Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XVII. évfolyam 2010.

2. szám - Tanulmányok - Nagy Sándor: Budapesti válások — Kolozsváron (1869-1895) A budapesti és a fővárosi migráns válóperes felek joghasználatának, csoportjellemzőinek vizsgálata

NAGY SÁNDOR BUDAPESTI VÁLÁSOK — KOLOZSVÁRON (1869-1895) A budapesti és a fővárosi migráns válóperes felek joghasználatának, csoportjellemzőinek vizsgálata A XIX. század második felében, a válások fővárosi elterjedésével párhuzamosan, a perlekedő budapesti házastársak körében egyre népszerűbbé vált egy különös jogi megoldás, amelyet annak idején általánosan „erdélyi" vagy „kolozsvári házasság­ként" emlegettek.­ A migrációs válások eme sajátos magyarországi típusának lé­nyege abban összegezhető, hogy a felek a Királyhágón túl működő protestáns egyházi bíróságoknál — a királyi törvényszékekhez képest — fájdalommentesebb procedúra nyomán érhették el házassági kötelékük felbontását, ami egyúttal lehe­tővé tette a sok esetben kívánt gyors újraházasodást is (lényegében innen a „házas­ság" megnevezés). Jelen tanulmány keretében azonban nem annyira az „erdélyi házasságokra" koncentrálunk, hanem mindenekelőtt azt vizsgáljuk, hogy mi­ben-mennyiben különbözött azon fővárosi házasok csoportja és jogi viselkedése, akik konfliktusuk legális lezárását helyben, illetőleg akik Kolozsváron óhajtották kieszközölni. Úgy véljük, hogy ez utóbbi, meglehetősen szűk, s a jogot rendhagyó módon használó — mondhatni: „deviáns" — kör vizsgálatával végső soron olyan belátásokhoz juthatunk, amelyek a „normális" viselkedésre is fényt vetnek. Az összehasonlítandó két csoport kollektív profilja alapvetően a Budapesti Ki­rályi Törvényszék, valamint a Kolozsváron székelő unitárius Kolos-Doboka-közi Alpapi Törvényszék által tárgyalt, fennmaradt válóperek alapján rajzolható meg.­ A vizsgált időszakban a Budapesti Királyi Törvényszék illetékessége gyakorlati- 1 A jelenségről más összefüggésben: Nagy Sándor: Adalék az unitárius egyházi bíráskodás tör­ténetéhez 1869-1895. A Nagy György contra Beniczky Emília házassági bontóper tanulságai. In: Jogtörténeti Szemle 2. (2005) 4. 10-15. p. (A továbbiakban: Nagy, 2005.) Nagy Sándor: Osztrák válások Erdélyben 1868-1895. Ottó Wagner „erdélyi házassága". In: Fons 14. (2007) 359-428. p. (A továbbiakban: Nagy, 2007.)­­ A vizsgálat során a Budapesten válópert folytatók csoportja tekintetében, külön hivatkozás nélkül, a XIX. századi budapesti válások tárgykörében készülő doktori disszertáció kéziratára, illetve annak megállapításaira támaszkodunk. Nagy Sándor: A házasság felbontása Budapes­ten (Pest-Budán) a 19. században. FONS XVII. (2010)2. sz. 165-213. p.

Next