Földrajzi értesítő, 1983

1. szám - Értekezések - Dr. Molnár Katalin: Talajvédelmi terv talajföldrajzi megalapozása Noszvaj (Bükkalja) környékén

FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ 1983. XXXII. ÉVFOLYAM 1. FÜZET Talajvédelmi terv talajföldrajzi megalapozása Noszvaj (Bükkalja) környékén DR. MOLNÁR KATALIN Bevezetés Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetben már a hatvanas évek közepétől kezdve készítenek olyan kistájszintű értékeléseket, amelyeknek eredményei egyre jobban közelítenek a gyakorlat igényei felé, ill. konkrét gyakorlati megoldásokat is tartalmaznak, így ezek a munkák hozzájárulnak az ország természeti erőforrásainak kutatásához és feltárásához. A reprezentatív típusterületekre vonatkozó korábbi vizsgálatok (túlnyomórészt a Dunántúl területén) többnyire egy-egy mezőgazdasági üzemegység területére irányultak. E munkák elsődleges célja a gyakorlati tanácsadás, javaslattevés volt. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetben 1976-77-ben elkészült a Bükk­hegység középtájszintű természetföldrajzi feldolgozása. E munkán belül került sor a Bükkalján, Noszvaj környékén olyan hegy­láb felszíni mikrotérség mezőgazdasági szem­pontú földrajzi értékelésért, amely módszertanilag része a kistájszintű tájértékeléseknek, tartalmában pedig — lévén mintaterület — jelentős adatokat szolgáltat a Bükk hegy­lábfelszíni területeinek vizsgálatához. E tanulmánytervet az MTA Földrajztudományi Ku­tató Intézet részéről PAPP L., HEVESI A. és MOLNÁR K., a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem részéről pedig JAKUCS P., PAPP L. és PAPP M. készítette. Mintaterületen olyan tájrészletet értünk, amely az adott középtáj vagy kistáj — jelen esetben a bükki hegylábfelszín — legalapvetőbb jellemvonásait magán viseli. A mintaterü­let kiválasztásánál a legfőbb szempont az volt, „hogy rajta fellelhetők legyenek a bükki hegylábfelszín (Bükkalja) legjellemzőbb litológiai, geomorfológiai, éghajlati, vízrajzi bé­lyegei, legáltalánosabb növény- és talajföldrajzi vonásai, amelyek együttesen az ember mezőgazdasági tevékenységének hátterét, ökológiai feltételét adják a hegységelőtér egészé­re kiterjeszthetőek­. (HEVESI A.-MOLNÁR K.-PAPP L. 1976.) Az általunk kiválasz­tott Noszvaj-Síkfőkút környéki terület földtani viszonyai, felszínalakulása, éghajlati, víz­rajzi, növényföldrajzi és talajadottságai a Bükk­­-­ hegy­láb felszínének azon térségeire jellemzők, ahol a természetes és a természeteshez közelálló növénytársulások mozaikszerű együttest képeznek a mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel. E munkánk céljaként azt tűztük ki, hogy összehasonlítsuk a természetes növény takarójú foltok ökológiai viszo­nyait azokéval, amelyek az ember behatása - itt elsősorban mezőgazdasági tevékenysége - alatt állnak. Ez a kistájszintű földrajzi-ökológiai megközelítés földrajzosok és biológu­sok csoport jellegű munkáját igényelte. Javaslatok a mikrotérség kedvező­bb területhasznosítására A tanulmányterv fölépítése a következő: első lépésként az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének munkatársai a mezőgazdaságilag művelt területek kistájszintű termé-

Next