Fotóművészet, 1996 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3-4. szám
Egy fényképész-dinasztia: a Strelisky-műterem közel százesztendős tevékenysége Fotóművészet ’96 • 3-4 ■ 91 zekkel, és átvonultak a Gerbeaud-házba. A nagy üvegműteremben elrendezték a díszleteket, beállították a jelmezes jeleneteket, amiket Strelisky-mester lencsevégre kapott a művészek portréival együtt.25 A jól sikerült művészfotókból az 1910-es évektől képes levelezőlapokat adtak ki. Gyakran fényképezték a korszak sztárjait, Fedák Sárit, Márkus Emíliát vagy a fiatal Csortos Gyulát. A mellékelt fényképeken Márkus Emília egy szép szecessziós beállításban jelenik meg (ruhája, a szék, amire támaszkodik szintén a szecesszió „gyermekei”) a századfordulón, Fedák Sári pedig jelmezben, a tipikus művészportré - képeslapon. (7-8.) Egy sor, később nevessé vált fotográfus kezdte pályafutását tanoncként, majd asszisztensként a Streliskyműteremben. Néhány név közülük: Mártonffy Gyula, Uher Ödön, Horovitz (Halmi) Béla, Neuberger Simon, Veres A. Pál és mások. Nem egészen egyértelmű, hogy mi is lett a sorsa a virágzó műteremnek a „kis, kopasz, rezgő hangú, kedves öreg úr Strelisky...”26 Sándor 1923-ban bekövetkezett halála után. A családi emlékezet szerint 1940-ig Strelisky Sándor özvegye (egyébként a második felesége volt) igazgatta a műtermet.27 Az biztos, hogy a húszas évek végén még az özvegy tűnik fel a budapesti cím- és lakjegyzékben a Gerbeaud-házbeli műterem tulajdonosaként. 1926-ig Horovitz Béla 28 cégvezetőként közreműködött az üzlet vezetésében. A jelentőségét egyre inkább elvesztő műterem az 1930-as években a „Veres”-cég tulajdonába került, ezeknek az évtizedeknek a története egyelőre még feltáratlan. A Strelisky-műterem páratlan történettel büszkélkedhet. Közel száz évig folyamatosan működött a család kezén, végig a magyar fotóipar élvonalához tartozott, merészen, még a hőskorban belefogott a fotózásba, népszerű és keresett volt. Napjainkban a közgyűjteményeink ezrével őrzik a műterem különböző korszakaiban keletkezett fényképeket, ezek egyaránt becses emlékei mind fotótörténetünknek, mind a magyar történelemnek és kultúrtörténetnek. JEGYZETEK Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória és Strbik Andrea: A zsidó Budapest XI. kötet. Emlékek, szertartások, történelem Kiadja a Városháza és az MTA Judaisztikai Kutatócsoportja Budapest, 1995. 2 Országos nagy képes naptár 1861. I.évf. Budapesti czímtár (507-508. oszlop) 3 Búza Péter: Pest-budai történetek - rendhagyó városnéző séta (172-186. old.) Kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat é. n. 4 Dr. Búza Péter: Túléllek „Nájgebáj" , Budapest, 1980. július XVIII. évf. 7. sz. 20-23. old. 5 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL) Pest város Tanácsának iratai (a továbbiakban Pesti tan. i.) IV. 1202/H Relationes a. n. 9367. (1844.) * BFL Pesti tan ir. IV. 1202/H Relationes a. n. 9367. (é. n.) 7 BFL pesti tan. ir. IV. 1202/H Relationes a. n. 9367. (1843.) 8 BFL Pesti tan. ir. IV. 1202/H Relationes a. n. 9367. (1844.) 8 Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855-1855) . Folia Archaeologica X. 1958. Budapest . Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum dagerrotípiái = A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1971-1972. (Klny.) Kiadja a Népművelési Propaganda Iroda Budapest, 1973. Szakács Margit: A dagerrotípia = A fénykép varázsa Kiadta a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Szabad Tér Kiadó é. n. " Hevesy Iván: A magyar fotóművészet története Budapest, 1958. Bibliotheca Kiadó “Torda József: A magyar fotográfia múltja . Magyar Fotográfia 1921. november 20. I. évf. 2-5. sz. 4-7. old. 's A magyar fényképészet nagyjai . Magyar Fényképész 1939. augusztus 9-11. old. “Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum dagerrotípiái Szakács Margit: A dagerrotípia Tőry Klára: A kép elveszett - az írás megmaradt Dokumentumok fotográfiánk kezdeteiről - Fotóművészet 1982/1. XXV. évf. 1. sz. 19-20., 44-45. old. “Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum dagerrotípiái 18 Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori történeti gyűjteményének dagerrotípiái . Az Egri Múzeum Évkönyve XVI—XVII., Eger 1980. 335-373. old. " Például: Fejős Imre: A magyar fényképezés kezdetei . Folia Archaeologica IX. 243-254. old. Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum dagerrotípiái 18 BFL IV. 1305 146/KB - 1861 “Családi kör 1861. december 1. második évf. 48. sz. 761. old. 20 Hölgyfutár 1857. március 14. 263. old. Színházi Látcső 1863. október 1. 4. old. Az idézet a Színházi Látcsőből való, mindkét adat Kincses Károly: FOTOABC című kéziratából 23 Strelisky Sándor születési évét a Fotolexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.) 1851 -re teszi, Kincses Károly 1859. április 9-re. Halálának éve 1923. (BFL VII/2. e. Budapest királyi törvényszék. Cégbíróság, CG 25559/1) Eredetileg mérnöki oklevelet szerzett, majd apja nyomdokain haladva fényképész lett. 22 Cs. G. (Csonka Geyza): A budapesti orsz. kiállításból . Fényképészeti Lapok 1885. 5. 100-101. old. Idézi Albertini Béla: A magyar fotókritika története 1839-1945. 136-137. old. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987. 23 Lőwinger Mór: A fényképészet az ezredéves orsz. kiállításon . Fényképészeti Értesítő 1896. 21. sz. 326. old. Idézi Albertini Béla: A magyar fotókritika története 1839-1945. 143. old. 24 BFL VII/2. o. Budapest királyi törvényszék. Cégbíróság. CG 26995/1 25 Harsányi Zsolt: Utazás a súgólyukon túl . Kincses Károly: FOTOABC című kéziratából 28 Figaró 1919. november 26. - Idézi Kincses Károly: FOTOABC című kéziratában 27 Búza Péter: Túléllek „Nájbegáj” 28 BFL VII/2. e. Budapest királyi törvényszék. Cégbíróság CG 25559/1926/5. 1904. 12,2 x 18,7 cm, celloidin 1914. 8,5 x 13,5 cm, zselatinezüst, matt, barnított A KÉPEK MIND A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETI FÉNYKÉPTÁRÁBÓL SZÁRMAZNAK