Földrajzi közlemények 1948.
Haltenberger Mihály dr.: In memoriam
2 Haltenberger Mihály dr. ját (Strömpl), valamint a Zalavögy településföldrajzát (Horváth) és A Mezőséget és tavait (Erődi), de a szülőföldnek tartozó adón kívül azután egyik-másiknak a munkáiban a magyar földnek távolabbi vidékei is megjelennek, s a földrajztudomány birodalmának számtalan tája is szóhoz jut. A következőkben lássuk külön-külön, hogy mit köszönhet a magyar földrajztudomány elvesztett tíz tagtársunknak. . Milleker Rezső egész fiatalon került a debreceni tudományegyetem földrajzi tanszékére, s itt a 27 éves bánsági férfiúból az alföldkutatás komoly szorgalmazója lett. A Debreceni Szemle kiadásával és a Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottsága kiadványainak megjelentetésével hatékonyan járult hozzá ehhez a munkához, s az ő nevéhez fűződik a debreceni nyári egyetem megszervezése és vezetése is, amelynek segítségével igen sok külföldit vonzott a „kálvinista Rómába" és a szilaj-pásztorkodó Hortobágyra. Millekernek köszönheti Társaságunk népszerű folyóiratát, A Földgömböt, valamint az Ismeretlen világok című könyvsorozatot is. Milleker széles érdeklődéskörű tudósunk volt, aki azonban betegsége miatt intenzívebben inkább csak szervező munkával foglalkozott, de művei sorában figyelemreméltó a vulkanológiai tanulmánya és politikai földrajza. Érdekesek a székely tízesekről, a magyar falu kultúrájáról és a modern honismeretről írt értekezései. Nagyon szépen fejezi ki a modern honismeret lényegét abban, hogy ennek nemcsak az ismeretterjesztés a célja, hanem a léleknevelés is. Ugyanígy igaz, amit a falunevelésről mond, hogy ez „nehéz kenyér és hálátlan feladat, de eredményeiben nemzetmentő". Millekernek harminc éven keresztül volt alkalma a magyar földrajztudományért apostolkodnia, vele szemben Hantos Gyulának csak alig három esztendőt engedélyezett a sors. A kolozsvári születésű Hantos Gyula a kolozsvári tudományegyetem emberföldrajzi tanszékének lett professzora 1941-ben, és már 1945 karácsonyán gyilkos kór ádozata lett. Egészen fiatalon és váratlanul távozott körünkből Teleki Pálnak egyik tehetséges tanítványa, akit a komáromi határtárgyalásokra is magával vitt mestere. Hantos néhány egészen komoly tanulmánnyal ajándékozta meg tudományunkat, s ezek közül A magyar közigazgatás területi alapjai c. értekezése angolul is megjelent. Érdekes a Magyar tájak — magyar kiválóságok c. tanulmánya, mert ebben — saját szavaival élve — „a magyar glóbusz csillagos egének szőnyegét" rajzolta meg. S ezen a tájlélektani térképen feltűnő foltként mutatja be Közép-Zemplént, amelynek jórészt idegen többségű területe a magyar szellemi élet egyik elevenen nyüzsgő központja. Meg is magyarázza ezt a következőképpen: „A kiválóság nem ott fejlődik leginkább, ahol a magyarság többségben van, hanem, ahol a magyarság hagyományos, időben minél mélyebb gyökerű, zavartalan kultúrmúlttal rendelkezik, még ha ez a magyarság egy nemzetiségű tengerben süllyedő sziget is." És a Vázlatok Pécs földrajza-