Földrajzi értesítő, 1983
1. szám - Értekezések - Dr. Molnár Katalin: Talajvédelmi terv talajföldrajzi megalapozása Noszvaj (Bükkalja) környékén
FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ 1983. XXXII. ÉVFOLYAM 1. FÜZET Talajvédelmi terv talajföldrajzi megalapozása Noszvaj (Bükkalja) környékén DR. MOLNÁR KATALIN Bevezetés Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetben már a hatvanas évek közepétől kezdve készítenek olyan kistájszintű értékeléseket, amelyeknek eredményei egyre jobban közelítenek a gyakorlat igényei felé, ill. konkrét gyakorlati megoldásokat is tartalmaznak, így ezek a munkák hozzájárulnak az ország természeti erőforrásainak kutatásához és feltárásához. A reprezentatív típusterületekre vonatkozó korábbi vizsgálatok (túlnyomórészt a Dunántúl területén) többnyire egy-egy mezőgazdasági üzemegység területére irányultak. E munkák elsődleges célja a gyakorlati tanácsadás, javaslattevés volt. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetben 1976-77-ben elkészült a Bükkhegység középtájszintű természetföldrajzi feldolgozása. E munkán belül került sor a Bükkalján, Noszvaj környékén olyan hegyláb felszíni mikrotérség mezőgazdasági szempontú földrajzi értékelésért, amely módszertanilag része a kistájszintű tájértékeléseknek, tartalmában pedig — lévén mintaterület — jelentős adatokat szolgáltat a Bükk hegylábfelszíni területeinek vizsgálatához. E tanulmánytervet az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet részéről PAPP L., HEVESI A. és MOLNÁR K., a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem részéről pedig JAKUCS P., PAPP L. és PAPP M. készítette. Mintaterületen olyan tájrészletet értünk, amely az adott középtáj vagy kistáj — jelen esetben a bükki hegylábfelszín — legalapvetőbb jellemvonásait magán viseli. A mintaterület kiválasztásánál a legfőbb szempont az volt, „hogy rajta fellelhetők legyenek a bükki hegylábfelszín (Bükkalja) legjellemzőbb litológiai, geomorfológiai, éghajlati, vízrajzi bélyegei, legáltalánosabb növény- és talajföldrajzi vonásai, amelyek együttesen az ember mezőgazdasági tevékenységének hátterét, ökológiai feltételét adják a hegységelőtér egészére kiterjeszthetőek. (HEVESI A.-MOLNÁR K.-PAPP L. 1976.) Az általunk kiválasztott Noszvaj-Síkfőkút környéki terület földtani viszonyai, felszínalakulása, éghajlati, vízrajzi, növényföldrajzi és talajadottságai a Bükk- hegyláb felszínének azon térségeire jellemzők, ahol a természetes és a természeteshez közelálló növénytársulások mozaikszerű együttest képeznek a mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel. E munkánk céljaként azt tűztük ki, hogy összehasonlítsuk a természetes növény takarójú foltok ökológiai viszonyait azokéval, amelyek az ember behatása - itt elsősorban mezőgazdasági tevékenysége - alatt állnak. Ez a kistájszintű földrajzi-ökológiai megközelítés földrajzosok és biológusok csoport jellegű munkáját igényelte. Javaslatok a mikrotérség kedvezőbb területhasznosítására A tanulmányterv fölépítése a következő: első lépésként az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének munkatársai a mezőgazdaságilag művelt területek kistájszintű termé-