Forbes, 2017. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)

2017-09-01 / 9. szám

ÜZLET TÖRTÉNELEM gyesvállalat termelése 1990 áprilisában indult be, júniusra pedig a Samsung százszázalékos tulajdonossá vált. A dél-koreai óriás megjele­nésével úgy tűnt, biztosítva lesz a nagy múltú cég jövője, ám a Samsung végül nem privati-A legendás márkájú termékeket ma szerződéses gyártásban török és kínai gyárakban készítik. zárta az Oriont, túl soknak találta a cég adós­ságait. A remény, hogy ezzel megmenthető lesz a világhírű magyar cég, elszállt. 1991- ben az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) en­gedélyével az Orion részvénytársasággá ala­kult. A privatizációs kísérletek azonban nem jártak sikerrel, az ÁVÜ a pályázatokra érkező ajánlatokat elfogadhatatlannak minősítette. A nyugdíjpénztár, az adóhatóság és egy beszállító, az Elektromodul kérésére 1992 ja­nuárjában megindították a csődeljárást az Orion ellen. A kinevezett csődbiztos az első intézkedések között elbocsátott 2700 dolgo­zót, telephelyeket, ingatlanokat adtak el. Végül nagy erőfeszítések nyomán, 1993 szeptemberében a céget sikeresen értékesí­tették. A vállalat 92 százaléka az orosz ener­giacég, a Juganszknyeftegaz Kft., négy-négy százaléka a Ventel Kft. és az Orion menedzs­mentjének tulajdonába került. Az orosz többségi tulajdonos a cég nevét a Yugans­­korion Elektronikai Kft.-re változtatta, és új termékek fejlesztését, gyártását ígérte. (Az orosz anyavállalat az 1993-ban létreho­zott Jukosz nevű cégbe olvadt be, amely ké­sőbb Mihail Hodorkovszkij korábbi ener­getikai miniszter, majd oligarcha többségi tulajdonába került. Őt Vlagyimir Putyin egyik legfőbb ellenfelének tartották, 2003- ban pénzmosás, csalás és sikkasztás miatt le­tartóztatták, és csak 2013-ban engedték sza­badon. ) 1997 áprilisban a Thakral-csoport tarto­zó szingapúri TPL Investment Pte Ltd meg­vásárolta a kft. többségét, és 979 millió fo­rintra emelte az alaptőkét. Gurperet Singh Arora, aki a közben Orion Elektronika Kik­ként bejegyzett társaságot irányítja, a For­bes kérdésére azt mondta, hogy a világszerte 35 országban működő Thakral-csoport a ki­lencvenes évek elején jelent meg Közép-Eu­rópában. „1996-ban úgy láttuk, hogy számunkra a régióban az Orion igazán ígéretes üzleti lehető­séget kínál, hosszú és elismert múltja, jó földraj­zi elhelyezkedése, valamint kiváló munkaerői és erős védjegye miatt.” A 108 főt foglalkoztató, 2016-ban 7,14 milli­árd forintos árbevételt és 210 millió forint adó­zott eredményt elérő mai Orionnak három fő tevékenysége van. Forgalmának közel felét Elekt­ronikai Gyártási Szolgáltatás (EMS), másik felét pedig több mint százféle Orion márkájú, főként szórakoztató elektronikai termék kereskedelme teszi ki. A legendás márkájú termékeket szerző­déses gyártásban török és kínai gyárakban ké­szítik, ennek koordinációjára a Thakral-cso­port Szingapúrban és Sanghajban saját csapatot hozott létre. Az Orion készülékeket elsősor­ban Magyarországon, Romániában és más kö­zép-európai országokban értékesítik. A csoport világszerte további 12 országban használja az Orion márkanevet.­­ A HÁROMARCÚ LÓGÓ Az Orion név ötlete a céga­lapító Kremeneczky Jánostól származik. Egy lámpagyárnak ez a választás kézenfekvő lehetett, az Orion az északi félteke téli égboltjának egyik leglátványosabb csillagképe. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Egy izzókat gyártó cég nevének tehát nem is lehetett volna frappánsabbat találni, ráadásul ez a potenciális exportpiacok mindegyikén jól érthető volt, és könnyen lehetett azonosíta­ni. A csillagkép legfényesebb része az Orion-öv, amit egy egyenes mentén elhelyezkedő, egymástól azonos szögtávol­ságra sorakozó, három hasonló fényességű csillag alkot. Ennek másik neve Három király vagy máskor Három nővér, és talán ez lehetett a kiindulópontja a márka háromarcú emblé­májának, melyet Botlik József alkotott. Az Orion olyannyira erős márka lett, hogy az emblémát kisebb-nagyobb változtatásokkal a 20. század végéig használták. A hatvanas évek Orion rádiói, majd a ké­sőbb gyártott televíziók máig emblematikus „retródizáj­­n”-darabok. 106 I FORBES 2017. SZEPTEMBER

Next