Forbes, 2017. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)

2017-09-01 / 9. szám

ÜZLET­­TÖRTÉNELEM IZZÓKONKURENCIA Az I. világháború alatt lőszergyártáshoz hasz­nálatos cikkeket, elemeket, zseblámpákat, hőpa­lackokat, villanymelegítőket és transzformátoro­kat is gyártottak. A nagy háború alatt nem volt fennakadás az izzólámpák értékesítésében, a ke­reslet jelentős volt. 1921-re a Magyar Wolfram­lámpagyár pénzügyi helyzete annyira megerősö­dött, hogy megszegve a megállapodást 1,8 millió izzólámpát gyártottak évente. A harc ismét kiéle­ződött, és ekkor Kremeneczky alapított egy saját gyárat is, a Kremeneczky Művek Villamossági Rt.­­­, már új telephelyen, így az alapítónak egyszerre volt az Egyesült Izzóval közös gyára és egy saját­ja is. Végül a küzdelemben Kremeneczky győzött, ellenfele átengedte neki érdekeltségét a közös vál­lalkozásban. A Magyar Wolframlámpagyár kereskedelmi egysége 1924-ben változtatta nevét Orion Villa­mossági Rt.-re és egy évvel később már mind bel­földön, mind külföldön valamennyi gyártmányát az Orion védjegy alatt hozta forgalomba. A ter­melés és a forgalom növekedése miatt végül Kre­meneczky 1926-ban összevonta a két céget. Ám ahogy a gazdasági depresszió egyre jobban érez­tette hatását, az egész elektrotechnikai ipar válság­ba került. A pangás miatt a vállalat pénzhiánnyal küszködött, a raktárak eladatlan készletekkel vol­tak tele, és elbocsátásokra került sor. A Magyar Wolframlámpagyár 1925 decembe­rében indította meg a rádiócsövek gyártását, és a következő évben legördült a gyártósorról az első rádió, amit a német Telefunken cég szabadalmá­nak felhasználásával készítettek. A bécsi gyár hihetetlen sebességgel fejlesz­tette az új technológiát, és az ottani újítások­nak köszönhetően a magyar leánycég termékei is gyorsan fejlődtek. 1930 szeptemberében a cég termelése már ötven rádiókészülék volt napon­ta. Ugyanebben az évben indult meg az export, és már az első típusok fantasztikus nemzetközi si­kert tudhattak magukénak. Az új technológiára való átállás megmentet­te a gyárat, és nagy válság ide, nagy válság oda, 1930-ban 93 100 pengő tiszta nyereséggel zárták az évet, és már hatszáz embert foglalkoztattak. Az Egyesült Izzóval folytatott közel két évtize­des harc a harmincas évek elejére újra felerősö­dött. Ráadásul Kremeneczky bécsi vállalata fize­tési nehézségekbe ütközött, annyira, hogy végül az Egyesült Izzó 1931 áprilisában megszerez­te a bécsi anyavállalat és ezzel együtt a magyar le­ánycég részvényeinek többségét. Ezzel az Izzó egy csapásra megszabadult a veszedelmes konkuren­ciától, ráadásul sikeresen bekapcsolódhatott a rá­dióiparba is. Furcsa módon a tulajdonosváltás a magyar Wolframlámpagyárnak is előnyös volt, hiszen így olyan piacokra is sikerült bejutnia a rádiókészü­lékeivel, amelyeken - más termékei miatt - az Egyesült Izzónak már biztos pozíciói voltak. Kre­­meneczky 1934-ben meghalt, és ezzel a vállalat AZ ÁLLAMOSÍTOTT ÉVEK ** 1949-ben a magyar külkereskedelmet állami monopóliummá nyilvánították, ennek egyik következményeként a központosított exportban az Orion jó hírnevét kihasználva más magyar gyárak termékei is ez alatt a márkanév alatt kerültek külföldi forgalmazásra. 1955-ben befejeződött az első fekete-fehér televízió fejlesztése. Az év végén az új kőbányai gyáregységben megkezdték egy két csatornás, 43 cm képátlójú készülék, az AT 501 típusú tévé szériagyártását. ** 1959-ben elkészült az első „nagy” képernyős, 53 cm képátlójú tévékészülék, az AT505, ismertebb nevén a Duna. Utólag már jól látszik, hogy a Kádár-rendszer megszilárdu­lásához az 1957-ben elinduló Magyar Televízió hihetetlen mértékben járult hozzá. Az új médium egyszerre lehetett szócső és szórakozás, ami az otthoni televíziózás állami segédletű gyors terjedését is lehetővé tette. Ehhez pedig minél több készülékre volt szükség. 1960-ban az akkor már több mint négyezer embert foglalkoztató Orionban már 60 ezer fekete-fehér televíziót gyártottak. 1963-ban átszervezték Magyarországon a híradástechnikai termékek előállítását, ennek következtében már nem készült több rádió az Orionnál, helyettük mikrohullámú berende­zéseket kezdtek gyártani. ** 1968-ban legördült a szalagról az egymilliomodik Orion televízió, és az év végétől a vállalat részt vett a KGST országok egységes számítógépprogramjában. A program keretében kezdték meg az úgynevezett perifériális berendezések fejlesztését számí­tógépközpontokhoz. Az első egység egy katódsugárcsöves megjelenítő volt a hozzá kapcsolódó billentyűzettel. A másik gyártmánycsaládot ezen a területen az adatátviteli berendezések, a modemek alkották, amelyekkel telefonvonalon lehetett digitális adatokat átvinni. Itt készült az első magyar színes tévé is, a Colorion. **• 1981-ben állították ki a BNV-n az első magyar fejlesztésű hifitornyot, ugyanebben az évben kezdték el forgalmazni is. **■ A nyolcvanas években, még a Panasonic céggel kötött együttműködés keretében, videomagnók összeszerelésével is foglalkoztak. 1990 első félévében 17 ezer fekete-fehér és 52 ezer színes televízió került ki a vállalattól. A legendás Duna TV 104 I FORBES 2017. SZEPTEMBER

Next