Földrajzi értesítő, 1970

Kisebb közlemények - Dr. Jugovics Lajos: Lepusztulási térszín a tokaji Nagy-hegyen

( Földrajzi Értesítő XIX. évf. 1970. 2. füzet, p. 187-190. Lepusztulási térszín a tokaji Nagy-hegyen DR. JUGOVICS LAJOS A tokaji Nagy-hegy, a helybeliek szerint Kopasz-hegy, a Tisza és a Bodrog folyók találkozásánál, az átlag 100 m tszf-i magasságú térszínből 516 m-re emelkedő vulkáni kúp. Ennek az elöregedett, lepusztult vulkánnak a mai morfológiai kialakításában szerepet játszott a vulkanizmus, a tektonika és a felszíni lepusztító erők, az egy­kori pannóniai kelta abráziós működése, az ősi Bodrog és a Tisza terasz­ kialakító ereje. A Nagy-hegy lapos piramis alakú hegy, melyet három oldalról síkság vesz körül (1. ábra). E felé a Tokaji-hegység vulkáni főtömegével csak a riolitból és riolittufából felépített miocén dombvidék révén függ össze. Morfológiailag a Nagy-hegy két részre különül: alsó része kiterjedtebb és átlag 400 m-ig menedékes, melyből a ,,Nagy-Kopasz" csúcsa kb. 100 m-rel emelkedik ki. A Nagy-hegy morfológiai viszonyait az 1. kép (É-ról, a Cigány-hegy 474 m-es csúcsáról) mutatja. A Nagy-hegy alsó, menedékes részét mintegy radiálisan mély völgybevágások szabdalják. A Nagy-hegy felépítését-szerkezetét a 2. és a 3. ábra tünteti fel. A tokaji Nagy-hegyet vulkáni kőzetek: andezit, riolit, riolittufa építik fel, de majdnem az egész hegycsúcsot változó vastagságú lösztakaró borítja, melynek maximális, 21 m-es vastagsága, éppen Tokaj község környékén figyelhető meg. Mint a 2—3. ábráról látható, a Nagy-hegy főtömegét andezit építi fel, de a felszíni lösztakaróból az andezit csak foltokban jelenik meg. A riolit csak kis tömegben, a hegy­csúcs ÉK-i aljában, a Bodrog partján, nagyobb tömege annak a DNy-i oldalán, Tarcal község szélén jelenik meg a felszínen. A riolittufa a hegycsúcs ENy-i oldalán, a felszínen csak törmelékben található. A Nagy-hegyet felépítő andezit nagyobb mélységig nyomozható települését a Tarcal község területén telepített két vízkutató mélyfu­rás bizonyítja. Az egyik fúrásban 75 m-ig, a másikban 45 m-ig haladt a fúró andezitben. Patkó­bányában 14 m-ig fúrták meg az andezitet. A csatolt vázlatos földtani térképen (1. ábra) körülhatároltam a Nagy-hegynek a 100 m tszf-i magasságú alföldi síkságból kiemelkedő részét, ahol egyben az andezit határa is nyomozható; a vulkáni kőzetekből felépített egész vulkáni kúp 16,4 km 2 kiter­jedésű, de ennek nagyobb részét lösztakaró borítja, melyből az andezit csak 3,6 km 2-en jelenik meg a felszínen. A felszíni andezitfoltok — a Nagy-hegy csúcsrészét nem tekintve — főleg a hegy alsó, lankás oldalú részein bukkannak elő, a völgybevágások meredekebb oldalain, vagy a kiemelkedő gerincéleken, ahol a lösztakaró elvékonyodott, vagy lemosódott. Ezeken a sziklás területeken az andezitet időszakosan építésre — útépítésre — több helyen termelték, főleg a szőlőterm­elésben mostohább évjáratokban. A hosszú évtizedek alatt ilyen módon a Nagy-hegy D-i oldalán, Tarcal és Tokaj községek között, ahol a vasúti fővonal vezet, 23 kisebb-nagyobb, többnyire csak idő­szakosan termelő kőfejtő, gödör- vagy kőbánya alakult ki. Ezekben a termelés már megszűnt és 1966-ban a tokaji Nagy-hegyen csak két kőbányában termeltek, a tarcali andezitbányában és Tokaj­­-i végén, az ún. Patkó-kőbányában. A tarcali kőbánya a Nagy-hegy legrégibb és rendszeresen termelő kőbányája, már a múlt század nyolcvanas éveiben termelt. Az ÉK-i országrész egyik legnagyobb, kor­szerűen gépesített útépítő­ kőbányája, évi 800 000— 1 000 000 tonna zúzottkő termeléssel. A Patkó-kőbánya a Bodrog partján mélyül, és helyzeténél fogva jelenleg csak vízi szállításra berendezett üzem, melynek kőzetanyagát az Országos Vízügyi Igazgatóság termelteti és használja a Tisza szabályozására. A tarcali kőbánya a község K-i végén, a Czeke-völgy bevágásában, 231,8 m tszf-i 187.

Next