Fordítástudomány, 2000 (2. évfolyam, 1. szám)

Empirikus kutatás - Kóbor Márta: Az értelmezés jelentősége a kultúraközvetítésben

Fordítástudomány 2000. II. évfolyam, 1. szám 67 pontjául szolgálnak. A szövegértés folyamatát tehát egyfajta dinamizmus jel­lemzi, mely abból fakad, hogy e pillanatban az olvasó által nyelvi és egyéb ismeretei alapján felépített reprezentáció nem csak azt teszi lehetővé számára, hogy könnyebben megértse az X+l pillanatban értelmezendő szövegrészeket, hanem azt is, hogy átgondolja az X-l pillanatban felépített reprezentációt (egy új információ ugyanis akár gyökeresen megváltoztathatja az egész addig dédel­getett elképzelést). Ezt a dinamizmust igen nehéz modellálni, hisz’ a megértést egy olyan, állandó változásban lévő folyamatként kell elképzelnünk, mely a szöveg feldolgozása során előre- és hátrafelé mutató (konstruktív és rekonst­­ruktív) műveleteket egyaránt tartalmaz. Az, hogy az értelmezés folyamatában két irányba ható műveletek zajlanak egyidejűleg, régóta elfogadott gondolat a pszicholingvisztikában. Mára gyakor­latilag minden megértéskutató egyetért abban, hogy a szövegértés egyfajta komp­lex mentális reprezentáció felépítése útján történik, bár ezen reprezentáció megnevezését és pontosabb fogalmát illetően jelentősek az eltérések (ld. a szi­tuációs modell és a mentális modell fogalmát, stb.). Richards (1999) úgy látja, hogy a pszicholingvisztika mai álláspontja szerint ezen reprezentáció felépítése a szövegben említett tárgyak, események és/vagy cselekvések összekapcsolásával történik, ami a különféle nyelvi utalások egyet­len komplex reprezentációba integrálását, illetve az aktivált vagy frissen konst­ruált tudásstruktúrák alkotórészeinek specifikálását jelenti. Ilyen értelemben tehát azt kellene mondanunk, semmi meglepő nincs abban, ahogyan fordító­ink a kulturális referenciákat értelmezték. Feltételezhetjük ugyanis, hogy bárki más, bármely más szöveg bármely más részeit hasonlóképpen dolgozta volna fel, egy konceptuális modell felépítése révén, mely a szövegben található jelzé­sek és az értelmező személy egyéb ismereteinek fúziójából születik. 3.4. Professzionális és amatőr értelmezők A franciául jól beszélő, ám sem fordítói képesítéssel, sem fordítói tapasztalattal nem rendelkező kontrollcsoport körében végzett felmérés során kiderült, hogy az „amatőr” fordítók éppúgy előzetes (nevezetesen a választásokkal kapcsola­tos) ismereteikre támaszkodva próbálták értelmezni a kulturális referenciákat, mint a hivatásos fordítók. Úgy tűnik tehát, hogy mindaz, amit a fentiekben leírtunk, az értelmezési folyamatokról általában elmondható, függetlenül attól, hogy professzionális „értelmezőkről” (fordítókról) van szó, vagy sem, illetve hogy a kulturális referenciák megértését vizsgáljuk, vagy sem. A felmérésből azonban kiderült, hogy az általánosan jellemző folyamatokon túl mégis tapasztalhatók különbségek abban, ahogyan a professzionális fordí­tók és az amatőr értelmezők eljárnak. Ezek a különbségek azok, melyek lehe­tőséget nyújtanak számunkra, hogy a bevezetőben említett fordítói stratégiákra rávilágíthassunk. Az említett stratégiák pedig nemcsak a fordítás oktatása, ha­nem a folyamat automatizálása szempontjából is érdekesek lehetnek. Az igényes, sikeres fordítói munka sajátosságainak megvilágításához először is tekintsük át azokat a különbségeket, melyek a két csoport értelmezése között fennállnak. Amint láthattuk, annak ellenére, hogy a választások gondolata ex­

Next