Földrajzi közlemények 1891.
Könyvészet - I. Magyar művek - Malina Gyula: A Tisza-szabályozásáról
Könyvészet. 401 a Sajó, mint megszakított hegyi folyó hord a Tiszába nagyobb szemű kavicsot, a többi mellékfolyó pedig csak lebegő iszapot. Aztán megvan a Tiszának Maina által megfigyelt abbeli szokása, hogy csinál ugyan hajlatokat, de el is rontja, elmossa azokat idővel. Bedőlhet az alámosott partja, de akkor a túlsó part oldalát vájja. A Tisza kiáradásainak mérséklésére azt az elvet állítja föl, hogy a mederrendezést nem a helyi érdekek, hanem az egész Tiszavölgy természetes érdekei szerint kell foganatosítani. Tehát vonalozás által a kacskaringós töltéseket, melyek páros vonalban haladnak a főmederrel, czélravezetőbb töltésekkel pótolni, de különösen arra kell törekednünk, hogy az egyszerre áradó folyóknak összeömlését a Tiszába megakadályozzuk. Azért ajánlatos, hogy a melyik folyó leghamarabb levezeti áradó vizét (р. М. a Maros), annak a folyását gyorsítsuk, utána a Kőrösöket, a többi folyók lefolyását pedig késleltessük, akár töltések, reservoirok, akár befásítás vagy csatornázás által. Így össze nem torlódhatik egyszerre az árvíz s a lefolyás szabályszeresen történik. Óvakodjunk különösen a Szamos vizének gyors levezetésétől s egyáltalában a felvidéki folyók lefolyásának forszírozásától. »Az árvíz levezetését derűre-borúra levezetni«, mondja Maiina, »nem tanácsos«. Pedig ez volt a régi szabályozás fő elve ! A szabályozás eredményének áttekintésében érdekesek a következő adatok. Díteaára annak, hogy a töltések közti távolság legalább is 760 m. volt tervezve, 18 helyen ennél kisebbre vették a távolságot, négy helyen csak 300 méter, sőt Magyar-Kanizsánál csak 173 m. távolságot hagytak. A tiszai védőtöltésnek fenntartására eddig 33 társaság alakult, mely 60 milliónyi kölcsönpénzt fektetett bele az ármentesítésbe, igaz, hogy 2.555.461 km. töltéseket tart fenn azon a pénzen átlag 1 millió 382 ezer forint évi kiadás mellett. Magán a Tisza folyón 112 átvágás történt 136.238 km. hosszúságban, ami 1889 év végéig 11 millió frtba került. Az átvágások nagyobbára jól fejlődnek, többen minden utólagos segítség nélkül, egynehányan önmaguktól. A Szeged alatti alsó szakasznak rohamos feltöltését Matina szerint a keskeny hullámtér és hajlatok élessége okozván, (72. 1.) Matina mindenekelőtt a hajlatoknak enyhítését s a hordalék apasztását ajánlja, t. .. a füzeseknek gyökeres kiirtásával (74. 1.) FÖLDR. KÖZL. 1891. OKTÓBER. VIII. FÜZET. 27