Földrajzi értesítő, 1968
2. szám - Értekezések - Dr. Mátyus Sz. József: Szeged földrajzi energiái és felszíne
és Kossuth Lajos sugárút közötti területen és a Móraváros külső részén levő egykori téglagyár kubikgödre (Lanzer). A körtöltés külső fala mellett az előbbiekhez hasonló természetes folyóvölgyek (pl. Felsőváros és Petőfitelep között), medencék (a Vásárhelyi út és vasút közötti ,,Bika-tó"), továbbá a Rókusi pályaudvarral szemben levő Sintér-(Vér-)tó és a Ságvári-telep régi kubikusgödrei, valamint a napjainkban is üzemelő téglagyárak 10 m mélységű agyaggödrei sorakoznak (Vass, Keramit; 8. ábra). A vázolt mély fekvésű térszín (80 m alatt) elsősorban Gyálaréten (az ún. Tompa-szigeten) és Újszegeden főként a morotvák belső ívénél emelkedő övzátonyok területein éri el a 80 m tszf-i magasság feletti szinteket. Ezenkívül a Gyálai-szigeten (Gyálarét középső részén) található egy kisebb kiterjedésű „tanúhegy"-ként (80 m tszf-i magasság fölé) emelkedő infúziós lösztérszín. Egyébként Újszeged külső fele és Gyálarét réti agyagra települt iszap felszínének legnagyobb része 80 m alatt van (általában 78 — 79 m tszf-i magasságú területek). A morotvák belső ívmenti (domború partoldali, vagy a kanyarulat zugában levő övzátony (BULLA B. 1954) magasodásainakkialakulása az árvizek által szállított nehezebb, durvább homokanyag közelebbi lerakódásával magyarázható (MIHÁLTZ I. 1966). Hasonló módon keletkezett az Újszegedtől D-re levő Tisza-part mentén vonuló homokos-iszap hátság is, amely azonban a szabályozások földmunkái során nagyrészt elpusztult.16 Erre a 80 m alatti ártéri szintre települt Rókus, Móraváros és Felsőváros külső része, Újszeged és Gyálarét, valamint a körtöltésen kívüli telepek közül Petőfi-, Béke- és Hattyastelep (ez a felszín a szabályozás előtti Tisza árterületéhez tartozott; 7. ábra). b) Magasabb területek (Rendezési szint feletti, pleisztocén felszín)17 A Tisza-völgy magasabban fekvő részei a már említett Rókusi pályaudvartól E-ra mutató öblösödéseket jelző szintvonaltól Ny-ra, és az ugyanonnan kiinduló DNy-i irányú kanyargós határvonaltól Ny ENy-ra eső területek. Ennek a nagyobbrészt infúziós lösszel fedett térszínnek magassága 80 — 83 m között váltakozik (4. ábra). Ezenkívül ide kell sorolni az alacsonyabban fekvő térszínből szigetként 80 81 m fölé emelkedő szőregi löszterületet, az ugyanilyen magasságú, Rendező pályaudvartól D-re, D felé hegyesedő háromszög alakú pleisztocén löszfélszigetet (Ballagi kerteket), a Tápé és Algyő közötti hasonló korú löszfelszínt és a gyálaréti infúziós löszmaradványt. Munkaterületünk Ny-i részén a fentiekkel korban megegyező lösztérszínbe vágta magát a már ismertetett Maty-ér is. (Ebbe a 80 m tszf-i magasságba emelkednek még az újszegedi mesterségesen létrehozott Marosmorotva és a gyálaréti Holt-Tisza-ág menti Tompa-sziget övzátonyok iszapos homok felépítésű magasodásai; 7. ábra). 16 A Tisza-gátak közötti ún. hullámtér árvízi lerakódásainak iszapos homokját a szegedi nép ,,föveny"-nek nevezi. 17 MIHÁLTZ I. földtani szelvénye (3. ábra) szerint az ószegedi területrész pleisztocén felszínét 2 — 3 m vastagságú összefüggő lösz alkotja. Ez alatt 15 — 20 m vastagságú iszaprétegek vannak. A felszíni löszt csak a K-i (Baktó—Algyő) részeken takarják iszapos-agyagos üledékek. Az algyői löszfelszínt övező réti agyag területek löszalapjukkal együtt 80 m alá süllyedtek.