Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XXV. évfolyam 2018.
2018 / 3. szám - Tanulmányok - Umbrai Laura: A budapesti hatósági népkonyhák története az 1860-as évektől az első világháború kitöréséig
Umbrai Laura A budapesti hatósági népkonyhák története... szava váltotta fel. A korábban felülről szerveződő, általában magas rangú egyházi vagy hivatalos személyek kezdeményezésére és az emberek hitbeli neveltetésére építő felebaráti szeretet mozgalom fokozatosan alakult át a társadalom irányából szerveződő a szolidaritás elvét sokkal inkább átélő (bár attól még mindig bizonyos távolságot tartó), segítő tevékenységgé, ami majd a világháború éveiben, a Budapesti Központi Segítő Bizottságok működése nyomán teljesedik ki. Az éhezőknek ételt adni — egy felebaráti szeretetmozgalom története, a hatósági népkonyhák előzményei és kezdetei A társadalom peremére szorultakról való gondoskodásnak mindig is megvoltak a hagyományai. Az egyház tanításán keresztül az emberek neveltetésének természetes része volt az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek 14 mindennapi gyakorlása. Ez jól kiegészítette a város által „saját” szegényei részére pénzsegély formájában biztosított „alamizsnát.” A 19. század közepén például a szegényházakban hetente több alkalommal levest osztottak a rászorultaknak, vagy időről-időre egy-egy gazdagabb polgár, vendéglős nyitott a hideg téli napokra levesosztó intézetet.15 A Szent Vincéről elnevezett terézvárosi szürke nénék alkalmanként jószolgálati intézményeket tartottak fenn a munkalehetőségben szűkölködő telek idejére.16 14 Az irgalmasság testi cselekedetei a katolikus tanítás szerint: 1. az éhezőknek ételt adni, 2. a szomjazóknak italt adni, 3. a szegényeknek ruhát adni, 4. az utasoknak szállást adni, 5. a betegeket és 6. a börtönökben lévőket látogatni, 7. a halottakat eltemetni. Az irgalmasság lelki cselekedetei: 1. a bűnösöket meginteni, 2. a tudatlanokat tanítani, 3. a kételkedőknek jó tanácsot adni, 4. a szomorúakat vigasztalni, 5. a bántalmakat békével tűrni, 6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, 7. az élőkért és a holtakért imádkozni. 15 így tett például a Lipót (ma Váci) utcai sörház tulajdonosa is. Erről és a hatósági népkonyhák előzményeinek történetéről bővebben lásd Holló Szilvia Andrea. A hatósági népkonyhák szervezetének kialakulása. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 27. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 1998. 85-91. p. (a továbbiakban Holló, 1998.) 16 Az 1859 és 1861 közötti időszak telén, majd a következő évtizedben már rendszeresen az elnevezésüket ruházatuk után kapott irgalmas rendi szürke nénék, a Próféta (ma Hegedű) utcában végezték jótékony tevékenységüket, a későbbiekben pedig már Budán is tartottak fenn ilyen intézetet. Az ő szerepvállalásukat nevezhetjük az első, jótékonysági buzgalmából felállított népkonyhának. Holló, 1998. 85. p.; ,,A népkonyhák Budapesten.” Budapesti Hírlap, 1884. december 4. 2. p.