Földrajzi közlemények 1874.

KÖNYVÉSZET - A „Magyarországi kárpát-egylet” évkönyve

Társulati ügyek. Október 22-én másodízben vett tőlünk a nap búcsút és csak február 24-ikén láthattuk újra. Hanem az előb­bihez képest mily kellemesen töltöttük ezen telet! Valóban örömnapokat éltünk, ünnepélyeket tartottunk, karácsony estéjét egy gyönyörű jégpalotában ünneplök, melyet e czélra a legénység egy tudós építész terve szerint épített; a legénység nagyobb jégdarabokat hordott össze, ezekből szabály szerint téglák vágattak; a vizes hó kitűnő vakolat­a a téglákat keményen fagyasztja össze; s ilyképen a palota két nap alatt készen volt, belseje lobogókkal volt kárpitolva; egy hosszú asztal közepén diszlett a karácsonyi fa, — nem vala zöld, de czifra piros papírokkal díszített. Száraz ágain csüngtek az ajándékok, melyeket Bécs és Pola városok egyes hölgyei e czélra adományoztak. Oly kellemesen töltöttük e karácsonyi éjt azon csil­logó márványteremben, hogy ha valaki a megelégedett boldog arczokat látta volna, bizton azt hihette volna, azon egyének meg vannak sorsukkal elégedve és talán túl­boldogok. Sylveszter éjjelén nagyszerű fáklyás menetet tartot­tunk háromszor a hajó körül. Az uj ország hiven fizeti adóját, a­mennyiben minden héten egy vagy két alattvalót küldött, hogy azon különös szerencsében részesüljenek, hogy általunk főbe lövethes­sék magukat. Ezen különös neme az adófizetésnek kony­hánkat folyton friss hússal látta el; ezen körülménynek köszönhetjük, hogy a skorbut nem vett nagyobb kiterje­dést, és hogy az előfordult esetek nem végződtek szo­morúan ,­­ de az új ország 67 alattvalóval szegé­nyebb jen. Gyakran tehettünk az egészség fentartására szükséges sétákat. A mily gyönyörű és élvezetdús egy szép napon vagy éjjelen ily séta, — mindegy akár nappal, akár éjjel — mert mindig éjszaka van — ki képes ilyen éjt leírni? Valóban nem tudom, mi szebb, az éjféli nap-e avagy a délelőtti éjszaka? Mert szebben tündökölnek ilyenkor odafenn a csillagok, gyönyörűebben ragyog a hold és átlátszóbb a jég, és kékebb az ég. És még ha az éjszaki fény vadul czikáztatja sugarait, azt hinnéd, a teremtő egy folyton színét változtató lángtengerrel öntötte le az egész mennyezetet. — Elhalaványulnak akkor a csillagok, elha-

Next