Fórum, 2010 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 3. szám
94 Lampl Zsuzsanna Jegyzetek 1. Ez az írás rövidített változata a közös tanulmánykötetbe leadott dolgozatnak, amely az ősz folyamán jelenik meg. 2. 1981-1985-ben Szlovákiában évente átlagosan 36,8 ezer lakást adtak át, 1996-1998-ban már csak 7,2 ezret (Bezák 2002, 333. p.). 3. Ami a költözködés távolságát illeti, a nyolcvanas évek első felében a migránsok 61 százaléka az adott régión belül, tehát annak egyik településéről a másik településére költözött, 39 százalékuk pedig átlépve a régió határát, nemcsak másik településre, hanem másik régióba is költözött (Gajdos 2001, 195. p.). 4. A szuburbanizáció lényege, hogy a városközpont lakosságához képest megnövekszik a városi peremkerületek (elővárosok) lakosságának aránya. A dezurbanizáció a szuburbanizáció kísérőjelensége, s abban nyilvánul meg, hogy a város lakosságának csökkenésével növekszik a várost övező vidéki települések lakossága. 5. A migráns lakosság követésének módszertani nehézségeiről részletesen lásd Divinsky 2009; Holá 2007, 115. p. 6. Országos adatok szerint leggyakrabban az érettségizettek és a diplomások, valamint a 40 éven felüliek költöznek (Sprocha 2007; Moravanská 2006), s inkább a nők. 2006-ban 1000 migráns nőre 970 férfi jutott (Sprocha 2007). 7. A migráns definíció sem egységes (Jurcová 2007, 129. p.). Ezért a ténylegesen a Felső- Csallóközben és a Mosonmagyaróvár térségében élő, továbbra is pozsonyi állandó lakhellyel rendelkező lakosokat a létező kategóriarendszer szerint hosszú távú letelepedetteknek nevezhetjük, amennyiben több mint 12 hónapja élnek az adott területen. Zsuzsanna Lampl A FEW CHARACTERISTICS OF THE POPULATION RELOCATED FROM BRATISLAVA TO UPPER RYE ISLAND (ZlTNY OSTROV), RAJKA AND ITS VICINITY The relocated interviewees from Bratislava to Upper Rye Island and to Rajka and its vicinity are typical representatives of desurbanization; in the sense that they traded their urban home for better living conditions and a calmer, less stimulating environment. In their new home, almost all have made their dreams come true: they have their own home, in most cases their own house, which they consider their home in the emotional sense of the word. At the same time, it is also typical that their workplace is located in the capital, where they commute daily or at least several times per week. What is less typical, however, is the fact that many of them report the property close to their work as their permanent address, their actual home being listed as their temporary living place. In other regions in Slovakia the reverse is mostly true. If we were to stick to the strict definition of migrants, which labels persons who permanently settle in a different location, then we could not consider part of the interviewees as migrants, only commuters. It is a fact that thanks to the migrant entrepreneurs there could be more money flowing to the settlements accounts, yet those with a permanent address in Bratislava are still paying their taxes to the city, instead of their actual living location. The missing funds could be used to improve the local infrastructure and transportation, which would affect the migrants living conditions positively.