Földrajzi értesítő, 2002
Krónika - Emléktábla avatás a 100 éve született Györffy Dezső szülőhelyén (Sz. Györffy Sarolta-Szulyovszky Imre)
KOVACSICS, J. 1989. Deutschsprachige Siedlungen in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert in Spiegel in kirchenlichen Quellen. In: BRUNNER, G. (Hrsg.): Die deutsche in Ungarn Südost Europa Studio 45. Südosteuropa Gesellschaft München. Lexicon Locorum 1773. Kiadja a Béke küldöttség, Bp., 1920. A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve 1-2. kötet 1882. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp. A Magyar Korona országai 1900. évi népszámlálás főbb demográfiai eredményei. - Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp. Magyarország 1920. évi népszámlálásának eredményei 1922. - Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam 69. Bp. Magyarország 1941-es népszámlálásának eredményei (Anyanyelv, nemzetiség, nyelvismeret) 1947. - Bp. Magyarország 1980-as és 1990-es népszámlálásának eredményei községek szerint. (Anyanyelv, nemzetiség) 1992. - KSH, Bp. SÁRFALVI B. 1990. Magyarország népességföldrajza. -Tankönyvkiadó Bp. 116 p. SCHMIDT, H. 1928. Die Deutschen Mundarten Rumpfungarns. - In: BLEYER, J. (Hrsg.): Deutschtum in Rumpfungarn pp. 7-39 SEEWANN, G. 1987. A magyarországi németség, mint etnikum fejlődésének néhány alapvonása 1918-1945. - In: 300 éves együttélés. - A magyarországi németek történetéből tankönyvkiadó Bp. SEEWANN, G. 1992. A Kárpát medencei német és magyar kisebbségek fejlődésének tipológiai összehasonlítása. - In: Regio-kisebbségi Szemle 3. 1. pp. 23-31 SEEWANN, G. 1997. Der Vertreibungsprozeß in und nach dem zweiten Weltkrieg aufgrund kritischer Quellen. - In: SEEWANN, G. (Hrsg.): Migration und ihre Auswirkungen das Beispiel Ungarn 1918-1995. München. THIRRINGL. 1981. AZ 1941. évi népszámlás. - Bp. 142 p. THIRRINGL. 1988. A népszámlálások története és jellemzői II. rész 1920-1941. - Bp. TILKOVSZKY L. 1997. Német nemzetiség - magyar hazafiság (Tanulmányok a magyarországi németség történetéből). - JPTE Tk. Kiadói Iroda, Pécs. WELLMANN I. 1989. Magyarország népességének fejlődése a XVIII. században. - In: PACH ZS. P. (szerk.): Magyarország története 1686—1790-ig. - Akadémiai Kiadó Bp. pp. 25-81. ZIELBAUER GY. 1989. Adatok és tények a magyarországi németség történetéből (1945-1949).Nemzetiségi füzetek 7. Akadémiai Kiadó Bp. 142 p. Emléktábla avatás a 100 éve született Györffy Dezső szülőhelyén Vannak tudósok, akiket nem érdemeik szerint becsülnek meg életükben, így személyes és szakmai életük elismerése az utókorra marad. Ez történt és történik GYÖRFFY Dezsővel, a Kálimedence geológiai feltárójával, kincseinek felderítőjével, a tudós tanárral is, aki magas színvonalon oktatott 36 éven át gimnáziumban és közben több tudományterületen - geomorfológia, művészettörténet, nyelvészeti szófejtés és a magyarság ősi kultúrája kutatott az 1990-ben bekövetkezett halálának utolsó percéig, és ért el jelentős eredményeket, jutott újszerű következtetésekre. GYÖRFFY Dezső 1901. október 25-én született a Káli-medencében található ősi községben, Köveskálon, ahol felmenői - az oklevelek tanúsága szerint - a honfoglalás kora óta éltek. A pápai Református Kollégium elvégzése után tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, természetföldrajz-földrajz szakon. 1929-ben kapta meg diplomáját. 1940-ig Kalmár Ilona magán leánygimnáziumában tanított, 1940-től 1965-ig pedig a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanára volt. Egyetemi színvonalú „előadás" órái feledhetetlenek maradnak azoknak a szerencsés diákoknak a számára, akik a tanítványai voltak. Hosszú ideig vezetett egyetemi előkészítőt. Ezeknek az óráknak az eredményességét bizonyítja orvossá, biológussá, tanárrá vált nagyszámú tanítványa. Kisnemesi származása, morális tartása, végtelen szerénysége, önmenedzselésre való képtelensége miatt GYÖRFFYt rengeteg mellőzés, sőt megaláztatás érte az 1950-es-1960-as évek Salgótarjánjában. Ez a hatalmas tudású polihisztor tudós tanár életében semmilyen elismerésben sem részesült, még iskolájában sem. A 100. születésnapján szülőfalujában a legkisebb gyemeke, Sz. GYÖRFFY Sarolta által szervezett emléktábla-avató ünnepségen a családon, rokonokon, volt tanítványokon, még élő kollégákon