Fotóművészet, 1996 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5-6. szám
80 ■ Fotóművészet ’96 • 5-6 Borsos József második élete 4. Suhr cirkusza, amely Wirees Ferenc lovardája volt, a kert hátsó felében. Két önálló kapuval lehetett az Országútról megközelíteni. 5. A Nemzeti Színház fabódéi, melyeket raktárként használtak. 1864-től Borsos és Doctor az egész füvészkert bérlője volt, első szerződésük 1864-1867, második szerződésük 1867-1870 között volt érvényben. Bár az egyetem és Borsosék alapszerződése nem ismert, tudjuk, hogy joguk volt ideiglenes épületek felállítására a kertben, melyeket idővel el kellett bontaniuk. Ez vonatkozott a bemutatkozó fényképészek számára felállított bódékra is. Borsosék mint főhaszonbérlők alhaszonbérbe adták a területükön működő építményeket. Thaisz Elek pesti főkapitány vizsgálata alapján ismerjük a bérleti díjakat 1866-ban. A Suhr lovarda a telekért évi 800 forintot, Bajay János kocsmáros évi 400 forintot, Feldman Júlia dohányboltjáért évi 40 forintot, a Kaufman Albert féle panoráma havi 40 forintot fizetett Borsoséknak. Borsos és Doctor évi bérleti díja 1500 forint volt.23 A füvészkertben 5 panorámabódé feállítására adtak ki hatósági engedélyt, egy bódé felállításáért Borsosék havi 40 forintot kértek. A bódék így évente 400-480 forintot jövedelmeztek. „Borsosék évente 1500 forintot fizetnek haszonbérként és nyernek 1700-1740 forintot... és azonkívül a telken egy nagy terjedelmű műteremmel bírnak, 400 forintot kellene még fizetniük évente... a bérlők a kert küldíszítésének emelésére a legkisebbet sem tettek” állapította meg Thaisz Elek főkapitány. Véleménye szerint a kert a nép alsóbb rétegeinek mulató- és búvóhelye, amelyet központi fekvése miatt meg kellene tisztítani. A főkapitány kivizsgáltatta a tulajdonviszonyokat, megvizsgáltatta a működő épületek építési engedélyeit és azok állapotát. Elrendelte, hogy a fészereket, a bódékat és a fából készült építményeket bontsák le. Lebontásra került volna a lovarda, a Nemzeti Színház két raktárhelyisége és a sörcsarnok is. Az egyetem ekkor védelmébe vette bérlőit, így a Flelytartótanács segítségével a lebontások az első bérleti szerződés lejárta után napolódtak el, majd a koronázás utánra, 1867 végére halasztódtak. A MŰTEREM A füvészkerten belül az építmények az Országút szakaszaként önállóan voltak számozva, így a fényirda az Országút 42. számot kapta. Az 1861-1864 közötti épületről nincsenek adataink. Borsosék a téglaépületre 1864-ben Wieser Ferenc építész kezessége mellett kaptak engedélyt három évre. Műtermük szilárd anyagból volt a telek közepén, jelentős távolságra a házaktól, így sokkal kedvezőbb volt a helyzetük, mint a szűktelkű házak közé ékelve épült más műtermeknek. A központi csarnok teteje a korszerűbb üvegtetős műtermektől eltérően cseréppel volt fedve. Az 1864-es építkezések új fényirdáról beszélnek, de a Liszt Ferenc a zongoránál. Mögötte von Bülow zeneművész, Cosima leányának férje áll. A kép baloldalán Cosima ül, a mellette álló férfi ismeretlen. 1865, albummn, 32x41 cm Koller Károly-Borsos József társulás (1874-1875) Deák u. 4. Borsos -Varságh János társulás (1876) Deák u. 4. Borsos-Doctor -Varságh társulás (1877 -1878) Erzsébet tér 1.