Kossuth Lajos: Kossuth Lajos összes munkái 12. Kossuth Lajos 1848-49-ben 1848 április-szeptember 2. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban - Magyarország újabbkori történetének forrásai (Budapest, 1958)
Forrásanyag
224 BUDAPEST, 1848 JÚNIUS 3 által nyerendett nevezetes földterülethez tehető — s különben alapos — minden igényeiről a kerület javára örökre lemond, s a kerületet, bárminemű kincstári függéstől mentesítendi, továbbá azt is nyilvánítom, hogy ha az óhajtott váltság siikerülte esetében a nevezett kerület, politikai állását az önálló hatóságok sorába emelni óhajtaná , s e részbeni tervezetét nekem idején korán benyújtandja ; — ezen óhajtásának, a legközelebbi országgyűlésen sikeresítését közremunkálásommal előmozdítani hajlandó vagyok. Ezeknél fogva a Tiszán inneni Koronás Kerület elöljáróságát ezennel felhívom, hogy a kerületi valamennyi községeket jelen intézményemről értesítvén, a fenn forgó tárgyban hova hamarább kihallgatván, azok érzelmeit s a fizetni kívánt örökmegváltási öszveg mennyiségét, s ennek mi módon leendő letisztázási módját nekem haladék nélkül adja tudtomra. — Végre értésül adom, mikép jelen hivatalos levelemnek a kerületieli közlésére s e tárgybani előleges értekezésre Csernovics Péter temesi gróf s kir. biztos urat bíztam meg. Túry I. fogaim. Kossuth s. k. kiegészítéseivel és láttamozásával. O. St. Pénzügymin. Elnöki 697/Ш8. b) Felhívása a nagykikindai kiváltságos kincstári kerülethez a királyi haszonvételek, jogok és uradalmi majorsági földek örök megváltására. Figyelembe véve a Nagy Kikindai Kerületnek legközelebb felterjesztett abbeli panaszos kérelmét, miszerint az illető megyének a kerület közigazgatási dolgaiba avatkozása által, annak belügyei s állítólag egyesek jogai is megzavartatván és sértetvén, a megyei hatóságtól magát függetleníteni s politicaitag állását erősbíteni s a kor szelleméhez méltóbban rendeztetni óhajtaná , előttem szükségkép azon fő tekintet adta elő magát, hogy ha a kerület óhajtott s alaposan csak országgyűlés által telljesíthető politikai rendezését megnyerni óhajtaná, mindenek előtt megkívántatik, hogy a kincstári uradalom irányában önnálló s független állásra emeltessék, s minthogy különben is alkotmányos szabad hazában, valamint egyesek, úgy nagyobb testületekre nézve is fontosabb és érdekesebb óhajtás nem lehet, mint a föld független tulajdoni s birtoklási jogának megszerzése, s ennek minél nagyobb kiterjesztése. Ezen meggyőződésemből kiindulva, úgy hiszem a Nagy Kikindai Kerület öszves lakosai rokon érzelmével találkozom, midőn ezen kerületnek alkalmat nyújtok annak eszközlésére, hogy az általa eddig ideiglenes joggal évbérfizetés mellett bírt, a kincstárt kétségtelen tulajdonosi joggal illető királyi haszonvételek, jogok s uradalmi majorsági földeknek illő s méltányos kármentesítés mellett szabad tulajdonosaivá válhassanak, s ez által, s a földek igazságos felosztásával egy részről anyagi jólétüket tetemesen nevelhessék, más részről 7 Kossuth nemcsak azt ígéri, hogy a kerületet megfelelő váltságdíj ellenében felmenti a kincstár fennhatósága alól, hanem támogatni fogja a kerület törekvését, hogy mentesüljön a vármegye hatalma alól és törvényhatósággá nyilvánítsák. 8 A kikindai kerület a megye alól való felmentését kérte. Kossuth kész támogatni a kérést az országgyűlésen, de előbb felveti a kincstári földek és jogok megváltásának kérdését. A kikindai kerület népe, mint a parasztság sok helyen az országban, április végén megmozdult és földosztást követelt. A kikindai eseményekre Id. Thim J.: i. m. I. 66—69. l.