Fotó, 1982 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1982-06-01 / 6. szám

Történelem a fényképek tükrében (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképgyűjteménye) A Munkásmozgalmi Múzeum történeti múzeum, fényképgyűjteménye is történeti jellegű gyűjtemény. Olyan fényképfelvételeket őriz, amelyek a magyar tör­ténelem jelentős eseményeiről, azok színhelyéről és szereplőiről készültek az elmúlt 140 év folyamán. 1964-ben a Nemzeti Múzeum fényképgyűjteménye átkerült a Legújabbkori Történeti Múzeumba és egy­beolvadt annak fényképanyagával. (A múzeum jelen­legi elnevezését 1966-ban kapta.) A gyűjtemény tehát a nemzeti történeti anyagot is magában foglalja. Továb­bi gyarapítását ennek megfelelően — a nemzeti törté­netet és a munkásmozgalmat egységként kezelve — folytattuk. Fotótári gyűjteményünk mintegy 130 000 darab, zömében eredeti fényképet tartalmaz, és öt na­gyobb egységre tagolódik. A portrégyűjtemény­­ körülbelül 40 000 felvétel. A képek sokaságából nehéz kiemelni bárkiét is, jól­lehet a példákkal jobban érzékeltethetném e gyűjte­ményrész sokrétűségét. Az utóbbi 140 évben élt szinte minden olyan személy arcképét magában foglalja, aki a közéletben valamilyen szerepet játszott: politikusok, tudósok, művészek, írók, valamint a gazdasági és tár­sadalmi élet minden területéről és a munkásság moz­galmaiból ismert egyének arcképeinek gazdag együt­tese. Ide sorolhatók a korabeli albumokban (kb. 150) őrzött arcképek is, amelyek országgyűlési képviselők­ről, a garibaldistákról, az Akadémia tagjairól, a mun­kásmozgalom résztvevőiről stb. készültek. Neves kül­földiek arcképei is megtalálhatók a gyűjteményben. Az albumokról katalóguscédulák készültek, a port­rék betűrendben sorakoznak és e szerint kutathatók. A városképgyűjtemény kisebbik részét a fővárosi fel­vételek alkotják. (Ezek gyűjtése ma már a Budapesti Történeti Múzeum profiljába tartozik.) A budapesti anyag kiemelkedő darabja az a néhány Klösz-felvétel, amelyet a századfordulón készített a híres fotográfus épületekről, utcarészekről. Századunk első évtizedei­ből pedig sokat őrzünk Balogh Rudolf fővárosi felvéte­lei közül. Városképeink nagyobbik részét a vidéki fel­vételek teszik ki, amelyek között nagy számban szere­pelnek a híres Divald és Monostory cégtől származó fotográfiák. Nekik köszönhetjük, hogy a századforduló éveitől nemcsak nagyobb vidéki városaink, korabeli fürdőhelyeink látképei maradtak fenn, hanem kisebb helységek egy-egy utcarészlete, jelesebb épülete is. A vidéki felvételek gyűjteményét gazdagítják Klösz Györgynek az ország várairól, kastélyairól, valamint fürdőhelyeiről készített eredeti fotói is (kb. 400 lemez). A vidéki képek betűrendbe, a budapestiek kisebb tematikus egységekbe rendeződnek és dobozlista is segíti a kutatást. Viselettörténeti gyűjteményünk a társadalmi rétegek ruházatáról és annak kiegészítő darabjairól ad át­tekintést. Ez a gyűjteményrész a ruha- és jelmezterve­zőknek nyújt hasznos segítséget. A viselettörténeti gyűjtemény képanyaga régi fényképészműhelyek ter­méke, ezért a fotótörténet kutatói számára is hasznos forrásanyag. Fényképgyűjteményünkben mintegy 700 fényképészműterem munkái találhatók meg. Értékes fotótörténeti képanyagunkhoz tartoznak a dagerrotí­­piák is, amelyekből 49 darabot őrzünk és sok egyéb, régi technikákkal készült felvétel. Ezeknek egy része ismert személyeket ábrázol. Gyűjteményünk Veress Ferenc színes felvételeinek egy részét is őrzi. A krono­logikus rendben tárolt anyag könnyen kutatható és egyben jól érzékelteti a divat változásait. Az eseményeket rögzítő felvételek — gyűjteményünk nagyobbik fele — magyar és nemzetközi riportfelvéte­leket tartalmaz. Az első hazai riportképek a múlt század végének je­lentősebb eseményeiről tájékoztatnak. Értékes doku­mentumok a szegedi árvízről készült eredeti lemezek. Sok felvétel készült Kossuth temetéséről és a millen­niumi ünnepségekről. Képsorozatokat őrzünk Zichy Jenő kaukázusi utazásairól. A század elején (1906) ki­emelkedő esemény volt Rákóczi Ferenc és társai ham­vainak hazaszállítása, amelyet sok fényképen örökítet­tek meg. Az első világháború előtti években már jó néhány munkásmozgalmi esemény is felkeltette a fotó­sok figyelmét: az 1905-ös, 1907-es és 1912-es évek moz­galmas napjai elevenednek meg fényképeiken. A fény­képezés korszakának első gazdagabb termése az első világháború idejéből származik, amikor a haditudósítók már fényképes beszámolókat küldenek a harctéri hely­zetről — bár ezek többnyire a harcok közötti szüne­tek mindennapi eseményeit és a frontbarátkozásokat ábrázolják. E gyűjteményrész legértékesebb felvételei azok, amelyek a Tanácsköztársaság idején készültek. Két fotóriporterünk, Jelfy Gyula és Müllner János eredeti üveglemezei hozzánk kerültek, és gyűjteményünkben van a Proletár Múzeum száz darabból álló, főként a har­cokat ábrázoló, eredeti fényképkollekciója is. A két háború közötti korszakból nagyobbrészt a Ma­gyar Filmiroda által készített riportképeket őrzünk, amelyek a korabeli politikai, gazdasági és kulturális

Next