Földrajzi közlemények 1904.
IV. Földrajzi érdekességű események és mozgalmak - A) Magyarország - Magyarország a külföldi iskolakönyvekben (Ch. J.)
421 Földrajzi érdekességű események és mozgalmak területeit s Szerbia részének hirdetik hazánk szerb nyelvű polgárainak lakóhelyét. De hivatkozik a művelt nyugati népek könyveire, amelyek nem czélzatosan, csak tudatlanságból tanítják a legnevetségesebb abszurdumokat. Így pl. egy brémai tanár tankönyve szerint a Magyarok az Alföldön laktak, mert irtóznak a hegyvidéktől s még most is nomád életet élnek. Hát még közjogi helyzetünkről mennyi ferde s téves nézetet hirdetnek ! Számos iskolakönyv szerint a Magyar-Osztrák birodalom fővárosa Wien. Az osztrák iskolakönyvek egyikében az van, hogy Buda és Pest királyi városok . Budán a közhivatalnokok laknak s Pest legnagyobb nevezetessége a Hentzi szobor. Havass szerint ezzel a dologgal a főváros hatóságának is foglalkoznia kell. Azt indítványozta ennél fogva, hogy intézzenek feliratot a kormányhoz, hogy a külföldi kormányok ügyeimet — a külügyminisztérium útján — hívja fel ezekre a sértő visszásságokra. A közoktatásügyi bizottság ezt a kérdést jövő ülésén fogja megvitatni, de azt hisszük, hogy a kormány nem igen fog interveniálni, vagy ha igen, annak sok haszna nem lesz. Sokkal helyesebb volna jó földrajzi kézikönyveket iratni idegen nyelven is és azokat óriási számban az előállítás potom árában árusítani külföldön is. Az ingyen könyveknek nem szoktak nagy súlyt tulajdonítani, de ízléses kiállítású és olcsó könyvet igen szívesen vesznek külföldön s egy évtized múlva minden tankönyvíró ennek adataira támaszkodva irná kis iskolakönyveit. Ch. J. f. vízmosások megkötése Паду-Küküllő vármegyében. Nem régen az egyik napilapban az a hir volt közölve, hogy N.-Küküllő vármegye tekintélyes államsegélyt kapott vízmosások megkötésére. Mivel a Földrajzi Közlemények szerkesztője valami tudományosan is érdekes dolgot sejtett az államsegélylyel való védekezés szükséges voltában, kérdést intézett N.Küküllő vármegye alispánjához, Somogyi István úrhoz, szíves felvilágosítás végett. Az alispán úr a legnagyobb készséggel és előzékenységgel válaszolt kérdésünkre. Felelete igen érdekes minden geográfusra és turistára nézve — mert hisz bizonyára mindenkinek feltűnt már, aki a szabadban szeret kirándulgatni, hogy mennyi gondot fordítanak újabban országszerte a vízmosások megkötésére. Érdemes tehát az alispán úr felvilágosító szavait a következőkben közölni: A vízmosásos árkoknak különösen két irányban van kártékony hatása. Egyrészt az árkokkal behálózott terület válik hasznavehetetlenné, másrészt folytonos terjeszkedésükkel és új süppedésekkel a szomszédos termékeny területek művelését is akadályozzák. Mind a két ok az árkok fejlődésével, megyénknek amúgy is tekintélyes kiterjedésű „terméketlen" területeit növeli s a mezőgazdaság alól hova-tovább nagyobb réseket hódit el, amivel a megélhetést nehezíti s közvetve az állami közadózást csorbítja. Ebből következik tehát, hogy a vízmosások megkötése közvetve az államnak is érdeke. A megkötés iránt már az 1885. évi XXXIII. t. cz. — a vízrendőri törvény — is intézkedik, de ennek foganatja alig volt, t. i. mint sok törvényünk különben üdvös §-a, ez is papíron maradt. Sokkal hatásosabb volt ebben a tekintetben az 1894. évi ХИ. t. cz. iderevonatkozó intézkedése, különösen Nagy-Küküllő vármegyében, ahol a munkálatok már a törvény életbeléptetése előtt megkezdődtek és pedig a vármegye legtöbb községében igen figyelemre méltó eredménynyel. Hogy mekkora munkát végzünk évenként ebben a vármegyében is, az kivehető körülbelül az elmúlt év eredményeiből is. Tavaly, 1903-ban az egész vármegye területén 1,714 iszapfogó-gát készült 70,881 folyóméter hosszú kötőfasina helyet-