Földrajzi közlemények 2004.

Krónika - A Magyar Földrajzi Múzeum életéből – Csermely Mária–Mácsai Anetta

A tanszéki munkatársak között - érdeklődésüket figyelembe véve - úgy osztotta el a kutatási fel­adatokat, hogy az lefedje mind a világ, mind Magyarország gazdasági földrajzát. Ez a munka­megosztás jól működött, ezért mondhattam el az én születésnapi megemlékezésemen, hogy olyan szerkezetet örököltem, amelyet időnként csak fel kell húzni, hogy tovább járjon. Örömét, gond­ját gyakran megosztotta velünk, tanszéki munka­társaival. Közvetlen volt. Ha a nehézségeket lát­va, a tényeket felsorakoztatva, szinte kérdőre vonva faggattuk, válasza Hegeltől kölcsönözve az volt: „annál rosszabb a tényeknek". 1956-ban némi késéssel jött le mátrai üdülésé­ből és kapcsolódott be az Értelmiségi Forradalmi Bizottság munkájába, főtitkári tisztséget vállal­va. Szemben állt a Rákosi-Gerő-féle hatalom­mal, de a változásokat alapvetően baloldali, erő­sen szocialista eszmék útján képzelte el. Ennek ellenére a forradalom leverése után, 1958-ban elmozdították állásából. Végül Erdei Ferenc se­2004. szeptember 22-én a hagyományosan minden évben megrendezendő Érdi Napok ke­retében a Múzeum tudományos konferenciát tar­tott az 1684. évi érdi csatára emlékezve. A kon­ferenciát dr. Horváth Miklós alezredes, hadtör­ténész, a Hadtörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Varga László, Érd Város Önkormányzata Oktatási és Kulturális Bizottságának elnökének köszöntője után dr. Kubassek Jánosnak, a Mú­zeum igazgatójának elnöklésével megkezdődött a tudományos ülésszak, melynek keretében elő­ször dr. Krizsán László, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott tanácsadója is­mertette az egykori nagy csatát a korabeli for­rások tükrében. Ezt követően dr. Czigány István alezredes, hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa Lotharingiai Károly szerepét elemezte az érdi csatában. Dr. Négyesi Lajos őrnagy, hadtörténész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténelmi Tanszé­kének oktatója a csata idején a hadszíntér felderí­tésének szerepéről, jelentőségéről beszélt, szin­tén a korabeli források tükrében. Stencinger Norbert, az érdi Batthyány Általános Iskola ta­nára a csatatér kutatásának tapasztalatait ismer­tette, míg Kerekes Dóra, az Országos Levéltár munkatársa a csatát a török források tükrében kítségével az MTA Földrajztudományi Kutatóin­tézetébe került, ahol korábbi kutatási tervén dol­gozhatott. Bár 1962-ben megjelent a „Magyaror­szág gazdaságföldrajza" című kézikönyve, csa­lódott és keserű lett, hogy jobbító szándékú elképzeléseit nem bocsátották meg neki. Ennek hatására született meg 1971-ben emlékirata, a „Vándorló fegyház", amely kitűnő tollal megírt korrajz, önéletrajz. Még tervezte egy általános gazdaságföldrajzi könyv megírását, megrendült egészsége azonban ilyen nagyobb szabású mun­ka elvégzését már nem tette lehetővé, és haláláig már csak néhány kisebb munka került ki kezei közül. Életét talán az a válasza jellemzi legjobban, amelyet akkor adott, midőn legutoljára találkoz­tam vele, és érdeklődtem tervei, hogyléte felől: „Bernát! Boldog élet nincs, csak küzdelmes!" Az Egyetemi Tanács 1991-ben rehabilitálta Markos Györgyöt. Dr. Bernát Tivadar elemezte. Nagy érdeklődést váltott ki Toll Lász­lónak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osz­tályvezető-helyettesének, fegyvertörténésznek Lotharingiai Károly és Musztafa pasa seregei­nek fegyverzetéről szóló előadása. Végül dr. Plihál Katalin könyvtáros, térképtörténész, az Országos Széchenyi Könyvtár térképtárának ve­zetője bemutatta, milyen Magyarország-térké­pek ismeretesek a 17. sz.-ból. A gazdag témavá­lasztás, a sok érdekes előadás jelentős ismerete­ket adott az Érd városát szerető helyieknek és a távolabbról idezarándokoltaknak egyaránt. 2004. szeptember 24-én nyitotta meg a Ma­gyar Földrajzi Múzeum Saáry Éva geológus „Olajtornyok az Egyenlítő alatt" című időszaki fotókiállítását. A vendégeket Pataki János, Érd város alpolgármestere köszöntötte, majd a mű­vésznőt Tóth János, a Magyar Olajipari Múze­um igazgatója mutatta be. A kiállítást dr. Kubas­sek János múzeumigazgató nyitotta meg. Saáry Éva diaképes előadást is tartott „Olajkutató geo­lógusnő Afrikában" címmel. A művésznő ko­runk azon kevés személyiségei közé tartozik, akiket polihisztornak nevezhetünk, hiszen költő, újságíró, festő és fotóművész egy személyben. A kiállításon látható fotókat 1957-1959 között készítette, amikor olajkutató geológusként a A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉLETÉBŐL

Next