Földrajzi közlemények 1960.

Értekezések - Nagy György: A Körösök vízrendszere és szabályozása

A KÖRÖSÖK VÍZRENDSZERE ÉS SZABÁLYOZÁSA NAGY GYÖRGY Magyarország keleti részének és a szomszédos Erdélynek minden víz­folyása a Tiszába igyekszik. A Tisza fogadja be a Körösök által összegyűjtött vizeket is. A vizek levezetése azonban nem ment minden zavaró körülmény nélkül a múltban. A tiszai lapály általában igen kis esésű, 2 cm km-enként, ezért a Körösök nem bírtak maguknak oly mély medret vájni, hogy abban a folyók nagy vízhozama is elférjen. A Körösöket ebben megakadályozta az a körülmény is, hogy a Duna visszaduzzasztó hatással volt a Tiszára egészen Csongrádig, a Tisza nagy vizei pedig Békésig duzzasztanak vissza. Már a sza­bályozási munkák előtt megfigyelték, hogy a legnagyobb víz bekövetkezése a Tiszán egy hónapig, a középvízig való leapadás 2 hónapig, a kisvízig pedig 5—6 hónapig tartott. Ha időközben nyári áradás is előfordult, akkor a Tisza, ill. Körösök áradása egész éven át tartott, elborítva a Kisjenő-Körösszakál és Tisza közötti lapályos körösi árterületet. Kiszámították, hogy a Tisza és Körös az érkező víztömegeknek csak a felét viszi le, felét árterületen tárolja. A múlt században végrehajtott szabályozási munkák alapelve az volt, hogy a Körösök nagy vizeit a Tisza árhullámát megelőzve vezessék le. Az el­gondolás és a kivitelezés jó volt, a szabályozás révén az alsó szakasz kisvíz esése 1,5 cm-ről 4 cm/km-re, a nagyvíz esése pedig 1 cm-ről 4,6 cm/km-re nőtt, s a 27 000 km 2 vízgyűjtő területre lehulló csapadékot a szabályozott Körösök ma már zavartalanul vezetik le a Tiszába. A Körösök vízrendszerét a következő folyók képezik: Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös a Berettyóval, Kettős-Körös, Hármas-Körös a Hortobággyal. A Fehér-Körös Romániában a Bihar-hegységben 980 m magasan ered az 1200—1500 m magas vízválasztó lejtőjéből. A folyó esése a legfelső szakaszon 17,5 m. kilométerenként, majd lefelé haladva rohamosan csökken, Borossebes és Körösbánya közt 1 m/km. Boros­jenő és Kisjenő közt 50 cm/km. Kis­jenőtől Békésig már 20 cm/km-re szelídül. A lassú folyás, a balparti oldal­patakok hordaléka és egyéb akadályok mint pl. malomgátak miatt a folyó alsó szakaszának medre oly mértékben feltöltődött, hogy átlag 1 m-rel volt már magasabb a folyótól északra levő területnél, így a folyót csak a tőle délre eső hegyoldalról és dombokról lefutó oldalvízfolyások táplálják. A Fehér-Körös a múltban a Marossal is összeköttetésben volt, éspedig a Hajdú-völgy, Mágócs, Kórógy, Száraz-ér közvetítésével. Bizonyíték erre az

Next