Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XVIII. évfolyam 2011.

4. szám - Tanulmányok - Simon Katalin: Az 1723-as budai tűzvész

Tanulmányok fogadós neje látta, amint Edl házából fekete füst szállt fel, majd lángok csaptak ki belőle. Állítása szerint az épületben ekkor csak Edl szolgálólánya tartózkodott. Michael Pertl és Silvester Serzinder is látta, ahogy az Edl házának kéménye és tetőszerkezete közötti részen „kibújtak" a lángnyelvek. Utóbbi azt is látta, amint Martin Kollmann fuvaros az első adag vizet vitte a házhoz, egy spanyol muskétás azonban a (vízszállító) hordóról le akarta vágni annak abroncsát.16 Az eseményekről két hét múlva az említett fuvarost is kihallgatta a város tanácsa, aki a saját házából vitte az egy lajtnyi vizet a tűz helyére, s a tömeg lökdösődése közben állítása szerint egy német katona jelent meg a spanyol mellett, s elkezdte a hordó elejét összefogó három abroncsot levágni, Kollmann kiáltozására azonban végül elhajtották. A Szilágyi János és Szabó Károly által írt tűzrendészet-történeti munkában a tűzvész okának a lőportoronyba csapott villámot tartják, eszerint a robbanás borította volna lángba a várost.17 Ám, amint azt a korabeli leírásokból is láthatjuk, egyértelmű, hogy a tűz nem itt keletkezett, a Várnak már égett az északi fele, mikor a toronyhoz értek a lángok. A háztartási baleset, természeti csapás mellett felmerül a tűzvész okaként egy másik lehetséges magyarázat: a gyújtogatás. Bács vármegye 1723. május 7-én küldött egy kihallgatási jegyzőkönyvet Budának, amely egy gyújtogató csoport egyik tagjának vallomását tartalmazza. A 20 év körüli Mehmetet Belgrádnál fogták el, s hozták át a Habsburg Birodalomba. Itt megkeresztelkedett, s a József nevet kapta. Öt évig egy meg nem nevezett ezredes mellett szolgált Edelényben, ahonnan végül húsvétkor megszökött a számára terhes sok munka miatt, s Edelényből Miskolcra, majd Jászapátira, Kecskemétre, végül Halasra menekült. Útközben találkozott egy Musztafa nevű törökkel, aki éppen igyekezett minél gyorsabban visszatérni a Török Birodalomba, miután bevallotta Mehmetnek, hogy őt s több társát azért küldték át Magyarországra, hogy minél több helyen gyújtogassanak. A vallomás szerint Mehmet nem, de Musztafa és két-három társa épp Budán tartózkodott a tűzvész idején, s céljuk itt is a város lángokba borítása volt! Musztafa tehát beszervezte a fiatal fiút, s megállapodtak, hogy napi egy máriást fog kapni tőle (a vizsgálat során Mehmet tagadta, hogy ténylegesen kapott volna pénzt Musztafától). Halasról Zomborra mentek, s itt is gyújtogatni akartak, de az eső meghiúsította tervüket, ezért továbbálltak Kecskemétre, ahol a fiatal fiút 16 BFL IV.1002.a 23. kötet 1723. április 2-i jegyzőkönyv 17 Szilágyi János - Szabó Károly: A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig. BM Könyvkiadó, Bp. 1986. (a továbbiakban Szilágyi - Szabó, 1986.) 92. p. Párhuzamként Breslau 1749-es égését hozzák, ahol „szintén" villám csapott a város lőportornyába.

Next