépnek. És csatlakozik a rendszer­hez a záhonyi, a tunyogmatolcsi, a tiszabe­­csi, a vásárosnaményi, az ágerdőmajori észlelő, hogy minden folyóról folyamatos legyen az információ. Ez a nagy munka kap­csolódik a Napkoron levő meteorológiai megfigyelő radarállomáshoz. Ez a környező területekre is behatol, s 2-300 kilométeres mélységből mutatja, hogy a folyók vízgyűj­tő területein milyenek a csapadékviszo­nyok, milyen az idő, s mi várható. A vízügyi igazgatóság szigorú szervezet. Dolgozóinak feladata a vízügyi felügyelet, kötelességük a jó ivóvízzel való ellátás szer­vezése, az elmaradott térségekben a csa­tornázás tervezett fejlesztésének irányítása. Úgy mondják: munkájuk akkor jó, ha nem lehet hallani róluk. Hiszen a vízügyről akkor esik többnyire szó, ha jön az ár, a jég, nagy a belvíz, szennyezett egy-egy folyó, pa­­tak,holtág. A vízügyi dolgozókat övező tisz­telet talán a legjobban a víz melletti falvak­ban tapasztalható, ahol ma is megsüvegelik a gátőrt, külön tisztesség a hajósfoglalko­zás, a csatornaőr fontos ember, a partépítő a hétköznapok tisztelt katonája. Érdemes megismerni őket, akik mai és holnapi biz­tonságunkat garantálják, a mérnöktől a kő­­rakodóig átérezve nagy felelősségüket. Aki a gyönyörű Szabolcs-Szatmárba látogat, vegye észre őket is, hiszen részesei annak, hogy egy táj gazdagon köszönti vendégét. Méltón ahhoz a nagy eszméhez, melynek gyakorlati lépése több mint egy évszázad­dal ezelőtt e tájon történt, amikor Széche­nyi István megtette az első kapavágást Ti­­szadobnál, a Tisza szabályozásánál. A törté­nelmi örökség szelleme máig áthatja a Fel­­sőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság minden dolgozóját.

Next