Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XVIII. évfolyam 2011.

4. szám - Tanulmányok - Simon Katalin: Az 1723-as budai tűzvész

SIMON KATALIN AZ 1723-AS BUDAI TŰZVÉSZ: „ Deploranda dies, licet esset Pascha per Urbem, Quippe in momento nil nisiflammae fuit. 1723-ban március 28-ára esett húsvétvasárnap. Délután negyed öt fele a budai polgárok épp a Szent József-hegy Kálvária-hegy nevű részén­ tartott feltámadási körmenetről vonultak vissza, amikor a Vár elé érve ijesztő látvány fogadta őket. Kigyulladtak a Bécsi kapu környékén lévő házak, s a lángok, a kedvezőtlen széljárásnak köszönhetően gyorsan terjedtek tovább a Vár többi részére is, egy épületet sem hagytak érintetlenül. Az Úri utcán és a Sütő utcán át hamar elért a tűz a Városházáig, majd az Úri utcán tovább a Kéményseprő utcáig, aztán a Fehérvári- és a Vízikapu vonalától délre a karmelita kolostoron keresztül, a Karmelita utcán terjedt tovább, lángba borítva a Várat.­ Háromnegyed óra 4 Buda bécsi ágensének, Johann Ignaz von Schwingheimbnek és Roth szószólónak írt jelentés alapján. Itt írják, hogy Edl házából egyenesen terjedt tovább a tűz, a Bécsi utcán Karl Pröbstel kalácssütő és Hans Georg Podling cipész házáig (77-78. sz., azaz a mészárszékek keresztut­cájáig), majd Grassalkovich Antal kir. jogügyigazgató ingatlanáig (89. sz., az Úri utca, Fő tér és Kéményseprő utca találkozásánál álló sarokház), míg a Sütő utcán Sebastian Dillmann fő­kamarás (136. sz.), majd a pozsonyi káptalan és Bartholomaeus Bogner házáig (147. és 151. sz., a Sütő utca és az Iskola utca sarkán). BFL Buda Város Tanácsának iratai. Agensi levelezés (X­IV. 1002.k) Buda Schwingheimb ágensnek és Roth szószólónak (1723. március 30.) 1 A tanulmány az OTKA K 81568 (Magyarország városainak történeti atlasza) projekt keretében készült. 2 Budapest Főváros Levéltára (­ BFL) Buda Város Tanácsának iratai. Miscellanea antiqua. (= IV. 1002.uu) Nr. 162. Budai házak állapotfelmérése az 1723. márciusi 28-i tűzvész után. 30. p. 3 BFL IV. 1002.UU Nr. 129. Az 1723-as budai tűzvésszel kapcsolatos iratok. Az Udvari Kama­rának és az Udvari Kancelláriának Bécsbe, valamint a Magyar Kamarának Pozsonyba cím­zett levélben (1723. március 30.) Szent József-hegyet (S. Josephi montem), a Haditanácsnak címzett levélben (1723. április 3.) Kálvária-hegyet említenek (Calvariae berg). A József-hegy nevét Buda felszabadulása után a Gül baba türbéből átalakított, Szent József tiszteletére emelt kápolnáról kapta. A 18. század elején magában foglalta a Ferenc-hegyet (mai Vérhalom), Ró­kus-hegyet (Törökvész) és a Kreidenbuch nevű szőlőhegyet, türbe felöli részét a 17. század végétől Kálvária-hegynek vagy Olajfák hegyének is nevezték. Nagy Lajos: Budapest története 1686-1790. In: Budapest története III. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forrada­lomig. Szerk.: Kosáry Domokos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. 46. p. FONS XVIII. (2011) 4. sz. 457-554. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék