Földrajzi értesítő, 1988

Krónika - Lengyel-magyar ősföldrajzi szeminárium (Bassa László—Dr. Schweitzer Ferenc)

IRODALOM A környezet állapota és védelme. - KSH, Budapest, 1986 . 330 p. GÖLZ B. 1982. A Dunántúli-középhegység forrásainak természetes hőteljesít­ménye. -Földr.­Ért. 310- PP- 427-447. GÖLZ B. —SZÖCSNÉ DELY I. 1980. Vízkémiai változások egy tatai kúttelepen. -BKL-Bányászat, 113. 7. pp. 450-460. JENYRASSIK, A.—BOLBERITZ, K. 1932. Die Wasserleitungen Ungarns. - Hidroló­giai Közlöny, 114. pp. 88-122. KASSAI F. 1948. Paleogén szénbányászatunk és a védekezés módjai. - Hirdoló­giai Közlöny, 28. 1-4. pp. 4-48. KOVÁCS GY. 1979. Töredezett, repedéses kőzetek szivárgási tényezője és át­eresztőképessége. ''VITUKI-Köt­l­emények 10_.", 61 p. Országos vízgazdálkodási keretterv. - OVH, Budapest, 1984. 500 p. PAPP F. 1941. Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten. -Hidrológiai Közlöny, 21_. 1-6. pp. 146-196. RÁTH I. —GERHARDT J.—HORÁNYI J.—PALLÓS G.-NÉ—SOMOGYI M. 1986. A Dunántú­li-középhegység komplex hatásvizsgálata. - Vízgazdálkodási hasznosí­tás, VGI, Msz.: 035/86. Kézirat, 129 p. RÉTVÁRI L. 1983. Kiinduló helyzetkép természeti erőforrásainkról.­­ Buda­pest, 151 p. Vízgazdálkodási Statisztikai Zsebkönyv 1982. - KSH, Budapest. Vízkészletgazdálkodási Évkönyv 1984. - OVH, Budapest, 1985. Lengyel-magyar ősföldrajzi szeminárium (1986. okt. 17-22.) A rendezvény házigazdája az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete és a Tatai Környezet- és Természetvédelmi Társulás volt. A szeminárium munká­jában a MÁFI, a MÉM, a gyöngyösi Mátra Múzeum és más intézmények szakembe­rei vettek részt. PÉCSI M. professzor és munkacsoportja október 16-án a bu­dapesti Intézetben várta a konferencia lengyel résztvevőit, akik még aznap Tatára utaztak. A lengyel résztvevők közül L. STARKEL (a delegáció vezető­je), T. KALICKI, A. KOTARBA és E. NIEDZIAJKOUSKA az LTA Földrajzi és Terü­letfejlesztési Intézete Hidrológiai és Geomorfológiai Osztályáról (Krakkó), H. MARUSZCZAK a Maria Sklodowska Egyetem Földrajzi Intézetétől (Lublin) ér­kezett. PÉCSI M. vezetésével számos m­agyar kutató (SZÉKELY A. ELTE, DÖMSÖDI J. MÉM, FODOR T.-NÉ KFH, KRETZOI M., KROLOPP E., KORDOS L. , CSERNY T., KAI­SER M. MÁFI, FÜLÖP L. Tata Környezet- és Term. Véd. Társ., MAROSI L., HAHN GY., LOVÁSZ GY. , GEREI L. , JU­HÁSZ Á. , SCHWEITZER F. , LÓCZY D., BALOGH J. FET, FÜRÖH L. gyöngyösi Mátra Múzeum, OLÁH I. Tata) működött közre a ta­nácskozáson. A Tatán megrendezett tudományos ülésszak témája "A kárpáti térségek felsőpleisztocén és holocén ősföldrajza" volt. HARIS GY. a tatai pártbi­zottság első titkárának meleg hangú üdvözlő szavaira a szeminárium vezetői válaszoltak, majd megkezdődött a tudományos ülésszak. PÉCSI M. elnöki meg­nyitója után előadást tartott a Dunántúli-középhegység negyedkori felszín­fejlődéséről , különös tekintettel a teraszképződésre. L. STARKEL a Kárpátok előterének pleisztocén geomorfológiájáról adott összefoglalót. A további 18 előadás közül a lengyel szakemberek az észak-kárpáti térség fiatal részei­ről (H. MARUSZCZAK), szedimentológiai kérdésekről (E. NIEDZIAscKOWSKA) szóm

Next