Fotóművészet, 1996 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 5-6. szám

80 ■ Fotóművészet ’96 • 5-6 Borsos József második élete 4. Suhr cirkusza, amely Wirees Ferenc lovardája volt, a kert hátsó felé­ben. Két önálló kapuval lehetett az Országútról megközelíteni. 5. A Nemzeti Színház fabó­déi, melyeket raktárként használtak. 1864-től Borsos és Doctor az egész füvészkert bérlője volt, el­ső szerződésük 1864-1867, második szerződésük 1867-­­1870 között volt érvényben. Bár az egyetem és Borsosék alapszerződése nem ismert, tudjuk, hogy joguk volt ideigle­nes épületek felállítására a kert­ben, melyeket idővel el kellett bontaniuk. Ez vonatkozott a be­mutatkozó fényképészek szá­mára felállított bódékra is. Borsosék mint főhaszon­bérlők alhaszonbérbe adták a területükön működő épít­ményeket. Thaisz Elek pesti főkapitány vizsgálata alapján ismerjük a bérleti díjakat 1866-ban. A Suhr lovarda a telekért évi 800 forintot, Ba­­jay János kocsmáros évi 400 forintot, Feldman Júlia do­hányboltjáért évi 40 forintot, a Kaufman Albert féle pano­ráma havi 40 forintot fizetett Borsoséknak. Borsos és Doctor évi bérleti díja 1500 forint volt.23 A füvészkertben 5 panorá­mabódé feállítására adtak ki hatósági engedélyt, egy bó­dé felállításáért Borsosék ha­vi 40 forintot kértek. A bódék így évente 400-480 forintot jövedelmeztek. „Borsosék évente 1500 fo­rintot fizetnek haszonbérként és nyernek 1700-1740 forin­tot... és azonkívül a telken egy nagy terjedelmű műte­remmel bírnak, 400 forintot kellene még fizetniük éven­te... a bérlők a kert küldíszíté­­sének emelésére a legkiseb­bet sem tettek” állapította meg Thaisz Elek főkapitány. Véleménye szerint a kert a nép alsóbb rétegeinek mula­tó- és búvóhelye, amelyet központi fekvése miatt meg kellene tisztítani. A főkapitány kivizsgáltatta a tulajdonviszo­nyokat, megvizsgáltatta a mű­ködő épületek építési enge­délyeit és azok állapotát. El­rendelte, hogy a fészereket, a bódékat és a fából készült építményeket bontsák le. Le­bontásra került volna a lovar­da, a Nemzeti Színház két raktárhelyisége és a sörcsar­nok is. Az egyetem ekkor vé­delmébe vette bérlőit, így a Flelytartótanács segítségével a lebontások az első bérleti szerződés lejárta után napo­­lódtak el, majd a koronázás utánra, 1867 végére halasz­tódtak. A MŰTEREM A füvészkerten belül az épít­mények az Országút szaka­szaként önállóan voltak szá­mozva, így a fényirda az Or­szágút 42. számot kapta. Az 1861-1864 közötti épületről nincsenek adataink. Borsosék a téglaépületre 1864-ben Wi­­eser Ferenc építész kezessé­ge mellett kaptak engedélyt három évre. Műtermük szilárd anyagból volt a telek köze­pén, jelentős távolságra a házaktól, így sokkal kedve­zőbb volt a helyzetük, mint a szűktelkű házak közé ékelve épült más műtermeknek. A központi csarnok teteje a kor­szerűbb üvegtetős műtermek­től eltérően cseréppel volt fedve. Az 1864-es építkezések új fényirdáról beszélnek, de a Liszt Ferenc a zongoránál. Mögötte von Bülow zeneművész, Cosima leányának férje áll. A kép baloldalán Cosima ül, a mellette álló férfi ismeretlen. 1865, albummn, 32x41 cm Koller Károly-Borsos József társulás (1874-1875) Deák u. 4. Borsos -Varságh János társulás (1876) Deák u. 4. Borsos-Doctor -Varságh társulás (1877 -1878) Erzsébet tér 1.

Next