Földrajzi közlemények 1913.

VII. Szövegképek - A Déli sarkvidék térképe

6 Roald Amt­ndsen­ tett, egy-egy nem nyomott többet 25 kilogrammnál. Egyéb felsze­relésünkön is lehetőleg könnyíteni igyekeztünk. A szánok terhelésének gondos munkáját Johansen kapitány vállalta magára. Egyebeken kívül 42­0000 darab kenyeret kellett nagy leleményességgel fölpakolni. Szorgalmas munka közben gyor­san repültek a napok s kitűnően éreztük magunkat meleg, száraz, világos és levegős hajlékunkban.­ Orvos nem volt velünk, de nem is volt rá semmi szükségünk. Meteorológiai megfigyeléseink eredménye igen meglepett ben­nünket. Egész évben csak két mérsékelt vihart éltünk át. Általá­ban enyhe szeleket észleltünk, legtöbbnyire kelet felől. A légnyomás igen alacsony volt, de állandó. Az évi átlagos hőmérséklet, 26°­s a fagypont alatt, a legalacsonyabb, amit eddigelé megfigyeltek. Az év öt hónapjában fordultak elő 50 foknál nagyobb hidegek. Augusz­tus 23.-án jegyeztük fel a legnagyobb hideget, 59'-ot a nulla alatt. Az északi fénynek megfelelő Aurora australis tüneménye gyakran mutatkozott. Augusztus 24.-én felbukkant a Nap. Véget ért a tél. Útraké­szen állottunk, csak a hőmérséklet enyhülésére vártunk, hogy föl­kerekedhessünk. Szeptember hó 8.-án 30 fokos hidegben nekivág­tunk, de a hirtelen beálló kemény fagyok miatt már az első depótól visszatértünk tanyánkra. 24.-én fókák mutatkoztak a jégen — a visszatérő tavasz hir­detői. Kutyáink alaposan ráéheztek már a friss fókapecsenyére. 29.-én még biztosabb jelek mutatkoztak: antarktikus sirályok gyüle­keztek kíváncsian tanyánk felett. Kutyáink majd megbódultak az örömtől, finom falatokra számítottak, de végül is egymással keve­redtek vad háborúba. Október 20.-án a jó idő annyira állandósult, hogy ezen a napon megkezelhettük végre nagy déli utazásunkat. Eredetileg azt tervez­tük, hogy egy csapatban valamennyien útra kelünk. A tapasztal­tak alapján azonban most azt határoztuk, hogy hárman az Edward­földjének kikutatására kelet felé hatolnak előre, s csak a többi öt vesz részt a déli expedícióban. Ezen a napon enyhe napfényes idő köszöntött ránk. A hőmérő l°-ot mutatott a fagypont felett. Szán­jaink könny­edén siklottak tova, a kutyákat nem kellett ösztökélni,­­ maguktól is frissen haladtak.­ Öten voltunk, négy szánkán, 52 kutyával. Élelmiszerünk a kitelepített éléstárakkal együtt négy hónapra volt elegendő. Harmadnapra majdhogynem komoly baleset ért. Bjaaland

Next