Forbes, 2017. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)

2017-09-01 / 9. szám

lámpagyárban, ami jelentősen korlátozta az ala­pító jogait. Az Orion alapítóját a magyar források min­denütt Kremeneczky Jánosnak nevezik. A név megtévesztő, első blikkre magyar származást su­gall, pedig úgy volt ő magyar, mint May Károly vagy Verne Gyula. Ez a fantasztikus technológi­ai és innovációs tehetséggel és éleslátással meg­áldott ember, korának meghatározó technológiai iparbárója az orosz birodalom szülötte volt. 1850 látta meg a napvilágot Odesszában, és ekkor még Jonas (Jona) Joszipovics Levinsonnak hívták. Fiatalságáról keveset tudni, annyi ismere­tes, hogy már kezdetben is nagyon érdekelhet­te a csúcstechnológia, mint elektrotechnikus segédkezett az akkori idők internetének, a táví­róhálózatnak oroszországi kiépítésénél. De ezt a munkát kevésnek találta, emigrált a Krímből, és 1874-ben beiratkozott a berlini műszaki főis­kola gépész szakára. Egyetemi tanulmányainak finanszírozására munkát vállalt a nagyhírű Sie­mens & Halske cégnél. Itt ismerkedett meg az elektromos világítás problémáival, de ő volt az is. Az Orion alapítója trendérzékenynek bizonyult, aki Werner von Siemensnek elkészítette az első telefonkészüléket. Három évvel később a párizsi Société Géné­­rale d’Electricité Procédénél lett főmérnök, ahol ívlámpák szerelésével foglalkozott. 1880 nyarán 40 ívlámpát szereltek fel az irányításával a bécsi Volksgartenben. A munka végeztével Bécsben maradt, és felvette a Johann Kremenezky (más írásmódban Kremenetzky, magyar szövegekben Kremeneczky) nevet, majd 1882-ben egyik alapí­tója lett az Első Osztrák-Magyar Elektromos Vi­lágítási és Erőátviteli Vállalatnak, amely Ausztria első erősáramú készülékeket előállító cége volt. Itt különböző dinamókat és alkatrészeiket, vala­mint ívlámpákat gyártottak. Két évvel később önállósította magát, és új gyárat alapított Kremeneczky, Mayer és Társa néven, létrehozva a monarchia első nagyüzemi izzólámpagyárát. Öt év múlva már évente száz­ezer izzót gyártottak ott. 1896-ban a nürnber­gi Schuckert Művek felvásárolta őket, és Oszt­rák Schuckert Művek néven működtette tovább a vállalatot. Kremeneczky János műszaki igazga­tó lett az új cégnél, amely akkor már 500 főt fog­,i vollrumi//ok g­ur­tusara. c/ kemahb­iu ' 7 ' ' ' húzásnak bizonyult, bár akkor még tar­tott a harc a gáz és az elektromos világítás hívei között. Az Orion későbbi alapítója így, mint oly sokszor életében, ezúttal is trendérzékenynek bi­zonyult, bécsi gyárában négy évvel később már évi 7,5 millió wolframszálas izzót gyártottak. Az üzlet egyre jobban és jobban pörgött, ezért 1913-ban úgy döntött, hogy Budapesten is gyárat alapít. (Kremeneczky János egyébként aktívan részt vett a cionista mozgalomban, Herzl Tivadar egyik közeli munkatársa volt, részt vett a Zsidó Nemzeti Alap létrehozásában. Bécsben és Jeru­zsálemben is utcát neveztek el róla.­­lalkoztatott, de mivel nem fordítottak kellő figyelmet az izzólám­pagyártásra, megint önállósította magát. 1904-ben átállt Kremeneczky János Képek a hatvanas és hetvenes évekből 2017. SZEPTEMBER FORBES­­ 103

Next