Földrajzi közlemények 1907.
Szövegképek jegyzéke - A tisza-füredi parti dűne keresztmetszete
A Tiszameder hely változásai. 427 gonddal fel is mértünk (1. 20. ábra). Látszik rajta, hogy a folyó partján az egyenetlen tömöttségű rétegeket lépcsősen kifújta a szél; az innen nyert homokot felhalmozta a folyó felé lankás, a szárazföld felé lehetőleg meredek (32'5°) hajlású lejtővel határolt dűnévé. Ennek a dűnének a homokja igazi, típusos futóhomok volt a felszínen, durvább szemű, mint a nyírségi futóhomok. De hisz valószínű, hogy ilyen durva szemekből csak eleinte halmozódik fel a dűne, amíg ilyen kicsiny, mint ez. Később aztán, amikor igazi nagy dűnévé fejlődik ki, sok por is keveredik Ш'"' hozzá. Ez a dűne, amelynek fényképét is bemutatom (2.1. ábra) nem lehetett hosszú életű, mert hisz az első árvíz eltemethette s ha csak a fűzfabozót meg nem védelmezte, bizonyára eltűnt. Nevezetesen hozzájárulhatott azonban ahhoz, hogy az általa elhatárolt mellékág gyorsan feltöltődjék s igazi holt-mederré legyen. Ezt a tüneményt is érdemes megfigyelnünk, mert egy sajátságos térszíni formának az eredetét fogjuk benne felfedezni. Később azután láttam másfelé is ilyen parti dűnéket keletkezni. Legszeb щbeket lehet azonban látni most az Alsó-Tiszán, különösen a következő helyeken : 1. Szerb-Keresztúr alatt, (Szegedtől délre), amikor a folyó elkanyarodik Ó-Kanizsa felé, a kanyarulat bal partján. 2. Török-Kanizsa alatt, az első kanyarodónál, ahol a folyó bal partján kis, a tiszafüredihez hasonló zátony képződött. A kanyarulat jobbra tart, a zátony kivételesen mégis a bal parton van. Ezen a zátonyon is jól látni a most alámosott parti dűnét. •i щ . js »I ^ ш