Fórum, 2014 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1. szám

28 Liszka József 4. Egy hatodik, 1978-ban Nyitracsehiben lejegyzett variánstöredék szinte betűhíven megegyezik a Kriza János által 1863-ban publikált, azóta tankönyvekben gyakran elő­forduló székelyföldi változattal. 5. A hetedik, 1987-ben, Pogrányban, Schuster Éva által dokumentálttal viszonylag szintén könnyű dolgunk volt, hiszen az egy második világháború utáni tankönyvben közölt variáns némileg romlott szövegű változata. Jelenlegi ismereteink alapján szinte biztosra vehető tehát, hogy a Kőműves Kelemenné balladája a Zoborvidékre vélhetően népszerű daloskönyvek, illetve tan­könyvek közvetítésével másodlagosan került. Ezek a variánsok szervesen nem is épül­tek be a helyi szóbeliségbe, legfeljebb (a Földesi Ilona-féle változatok) annak első sza­kaszáig jutottak el. Földesi Ilona volt annyira jó és kreatív énekes, hogy az olvasott (iskolában tanult?) ballada szövegén némileg alakított, illetve talán több forrás alapján kontaminált. Abban, hogy a fenti kérdéseket megválaszolni, a fentebb megfogalmazott kételyeket objektív módon alátámasztani sikeredett, természetesen a szerencse is közreműkö­dött, hiszen időközben kerültek napvilágra olyan adatok, szempontok, amelyek a zsé­­rei balladaváltozat lejegyzése során (1960 táján) még nem voltak ismeretesek. A nép­­költészeti alkotásokkal kapcsolatban hasonló esetek százszámra létezhetnek, csak nem tudunk róluk, illetve a megoldásukhoz nem segített hozzá szerencse, kitartás, szorgalom. Ahogy Honti János írta valahol a mesével kapcsolatban, hogy tudniillik ha valami egy nép meséjében egyedinek tűnik, csak idő kérdése, hogy megtaláljuk más népeknél is, érvényes bizony más műfajokra is. Irodalom Ág Tibor 1961a. „Kőműves Kelemen” a Zoborvidéken. Néprajzi Közlemények, 6/1. 90-93. p. Ág Tibor 1961b. Kőműves Kelemen balladájának változata a Zobor vidékéről. Irodalmi Szemle, 4. 72-73. p. Ág Tibor 1996. Ki népei, vári vagytok? Válogatás a szlovákiai magyar tájak népzenei hagyomá­nyaiból. Komárom-Dunaszerdahely, Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság-Lilium Aurum Kiadó /Népismereti Könyvtár, 6./ Ág Tibor 2000. A szlovákiai magyar népballada-kutatás múltjából. Acta Ethnologica Danubiana, 1­ 83-96. p. Ág Tibor 2001. Csináltassunk hírharangot. Nyitra-vidéki népballadák. Dunaszerdahely, Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya /Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 22./ Ág Tibor 2012. Kunyhók öröksége. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 14/2.131-138. p. Ág Tibor-Sima Ferenc 1979. Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballadák. Bratislava, Madách Kiadó. Albert Ernő 1989. Édesanyám sok szép szava. Ádám Joákimné Kurkó Julianna énekei. Bucuresti, Kriterion Könyvkiadó. Albert Ernő 1993. Adatok a háromszéki cigányokról és költészetükről. In Barna Gábor-Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány Néprajzi Tanulmányok 1. Cigány népi kultúra a Kárpát­medencében a 18-19. században. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 151-173. p. /A magyarországi nemzetiségek néprajza/ Alexics György 1897. Vadrózsapör. Ethnographia, 7. 73-88., 184-192., 279-290., 362-377. p.

Next