Fotó, 1982 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
Történelem a fényképek tükrében (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképgyűjteménye) A Munkásmozgalmi Múzeum történeti múzeum, fényképgyűjteménye is történeti jellegű gyűjtemény. Olyan fényképfelvételeket őriz, amelyek a magyar történelem jelentős eseményeiről, azok színhelyéről és szereplőiről készültek az elmúlt 140 év folyamán. 1964-ben a Nemzeti Múzeum fényképgyűjteménye átkerült a Legújabbkori Történeti Múzeumba és egybeolvadt annak fényképanyagával. (A múzeum jelenlegi elnevezését 1966-ban kapta.) A gyűjtemény tehát a nemzeti történeti anyagot is magában foglalja. További gyarapítását ennek megfelelően — a nemzeti történetet és a munkásmozgalmat egységként kezelve — folytattuk. Fotótári gyűjteményünk mintegy 130 000 darab, zömében eredeti fényképet tartalmaz, és öt nagyobb egységre tagolódik. A portrégyűjtemény körülbelül 40 000 felvétel. A képek sokaságából nehéz kiemelni bárkiét is, jóllehet a példákkal jobban érzékeltethetném e gyűjteményrész sokrétűségét. Az utóbbi 140 évben élt szinte minden olyan személy arcképét magában foglalja, aki a közéletben valamilyen szerepet játszott: politikusok, tudósok, művészek, írók, valamint a gazdasági és társadalmi élet minden területéről és a munkásság mozgalmaiból ismert egyének arcképeinek gazdag együttese. Ide sorolhatók a korabeli albumokban (kb. 150) őrzött arcképek is, amelyek országgyűlési képviselőkről, a garibaldistákról, az Akadémia tagjairól, a munkásmozgalom résztvevőiről stb. készültek. Neves külföldiek arcképei is megtalálhatók a gyűjteményben. Az albumokról katalóguscédulák készültek, a portrék betűrendben sorakoznak és e szerint kutathatók. A városképgyűjtemény kisebbik részét a fővárosi felvételek alkotják. (Ezek gyűjtése ma már a Budapesti Történeti Múzeum profiljába tartozik.) A budapesti anyag kiemelkedő darabja az a néhány Klösz-felvétel, amelyet a századfordulón készített a híres fotográfus épületekről, utcarészekről. Századunk első évtizedeiből pedig sokat őrzünk Balogh Rudolf fővárosi felvételei közül. Városképeink nagyobbik részét a vidéki felvételek teszik ki, amelyek között nagy számban szerepelnek a híres Divald és Monostory cégtől származó fotográfiák. Nekik köszönhetjük, hogy a századforduló éveitől nemcsak nagyobb vidéki városaink, korabeli fürdőhelyeink látképei maradtak fenn, hanem kisebb helységek egy-egy utcarészlete, jelesebb épülete is. A vidéki felvételek gyűjteményét gazdagítják Klösz Györgynek az ország várairól, kastélyairól, valamint fürdőhelyeiről készített eredeti fotói is (kb. 400 lemez). A vidéki képek betűrendbe, a budapestiek kisebb tematikus egységekbe rendeződnek és dobozlista is segíti a kutatást. Viselettörténeti gyűjteményünk a társadalmi rétegek ruházatáról és annak kiegészítő darabjairól ad áttekintést. Ez a gyűjteményrész a ruha- és jelmeztervezőknek nyújt hasznos segítséget. A viselettörténeti gyűjtemény képanyaga régi fényképészműhelyek terméke, ezért a fotótörténet kutatói számára is hasznos forrásanyag. Fényképgyűjteményünkben mintegy 700 fényképészműterem munkái találhatók meg. Értékes fotótörténeti képanyagunkhoz tartoznak a dagerrotípiák is, amelyekből 49 darabot őrzünk és sok egyéb, régi technikákkal készült felvétel. Ezeknek egy része ismert személyeket ábrázol. Gyűjteményünk Veress Ferenc színes felvételeinek egy részét is őrzi. A kronologikus rendben tárolt anyag könnyen kutatható és egyben jól érzékelteti a divat változásait. Az eseményeket rögzítő felvételek — gyűjteményünk nagyobbik fele — magyar és nemzetközi riportfelvételeket tartalmaz. Az első hazai riportképek a múlt század végének jelentősebb eseményeiről tájékoztatnak. Értékes dokumentumok a szegedi árvízről készült eredeti lemezek. Sok felvétel készült Kossuth temetéséről és a millenniumi ünnepségekről. Képsorozatokat őrzünk Zichy Jenő kaukázusi utazásairól. A század elején (1906) kiemelkedő esemény volt Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazaszállítása, amelyet sok fényképen örökítettek meg. Az első világháború előtti években már jó néhány munkásmozgalmi esemény is felkeltette a fotósok figyelmét: az 1905-ös, 1907-es és 1912-es évek mozgalmas napjai elevenednek meg fényképeiken. A fényképezés korszakának első gazdagabb termése az első világháború idejéből származik, amikor a haditudósítók már fényképes beszámolókat küldenek a harctéri helyzetről — bár ezek többnyire a harcok közötti szünetek mindennapi eseményeit és a frontbarátkozásokat ábrázolják. E gyűjteményrész legértékesebb felvételei azok, amelyek a Tanácsköztársaság idején készültek. Két fotóriporterünk, Jelfy Gyula és Müllner János eredeti üveglemezei hozzánk kerültek, és gyűjteményünkben van a Proletár Múzeum száz darabból álló, főként a harcokat ábrázoló, eredeti fényképkollekciója is. A két háború közötti korszakból nagyobbrészt a Magyar Filmiroda által készített riportképeket őrzünk, amelyek a korabeli politikai, gazdasági és kulturális