Földrajzi értesítő, 1980
1. szám - Értekezések - Dr. Hajdú Zoltán: Frinz Gyula közigazgatásföldrajzi munkássága
tatási területének számított. Az államterület belső politikai felosztásának kritikájából kiindulva több, a közigazgatási földrajzot megalapozó, lényeges megállapítás született. A kutatások részben a természetföldrajzi környezet és a közigazgatás, részben a gazdaságföldrajzi tényezők és a közigazgatási területbeosztás kapcsolatrendszerét vizsgálták. Elemezték a közlekedés és a közigazgatási területbeosztás, valamint a településhálózat fejlődése és az államigazgatás központi endszerének változása közötti kapcsolatokat. A gazdaságföldrajz megállapította, hogy a torz közigazgatási beosztás miatt a táji keretek alkalmasabbak a településhálózati és a gazdasági kapcsolatrendszerek vizsgálatára. Megfogalmazták a közigazgatási területbeosztás és a mindenkori közlekedési rendszer összehangolásának igényét, az államigazgatási központ kijelölésének, valamint a közigazgatás területi és népességi arányosságának, az állampolgárok egyenlő közigazgatási költségekkel való megterhelésének és a belső igazgatási egységek illeszkedésének komplex elvét. A közigazgatás földrajzi problémáinak kutatásában, a közigazgatásföldrajz szemléleti alapjainak, kategóriáinak kidolgozásában három csoportosulás, irányzat eredményei emelhetők ki. A TELEKI P. vezette Államtudományi Intézetben és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (1934-től a műegyetem) Közgazdaságtudományi Kara Földrajzi Tanszékén az általános politikai földrajzot művelték és ennek során jutottak el az államterület belső politikai felosztásával kapcsolatos földrajzi problémák értelmezéséhez. A közigatási területbeosztás reformjánál TELEKI a nemzetiségek területi elhelyezkedése mellett a városok gazdasági szerepkörének és hatásterületének figyelembevételét javasolja. A MAGYARY Z. vezetése alatt álló Magyar Közigazgatástudományi Intézetben és az intézethez kapcsolódva jelentős közigazgatásföldrajzi munkák születtek. A tervezett közigazgatási reform előkészítése során célorientált kutatások folytak az ország belső politikai felosztása földrajzi problémáinak feltárására. A harmadik irányzat képviselői PRINZ GY. körül csoportosultak a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Földrajzi Intézetében. PRINZ és munkatársai feltárták az ország, de elsősorban a Dél-Dunántúl település földrajzi viszonyait. Az államterület belső politikai felosztásának kritikáján túl PRINZ GY. eljutott a belső politikai felosztás új földrajzi koncepciójának kidolgozásához. A TELEKI, ill. a MAGYARY által vezetett intézetek jelentős állami támogatással és megbízással dolgoztak, jó kapcsolatot alakítottak ki egymással. Ezzel szemben PRINZ GY. pécsi kutatásait bizonyos elszigeteltség jellemzi. A földrajztudomány és az államtudományok együttműködése eredményes volt, új perspektívát nyitott a földrajztudomány előtt. A két tudomány közti párbeszéd megszűnése nem tudományos, hanem politikai okokra vezethető vissza. Az államterület belső politikai felosztásának tervezett reformja indította el a két tudomány közötti együttműködést. 1933-ban ez a reform lekerült a napirendről, ezzel megszűnt a két tudományterület alkotó kapcsolatának igénye és lehetősége. Az államjogászok között nincs egységes felfogás az állami szervek munkamegosztása következtében létrejövő kisebb területi egységek megnevezését illetően. A hagyományos terminológia a „közigazgatási — területi beosztás", az újabb az „államigazgatási — területi beosztás" elnevezést használja. Többen az „állami — területi beosztás" kifejezés használatát javasolják. A magyar földrajzi irodalom hagyományosan „az államterület belső politikai felosztása" kifejezést alkalmazza. A „közigazgatás" és az „államigazgatás" megjelöléseket a köznyelv és a nem jogi szakirodalom szinonimaként használja. 6 HANTOS GY.: A magyar közigazgatás területi alapjai. — Athenaeum, Bp. 1931. 14 p. + mellékletek. RÓNAI A.: Gondolatok a politikai földrajz témaköréből. — Stádium. Bp. 1941. p. 77-125. RÓNAI A.: Fejezetek a politikai földrajzból. — Püspöki ny. Kézirat. Bp. é. n. 152 p. 7 Az intézet közigazgatásföldrajzi munkásságát ismerteti és összegezi: MAGYARY Z.: Magyar közigazgatás. — Egyetemi ny. Bp. 1942. p. 141 — 174. 8 PRINZ és munkatársai életrajzát és teljes irodalmi munkásságát ismerteti: SZABÓ P.: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. — Pécs, 1940. 1103 p. 2