Földrajzi értesítő, 2005
A Tisza-völgy kutatásának tudományos eredményei - Alföldi László: A birodalmaktól az Európai Unióig. A Kárpát-medence vízrendszereinek történelmi áttekintése, különös tekintettel a trianoni békeszerződésre
A trianoni békeszerződés vízügyi vonatkozásai Az ezredforduló éveiben a közvélemény számára váratlanul megjelenő, szokatlan méretű egymást követő belvízelöntések, az egyre fenyegetőbbé váló árvizek a figyelem középpontjába terelték a tiszai Alföld, ill. a Tisza-rendszer vízháztartási problémáit. A Kárpátokból a síkvidéki medencébe tóduló irdatlan mennyiségű vizek ellen való védekezés sikereit (alkalmasint sikertelenségeit) váratlan, szokatlan katasztrófahelyzetként élte meg az ország. Nehéz elfogadtatni a társadalommal, hogy a sorozatosan előforduló belvizek és árvizek nem különleges események, hanem az ország, a medence természetföldrajzi helyzetéből következő évezredek óta ismétlődő természetes jelenségek. Amikor Petőfi Sándort a „Nyári napnak alkonyulatánál" a kanyargó Tiszánál andalogva a tengernyi víz váratlan betörésének élménye versírásra késztette, a félelmetes élmény elmúltával a költő legfeljebb a vadregényes Kárpátok életjelére gondolhatott. A mai országhatárok mellett zavarba ejtők az olyan hasonló események, mint amikor 1995. karácsonyán Gyulán és a Körösök hazai szakaszán sütött a nap, vagy időnként csendes eső permezett és egyszer csak rendkívüli árvíz vonult át az országhatáron, a Körösökön, mert a határon túli hegyvidéki vízgyűjtőkön egyetlen nap alatt 100-280 mm-nyi eső esett, amelynek lefolyásából képződött a rendkívüli árhullám. A ma embere gondolatban összekapcsolja az ilyen méretében szokatlan, megjelenésében váratlan árvizek alkalmi szaporodását, méreteinek növekedését a határon túli eseményekkel, elsősorban mégis a trianoni határmegvonással. Nem lehet senkinek sem a szemére vetni, ha ez csak fokozza a határmegvonás igazságtalanságából eredő megbántottságát. Ilyenkor eszünkbe sem jut, hogy az ország fő folyója, a Duna az alpi vízgyűjtőkről három ország területéről szállítja a vizet a Kárpát-medencébe, amelyen keresztülhaladva vízhozama alig változik, ezen kívül szállítja az ország felszíni vízkészletének 80%-át, olyan mennyiséget, amely önmagában elég lenne az ország teljes vízigényének a kielégítésére. A Duna a forrásvidéktől a torkolatig 12 ország területén keresztül jut el a tengerbe. A fölöttünk lévő országok, az ún. „felvízi országok" más helyzetben vannak, mint az alattunk lévők, az „alvíziek". Az utóbbiakba ugyanis az árvizek és a szennyeződések egyaránt kívülről érkeznek, míg a felvízi országok természetes előnyt élveznek a vízhasználatok terén is. Az alvízi országok népessége - így Magyarországé is - hajlamos elfeledkezni arról, hogy a több országot érintő nagy folyók országai lehetnek alvíziek és felvíziek is egy időben. Számunkra Ausztria és Németország a Duna vonatkozásában egyaránt felvízi ország, csakhogy a rajtunk áthaladó Duna Jugoszláviába, Bulgáriába, Romániába, mint alvízi országokba jut, és a folyóinkba bevezetett tisztítatlan szennyvizek, vagy más szennyeződések hozzájuk kerülnek. A Tisza egykoron egyetlen ország területéhez tartozó Kárpát-medencén haladt át, ezzel szemben ma már több ország területén keresztül folyik, és jut el a Dunába. A trianoni (versailles-i) békeszerződés előtt a Magyar Királyság az Osztrák-Magyar Monarchia kereteiben a népesség megoszlásától függetlenül kiterjedt a föld-