Földrajzi közlemények 1927.

I. Értekezések - Papp Károly dr.: Schafarzik Ferenc emlékezete

150 PAPP KÁROLY DR. tanfolyamon résztvéve, lépjen át a honvédség szolgálatába. A fia­­tal tudós azonban szerényen elhárítva a meghívást, inkább maradt a Földtani Intézet segédgeológusa. Amikor I. Ferenc József magyar király 1900 május 29-én a M. K. Földtani Intézet Stefánia k úti múzeumát megnyitotta, a fényes társaságban is azonnal észre­­vette a tudós geológus harctéri rendjeleit, s élénken érdeklődött boszniai tettei iránt. Kétségtelen, hogy ha a katonai pályára lép, rövidesen gene­­rálissá lesz, de a geológiában is csakhamar vezérünk lett, mert Szabó József, Koch Antal és Lóczy Lajos után Schafarzik Ferenc volt az újabb nemzedék legtöbbet tudó geológusa. Már kora ifjúságában nagyobb utazásokat tett. A többek között részt vett Déchy Mór 1886. évi III. kaukázusi expedíció­jában, ahol mint geológus Kubán és Dagesztán magas hegységeit tanultm­ányozta. Bejárta Baku petróleumtermő vidékét és Örmény*­országot, több ízben tanulmányozta Görög* és Olaszország kő­­bányáit. Itáliai utazása közben, 1892-ben megszerezte az antik Róma díszítőköveit, amely gyűjtemény 213 darab 7—10 cm méretű fényesre csiszolt kőzetmintát tartalmaz. Ez a híres Bellucci U 1 i s s z e s*féle sorozat az utolsó gyűjtemény, amelyet az olasz kormány külföldre engedett, s most a M. K. Földtani Intézet múzeumának egyik dísze. Schafarzik Ferenc nagy szolgálatot tett az oktatási ügynek azzal, hogy a közép- és főiskolákat olyan gyűjteménnyel látta el, amely régi országunknak csaknem teljes kőzetsorozatát tartalmazza. Még mint a Földtani Intézet geológusa 1884 és 1885 nyarán a Kárpátokban és a Középhegységekben nem kevesebb, mint 110 kőzettermő helyet járt be, ahonnét 10.000 kőzetpéldányt hozott. Ehhez a mintagyűjteményhez még Lóczy Lajos 17 helyről és P­e­t­h­ő Gyula 5 helyről hozott példányokat. Vala­­mennyit Schafarzik Ferenc határozta meg. A 150 példány­ból álló gyűjteményt 60 középiskola, illetőleg főiskola kapta meg, amelynek alapján a kőzettan s a geológia tanítása egyszerre len­­dületet vett régi országunkban. A gyűjteményt a M. K. Földtani Intézet ajándékozta az iskoláknak, de hogy mennyire S­c h a­f­a­r­ zik nevéhez fűződik ezen gyűjtemény sorsa, azt legjobban mutatja az a tény, hogy amikor Schafarzik főgeológus 1904- ben a műegyetem geológiai tanszékére távozott, a Földtani Intézet az iskolai gyűjtemények ajándékozását is beszüntette. Mint műegyetemi tanár, a kőzettani és geológiai oktatást új alapokra fektette s főkép a földtani kirándulásokkal, s ezekről az utakról készített kirándulási vezetőkkel a természetben való okta­­tást rendszeresítette. 2 tidományos működése felöleli a földtannak, csaknem min­­d­en területét. Szabó József tanítványa lévén,­egyaránt járatos volt az ásványtanban, a kőzettanban, a rétegtanban, s amellett a hegyszerkezettan minden újabb elméletében.) Azt mondhatnók, hogy Koch Antalon kívül alig volt még egy olyan magyar geológus, aki a mineralógiától kezdve az összes geológiai tudomá­­nyokon keresztül a paleontológiáig annyi tudást halmozott volna fel agyában, mint Schafarzik Ferenc.

Next