Földrajzi értesítő, 1968
1. szám - Értekezések - Dr. Pécsi Márton: A lejtőüledékek fő típusai és felhalmozódásuk dinamikája
FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ 1968. XVII. ÉVFOLYAM 1. FÜZET A lejtőüledékek fő típusai és felhalmozódásuk dinamikája DR. PÉCSI MÁRTON akad. lev. tag A téma jelentősége és kapcsolatai A költséges építkezések, műszaki létesítmények tervezése során szinte nélkülözhetetlen a domborzat állagának és dinamikájának részletes ismerete. Ennek érdekében különböző tematikájú részletes talajmechanikai, mérnökgeológiai, geotechnikai és geomorfológiai céltérképeket készítenek. Ezeknek a térképeknek és a hozzájuk csatlakozó szöveges értékeléseknek, térképmagyarázóknak a tartalma, a kitűzött célnak megfelelően, sok tekintetben különbözhet egymástól. Közös vonásuk a domborzat litológiájának és dinamikájának ábrázolása. A litológia ábrázolása azonban nem azonos elvek szerint történik. Az említett céltérképeken a felszíni üledékeket főként szemszerkezeti, szilárdsági szempontból, tehát statikusan tüntetik fel és osztályozzák. Ezen a gyakorlaton túlmenően az üledékek genetikai meghatározását és térképezését azért tartjuk szükségesnek, mert az üledékgenetika alapján tudunk következtetni a domborzat várható mozgásfolyamataira. Ez a követelmény elsősorban a dombsági, hegységi domborzat és a meredek magas „partok'' lejtőüledékeinek genetikai elven alapuló ábrázolására vonatkozik. Az adott lejtős domborzat dinamikájának — stabilis, szemistabilis, mobilis — megállapítása rendszerint hosszan tartó — esetenként csak műszeres — megfigyeléssorozattal végezhető el, amire nem mindenhol és nem mindig áll rendelkezésre elég idő. A lejtőket formáló különböző dinamikus folyamatok működése ugyanis lehet epizodikus, szakaszos, évszakos, esetleg napszakos. A működő folyamatok minőségére és hatásfokára, a domborzat várható alakulására gyakran éppen a lejtőüledékek rendszeres genetikai értékelése alapján lehet közvetlen következtetéseket levonni. Ennek az összefüggésnek a felismeréséhez hosszú gyakorlati terepmegfigyelések, a különböző üledéktípusok és az azokat létrehozó folyamatok közötti kapcsolatok keresése és vizsgálata vezetett el. A lejtőüledékek kialakulását befolyásoló tényezők 1. A kéregnek a térben változóan, időrendileg periodikusan végbemenő vertikális tektonikus mozgásai hozzák létre a domborzatnak azokat a nagy felszíni különbségeit, amelyek nélkül lejtők és lejtőüledékek nem is léteznek 1 Pl. szemistabilis csuszamlásos vagy szubrecens kőzetomlásos üledékek, földhalmazok a lejtőn. Földrajzi Értesítő