Forbes, 2017. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)
2017-09-01 / 9. szám
ÜZLETTÖRTÉNELEM IZZÓKONKURENCIA Az I. világháború alatt lőszergyártáshoz használatos cikkeket, elemeket, zseblámpákat, hőpalackokat, villanymelegítőket és transzformátorokat is gyártottak. A nagy háború alatt nem volt fennakadás az izzólámpák értékesítésében, a kereslet jelentős volt. 1921-re a Magyar Wolframlámpagyár pénzügyi helyzete annyira megerősödött, hogy megszegve a megállapodást 1,8 millió izzólámpát gyártottak évente. A harc ismét kiéleződött, és ekkor Kremeneczky alapított egy saját gyárat is, a Kremeneczky Művek Villamossági Rt., már új telephelyen, így az alapítónak egyszerre volt az Egyesült Izzóval közös gyára és egy sajátja is. Végül a küzdelemben Kremeneczky győzött, ellenfele átengedte neki érdekeltségét a közös vállalkozásban. A Magyar Wolframlámpagyár kereskedelmi egysége 1924-ben változtatta nevét Orion Villamossági Rt.-re és egy évvel később már mind belföldön, mind külföldön valamennyi gyártmányát az Orion védjegy alatt hozta forgalomba. A termelés és a forgalom növekedése miatt végül Kremeneczky 1926-ban összevonta a két céget. Ám ahogy a gazdasági depresszió egyre jobban éreztette hatását, az egész elektrotechnikai ipar válságba került. A pangás miatt a vállalat pénzhiánnyal küszködött, a raktárak eladatlan készletekkel voltak tele, és elbocsátásokra került sor. A Magyar Wolframlámpagyár 1925 decemberében indította meg a rádiócsövek gyártását, és a következő évben legördült a gyártósorról az első rádió, amit a német Telefunken cég szabadalmának felhasználásával készítettek. A bécsi gyár hihetetlen sebességgel fejlesztette az új technológiát, és az ottani újításoknak köszönhetően a magyar leánycég termékei is gyorsan fejlődtek. 1930 szeptemberében a cég termelése már ötven rádiókészülék volt naponta. Ugyanebben az évben indult meg az export, és már az első típusok fantasztikus nemzetközi sikert tudhattak magukénak. Az új technológiára való átállás megmentette a gyárat, és nagy válság ide, nagy válság oda, 1930-ban 93 100 pengő tiszta nyereséggel zárták az évet, és már hatszáz embert foglalkoztattak. Az Egyesült Izzóval folytatott közel két évtizedes harc a harmincas évek elejére újra felerősödött. Ráadásul Kremeneczky bécsi vállalata fizetési nehézségekbe ütközött, annyira, hogy végül az Egyesült Izzó 1931 áprilisában megszerezte a bécsi anyavállalat és ezzel együtt a magyar leánycég részvényeinek többségét. Ezzel az Izzó egy csapásra megszabadult a veszedelmes konkurenciától, ráadásul sikeresen bekapcsolódhatott a rádióiparba is. Furcsa módon a tulajdonosváltás a magyar Wolframlámpagyárnak is előnyös volt, hiszen így olyan piacokra is sikerült bejutnia a rádiókészülékeivel, amelyeken - más termékei miatt - az Egyesült Izzónak már biztos pozíciói voltak. Kremeneczky 1934-ben meghalt, és ezzel a vállalat AZ ÁLLAMOSÍTOTT ÉVEK ** 1949-ben a magyar külkereskedelmet állami monopóliummá nyilvánították, ennek egyik következményeként a központosított exportban az Orion jó hírnevét kihasználva más magyar gyárak termékei is ez alatt a márkanév alatt kerültek külföldi forgalmazásra. 1955-ben befejeződött az első fekete-fehér televízió fejlesztése. Az év végén az új kőbányai gyáregységben megkezdték egy két csatornás, 43 cm képátlójú készülék, az AT 501 típusú tévé szériagyártását. ** 1959-ben elkészült az első „nagy” képernyős, 53 cm képátlójú tévékészülék, az AT505, ismertebb nevén a Duna. Utólag már jól látszik, hogy a Kádár-rendszer megszilárdulásához az 1957-ben elinduló Magyar Televízió hihetetlen mértékben járult hozzá. Az új médium egyszerre lehetett szócső és szórakozás, ami az otthoni televíziózás állami segédletű gyors terjedését is lehetővé tette. Ehhez pedig minél több készülékre volt szükség. 1960-ban az akkor már több mint négyezer embert foglalkoztató Orionban már 60 ezer fekete-fehér televíziót gyártottak. 1963-ban átszervezték Magyarországon a híradástechnikai termékek előállítását, ennek következtében már nem készült több rádió az Orionnál, helyettük mikrohullámú berendezéseket kezdtek gyártani. ** 1968-ban legördült a szalagról az egymilliomodik Orion televízió, és az év végétől a vállalat részt vett a KGST országok egységes számítógépprogramjában. A program keretében kezdték meg az úgynevezett perifériális berendezések fejlesztését számítógépközpontokhoz. Az első egység egy katódsugárcsöves megjelenítő volt a hozzá kapcsolódó billentyűzettel. A másik gyártmánycsaládot ezen a területen az adatátviteli berendezések, a modemek alkották, amelyekkel telefonvonalon lehetett digitális adatokat átvinni. Itt készült az első magyar színes tévé is, a Colorion. **• 1981-ben állították ki a BNV-n az első magyar fejlesztésű hifitornyot, ugyanebben az évben kezdték el forgalmazni is. **■ A nyolcvanas években, még a Panasonic céggel kötött együttműködés keretében, videomagnók összeszerelésével is foglalkoztak. 1990 első félévében 17 ezer fekete-fehér és 52 ezer színes televízió került ki a vállalattól. A legendás Duna TV 104 I FORBES 2017. SZEPTEMBER