Földrajzi értesítő, 2007

Értekezések - Alföldi László: Lehet, hogy együtt hallgattunk geomorfológiát?

Nem lehet a feladatom a Tisza-szabályozás anomáliáit és a kétoldalú töltésezéssel való árvízvédelem következményeit elemezni. Egy azonban bi­zonyos: a szabályozás korrekciója szinte az elmúlt 100 év óta megállás nélkül tart. Fél évszázadon keresztül szinte csak kéziratos tanulmányokban lelhetők fel a feliszapolódással, az anomálikus mederfejlődéssel, a hullámtéri szűkü­letekkel, a töltések vonalvezetésével, a mellékvízfolyások alkalmasint nem kellően összehangolt fejlesztésével, az árvízszintek szakaszos emelkedésével kapcsolatos problémák. Legalább fél évszázados elmaradásunk van a holocén és a felső­pleisztocén üledékföldtani, morfogenetikai és hidrogeológiai megismerése, a földtudományi táj és az ökológiai tájfogalom illesztése, kutatása, alkalmazása és a beavatkozások keltette nyomáshullámok terjedésének kutatása terén. Reméljük és számítunk arra, hogy a jelenleg folyó, nagy léptékű re­konstrukció, a VTT kb. egy évtizedet igénybe vevő párhuzamos tervezéssel és kutatással folytatott munkálatai során el fogjuk kerülni az elmúlt, több mint két évszázad során ismételten elkövetett hibákat. SOMOGYI Sándor „A Tisza vízgyűjtőjének földrajzi helyzete" c. tanul­mányában a víz térbeli előfordulásának a földrajztudomány által talán kevésbé művelt fejezetével a felszín alatti vizekkel is röviden, bár szakszerűen foglal­kozik és ezzel lehetőséget adott számomra, hogy szakmámhoz közelebb álló kérdésekről is kifejthessem véleményemet. Sándor jól érezte meg, hogy egyre kevésbé indokolt a felszíni és a felszín alatti vizek merev szétválasztása. A víz­készlet számítások és értelmezések során ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyre növekvő készletáthelyezés kérdését. A vezetékes vízellátás­ban használt évi kb. 3 milliárd m3 felszín alól kitermelt és használatba került vízből kb. 2 milliárd m3 (vagyis kétharmad) a felszín alatti vízkészletekből a felszíni vizekbe kerül. A talajvizek és a rétegvizek összekapcsolódásának hatásáról is egyre több írás lát napvilágot. A mélyebb helyzetű rétegvizek termelésének a kö­vetkezményei (nyomáscsökkenés) hívták fel a figyelmet az elméletileg már ismert küszöbgradiens szerepére, amikor is a termeléssel létrehozott térbeli depresszió hatására a fedő és a feka képződményekből egyaránt eddig szá­mításba nem vett, a vízkészlet-számításokban nem szereplő utánpótlódások aktualizálódnak. A térbeli depresszió által a korábban vízrekesztőnek tekintett finomszemcsés rétegekből való átszivárgás elemzése előbb-utóbb megkövete­li, hogy felülvizsgáljuk az Alföld vízutánpótlódásával kapcsolatos vertikális gradiens szerinti számítás módszerét. 13

Next