Földrajzi közlemények 2005.
Krónika - III. Debreceni Földrajzi Disputa – Horváth Gergely - A Magyar Földrajzi Múzeum 2005. évi rendezvényei – Csermely Mária
III. Debreceni Földrajzi Disputa 2005. április 8-án immáron harmadszor került sor a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában szakmánk egyik mind népszerűbbé váló rendezvényére, a Debreceni Földrajzi Disputa vitaülésére, amelyet idén is közösen rendezett a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi, ill. Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke, valamint az MTA DAB Tájföldrajzi Munkabizottsága, ezúttal a kvantitatív geográfia témakörében. Valójában a roppant időszerű téma, amelyet a vitaindítók, majd a jelenlévők hozzászólásai igyekeztek körüljárni, ennél egy kicsit szűkebb volt, alapvetően a mérés kérdéskörének problémáival foglalkozott. A vitaindítókat dr. Kiss Tímea egyetemi adjunktus (Szegedi Tudományegyetem) Terepi mérési lehetőségek: dr. Szalai Zoltán tudományos főmunkatárs (MTA FKI, Budapest) Laboratóriumi mérések, dr. Ágoston Csaba ügyvezető igazgató (KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft. Budapest) Laboratóriumi mérési lehetőségek, valamint Szabó Gergely egyetemi tanársegéd (Debreceni Egyetem) Mérési lehetőségek távérzékelési eszközökkel címmel tartották. A vita főleg az alábbi kérdések közül csúcsosodott ki: mit mérjünk; milyen eszközt használjunk; mekkora lehet/legyen a mérési pontosság? Itt csak néhány gondolatot kiragadva pl. ami a pontosságot illeti, ennek korlátai közül érdemes megemlíteni, hogy hibák forrása lehet, ha különböző mérési technikákat alkalmazunk, vagy ha a mérés tér- és időbeli gyakoriságát helytelenül választjuk meg; emellett gondot jelent, hogy magaA Múzeum 2005-ben is sokszínű, érdekes programmal várta látogatóit. A Múzeumi Világnap alkalmából nyílt meg az ifj. Lóczy Lajos (1891-1980) kőolajkutatónak a mérőeszköznek és a mintavételnek a pontossága is nehezen számszerűsíthető. Az aktuális környezeti feltételek is befolyásolhatják a mért értékeket, így előfordulhat az, hogy nem azt a tényezőt mérjük, ami a kutatás céljai között szerepel. Túl ezeken, a mérés menete, a mérőeszköz is befolyásolhatja magát a mért folyamatot, és végül, de nem utolsósorban nem szabad elfeledkeznünk a mérést végző személyről, mint hibaforrásról sem! Bármiféle méréshez fontos ismerni még a módszerek főbb teljesítményjellemzőit; példaként a kémiai analitikában ilyenek a megbízhatóság (egy analitikai módszer megbízható, ha helyes és precíz, ahol a helyességen azt kell érteni, hogy egy mintát többször megvizsgálva a mért értékek átlaga mennyire egyezik a valódi értékkel, míg a precizitás azt mutatja meg, hogy egy mintát többször megvizsgálva a mért értékek szórása mekkora) és a zavartűrés (vagy robosztusság, állékonyság, amely a módszer azon tulajdonságát jellemzi, hogy a mért eredmények értékét a külső tényezők milyen mértékben befolyásolják). Akit érdekelnek a részletek, a vitaülésen elhangzott bevezető előadások anyagának rövidített változatát - a korábbi I. és II. Debreceni Disputa vitáinak részletes kivonatával, valamint a három disputa témaköréhez kapcsolódó hosszabb tanulmányokkal együtt - elolvashatja a két földrajztanszék kiadásában, dr. Csorba Péter szerkesztésében megjelent „Debreceni Földrajzi Disputa - Disputatio Geographica Debrecina" c. kötetben (Debrecen, 2005. 215 p.). Horváth Gergely geológus életútját bemutató időszaki kiállítást. A tudós halálának 25. évfordulójára emlékezve a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Olajipari Múzeum, a Néprajzi A Magyar Földrajzi Múzeum 2005. évi rendezvényei