Forbes, 2017. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)
2017-09-01 / 9. szám
lámpagyárban, ami jelentősen korlátozta az alapító jogait. Az Orion alapítóját a magyar források mindenütt Kremeneczky Jánosnak nevezik. A név megtévesztő, első blikkre magyar származást sugall, pedig úgy volt ő magyar, mint May Károly vagy Verne Gyula. Ez a fantasztikus technológiai és innovációs tehetséggel és éleslátással megáldott ember, korának meghatározó technológiai iparbárója az orosz birodalom szülötte volt. 1850 látta meg a napvilágot Odesszában, és ekkor még Jonas (Jona) Joszipovics Levinsonnak hívták. Fiatalságáról keveset tudni, annyi ismeretes, hogy már kezdetben is nagyon érdekelhette a csúcstechnológia, mint elektrotechnikus segédkezett az akkori idők internetének, a távíróhálózatnak oroszországi kiépítésénél. De ezt a munkát kevésnek találta, emigrált a Krímből, és 1874-ben beiratkozott a berlini műszaki főiskola gépész szakára. Egyetemi tanulmányainak finanszírozására munkát vállalt a nagyhírű Siemens & Halske cégnél. Itt ismerkedett meg az elektromos világítás problémáival, de ő volt az is. Az Orion alapítója trendérzékenynek bizonyult, aki Werner von Siemensnek elkészítette az első telefonkészüléket. Három évvel később a párizsi Société Générale d’Electricité Procédénél lett főmérnök, ahol ívlámpák szerelésével foglalkozott. 1880 nyarán 40 ívlámpát szereltek fel az irányításával a bécsi Volksgartenben. A munka végeztével Bécsben maradt, és felvette a Johann Kremenezky (más írásmódban Kremenetzky, magyar szövegekben Kremeneczky) nevet, majd 1882-ben egyik alapítója lett az Első Osztrák-Magyar Elektromos Világítási és Erőátviteli Vállalatnak, amely Ausztria első erősáramú készülékeket előállító cége volt. Itt különböző dinamókat és alkatrészeiket, valamint ívlámpákat gyártottak. Két évvel később önállósította magát, és új gyárat alapított Kremeneczky, Mayer és Társa néven, létrehozva a monarchia első nagyüzemi izzólámpagyárát. Öt év múlva már évente százezer izzót gyártottak ott. 1896-ban a nürnbergi Schuckert Művek felvásárolta őket, és Osztrák Schuckert Művek néven működtette tovább a vállalatot. Kremeneczky János műszaki igazgató lett az új cégnél, amely akkor már 500 főt fog,i vollrumi//ok gurtusara. c/ kemahbiu ' 7 ' ' ' húzásnak bizonyult, bár akkor még tartott a harc a gáz és az elektromos világítás hívei között. Az Orion későbbi alapítója így, mint oly sokszor életében, ezúttal is trendérzékenynek bizonyult, bécsi gyárában négy évvel később már évi 7,5 millió wolframszálas izzót gyártottak. Az üzlet egyre jobban és jobban pörgött, ezért 1913-ban úgy döntött, hogy Budapesten is gyárat alapít. (Kremeneczky János egyébként aktívan részt vett a cionista mozgalomban, Herzl Tivadar egyik közeli munkatársa volt, részt vett a Zsidó Nemzeti Alap létrehozásában. Bécsben és Jeruzsálemben is utcát neveztek el róla.lalkoztatott, de mivel nem fordítottak kellő figyelmet az izzólámpagyártásra, megint önállósította magát. 1904-ben átállt Kremeneczky János Képek a hatvanas és hetvenes évekből 2017. SZEPTEMBER FORBES 103