Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1890-03-07 / 19. szám
Melléklet a „Fővárosi Közlöny" 15-ik számához. 200 frtot, a budapesti ált. munkás betegsegélyző és rokkant pénztárnak 150 frtot, a VII. ker. rákosi kisdedóvó egyesületnek 50 frtot, az V. ker. jótékony egyesületnek 50 frtot, a fiumei Mária árvaháznak 100 frtot.— Frimai Jakabot, a hülyék budapesti intézetének tulajdonosát, kérelmével elutasítandónak javasolta a bizottság, mivel a főváros részéről más rendbeli segélyben részesül. A bizottság tehát összesen 17.200 forint megszavazását ajánlja. Ezzel az ülés 61/6 órakor véget ért. A közrendészeti bizottság február 28-iki ülésén az elnöklő dr. Nagy Lajos tanácsnok bejelentvén, hogy Gerster Lajos budapesti lakos egy angol társaság nevében a főváros egész területére kiterjedő omnibuszhálózat megteremtése iránt ajánlatot nyújtott be,az ajánlattevők képviselőjével való személyes érintkezésre albizottság küldetett ki, melynek tagjai lettek dr. Nagy Lajos tanácsnok elnöklete alatt: Ribáry József, Buzetzky Pál, dr. Friedmann Bernát. Az ülés főtárgyát — minthogy a bérkocsitarifa revíziójára már nem jutott idő — a főváros gyalogútain a szabad közlekedés biztosítása tárgyában készült szabályrendeleti tervezet képezte. Ennek czélja a járdaközlekedés feltartóztatását, adályoztatását és nehezítését hatósági intézkedésekkel meggátolni. Vesztróczy István jegyző ismertetvén a tervezet alkotásának történeti részét, mindjárt az 1. §-nál vita indult meg. A rendőrségi főkapitány ugyanis 1. §. gyanánt a következő szöveget kívánja fölvenni: »A járdákon való közlekedés rendes lefolyásának biztosítása, összeütközések és a járdáról való erőszakos leszorítások kikerülése szempontjából mindenki a járdának az általa követett irány szerinti baloldalán tartozik haladni és szükség esetén balra kitérni. Rendőri figyelmeztetésnek szükség esetén bármikor, büntetésnek pedig csak magánpanasz esetén van helye. Elnöklő dr. Nagy Lajos itt arra figyelmeztette a bizottságot, hogy a társadalmi szokások magukkal hozzák, miképpl: sáros időben hölgyeknek és öreg uraknak a közönség átengedi a járdán a tisztább helyet; ha büntető határozmányokkal ellátott szabályrendeletbe most már a fentemlített intézkedést beleigtatnák, mindenkit egyéni jogai érvényesítésére ösztökélnénk. Effélére a közönséget sokkal inkább helyén van moraliter nevelni. Külföldi nagyvárosokban, igaz, életben van, szokássá vált az 1. §-ban javasolt rendelkezés, de azt nem szabályrendelet, hanem a közönség régi kultúrája, neveltsége honosította meg. Budapesten nincs akkora utczai forgalom, hogy ily kényszerrendszabály indokolható lenne s az teljesen felesleges is, mert ha utczai csoportosulások vannak, a büntetőtörvénykönyv e csoportosulások ellen már foglal magában intézkedést; ha pedig nincs csoportosulás s az emberek el tudnak igazodni maguk, kár erre rendszabályt alkotni. Szabályrendelet csak úgy készítendő, ha tényleges szüksége fenforog ! Ha a rendőrségnél concrét panaszok tétettek volna e tekintetben, még érvelni lehetne mellette, de így a rendelkezés megokolhatatlan. Török János főkapitány elismeri, hogy konkrét panaszok nem létettek, de a rendszabály erős szükségét mindenki érezheti, aki erős közlekedési vonalakon, pl. a Andrássy úton megfordul. A rendszabály különben is a kötekedők is a felműveltek ellen irányul. Sokan voltak nála, kik kérték, hogy vesse meg Budapesten is egy európai utczai közlekedés alapját. Egyébként nem köti magát ahhoz, hogy a rendelkezés statútumba vétessék, de valamit tenni kell mert ez a fejlődő kultúra szükséglete. Ha a tanács jobbnak véli, lehet az erős közlekedésű útvonalakon a közönséget táblák kifüggesztése útján figyelmeztetni, hogy a járdán mindenki balra haladjon s szóló néhány polgári rendőrt fog felállítani, hogy a figyelmeztetésnek ildomosan érvényt szerezzen. A bizottság azt Ribdry József és dr. Nagy Lajos felszólalása után magáévá tette s ehhez képest a rendőrség által javasolt 1. §-t törülte s helyébe 1. §-al a tanács szövegét igtatta, melyet a főkapitány csak bevezetésnek szánt. Ezen 1. §. azt mondja, hogy a főváros területén a járdákon, gyalogútakon a közlekedést feltar- tóztatni, akadályoztatni vagy megnehezíteni nem szabad. Míg a 4-ik §-nál volt élénkebb vita, aminek eredményekép a boltok előtt az áruk hangos kínálásának kihágássá minősítését dr. Nagy Lajos indítványára törölték. A szabályrendeleti terv egyéb részeiben jelentéktelenebb módosításokkal elfogadtatott s szövegegetésével az ügyosztály megbízatott. Végül tekintettel arra, hogy a bérkocsi-díjszabás revisiója különben is jövőre marad, méltányossági okokból kiadták azt az egy- és kétlovas bérkocsis ipartársulatoknak, hogy észrevételeiket a tárgyalás előtt tegyék meg. A pénzügyi bizottság f. hó 3-án, Viola tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésén — a tárgysorozat közlésének tévedésből történt elmulasztása miatt kevés bizottsági tag jelenvén meg — csak a városligeti tó bérbeadása iránt kitűzött árverést tartották meg. A bizottság a beérkezett 5 ajánlat közül a legelőnyösebbet, Pollacsek Antal Ferenczét fogadta el, aki 4.507 frt bért ajánl. A jelenlegi bérlő, Österreicher Mór 4.180, Bruck Manó 2.100, Fritz Adolf 3.500 s Hirsch Lajos szinte 3.500 frtot ajánlott. A tanács elrendelte a VII. ker. nefelejtiutcza István- és csömöri utak közt fekvő részében a vizvezetéki csővezeték lefektetését és a magy. kir. államvasutak központi személypályaudvar indulási és érkezési oldalán egyegy ivóvizet szolgáltató közkút felállítását. A fővárosi marhavásárra a mult hóban 11.491 db. nargy marhát, 9.489 borjút, 7.763 apró marhát hajtottak föl s igy az idén 176 db. nagy marhával, 580 db. borjúval, 118 db. apró marhával nagyobb volt a forgalom, mint a mult év megfelelő szakában. illetékes szaktestület nyilatkozata hozzá be nem érkezik. A közvágóhidra 1. év február havában összesen 22.229 db. marhát hajtottak föl, átlag egy nap 794 db.-ot. Ezek után a vágóhídi pénztárnál 8.950 frt 15 kr., a marhavásáron pedig 17.331 frt 24 kr., összesen tehát 26.281 frt 39 kr. folyt be, mely összegből a házi pénztárba 26.200 frtot szállítottak be, vagyis 2.900 frttal többet, mint a múlt év ugyanezen havában. A fővárosi mértékhitelesítő hivataloknál f. évi január hóban hitelesíttetett és pedig a pesti hivatalnál folyadékmérték 260, hordó 5.524, súly 1.226, mérleg 40, szesz-cukormérő 250, légszeszóra 145, kőolajmérő 3, vegyes 30, összesen 7.478 db. A budai hivatalnál: hosszmérték 1, folyadékmérték 16, hordó 215, száraz tárgyak mérésére való edény 1, csapóta 1, súly 2.622, mérleg 98, összesen 2.954 db Hitelesítési díjban befolyt a budai oldalon 143 frt 63 kr., a pesti oldalon 1.644 frt 52 kr. A fővárosi mázsahivatalnál befolyt díjak: 933 frt 41 kr. A fővárosi kijelölő bizottság Márkus Józsefnek tanácsnokká történt megválasztatása folytán üresedésbe jött főjegyzői állásra első helyen Rózsavölgyi Gyulát, a második helyen Vosits Károlyt s harmadik helyen Kulimán Lajost jelölte ki. Dr. Mattyasovszky László tollnok, a főváros egyik legtehetségesebb tisztviselője, i. e. márczius 6-án reggel 81/* órakor elhunyt. A boldogult kora ifjúságától fogva a főváros szolgálatában állott és főnökei szeretetét tehetségével és vasszorgalmával mindenütt kivívta. Sokoldalú képességét a hivatalos órákon kivül mint a kereskedelmi iskolákban a jogi tárgyak szaktanára is érvényesíthette. Legutóbb a közgazdasági és közélelmezési osztályban működött, csak nem vég nősült. Bánkódó özvegyén kívül tiszttársai körében is mély fájdalmat és megdöbbenést kelt korai elhunyta.. A kőbányai út kikövezése tárgyában a tanács február 27-iki ülése nem döntött a beérkezett ajánlatok fölött, mert bár a gránit kövezés látszik czélszerűnek e nagyforgalmú útvonalra nézve, az ajánlattevők által offerált mauthauseni s a kevésbé kipróbált kissebesi gránit közt nehéz választani mindaddig, mig miinek a kőnek fajmeghatározása s a mauthausenival egyenértéke szakszerűleg bizonyítva nincs. Ezért a tanács az ajánlati tárgyalás eredménye felett nem dönt addig, míg a kissebesi gránit felől az említett szempontból az HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árlejtési hirdetmény. Budapest főváros tanácsa részéről: a) a Duna balpartján levő bel- és kültelki utak fentartásához, továbbá a balparti sétányok tatarozásához és a VI—VII. kerületben levő városligeti utak fentartásához az 1890. évre szükséges 4.750 köbméter bányakavics; b) a Duna jobbpartján levő bel- és kültelki makadam-utak fentartásához ugyancsak az 1890. évre szükséges 12.000 köbméter zúzott mészkő-anyag szállítása iránt ezennel árlejtés hirdettetik. Felhivatnak ennélfogva pályázni kívánók, hogy a fent érintett kétrendbeli anyagszükséglet szállítására vonatkozó, magyar nyelven szerkesztett és ívenkinti 50 krajczáros bélyeggel ellátott, írásbeli ajánlataikat lepecsételve 1890. évi márczius hó 17-ik napjáig délelőtt 10 óráig Kún Gyula tanácsnok, vagy helyettese kezéhez (Lipót utczai új városházán, I. emelet, 11. szám alatt) nyújtsák be. Az ajánlatban számmal és betűvel világosan kiteendő azon egységár, amelyet vállalkozó egy köbméter bányakavics, illetőleg zúzott mészkő anyag szállításáért igényel. A fent kitett 4.730 köbméter bánya-kavics szükséglet szállítására nézve egészben vagy részben, ez utóbbi esetben azonban legkevesebb a szükségleti mennyiség egy negyedrésze erejéig tehetők ajánlatok, csekélyebb mennyiség szállítására vonatkozólag tett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A b) pont alatti 12.000 köbméter zúzott mészkőnél ellenben úgy az egész szükségleti mennyiségre, mint a kerületenkint megállapított szükségleti mennyiségek szállítására nézve tehetők ajánlatok. Elismerendő továbbá az ajánlatokban, hogy vállalkozók a részletes szükségleti kimutatást és az árlejtési feltételeket ismerik s azoknak magukat mindenben alávetik. Bánatpénzképen azállítandó anyagmennyiség ajánlott árának megfelelő 5°/0, szóval öt százalék készpénzben, vagy a fővárosi készpénzek elhelyezésére alkalmasnak elfogadott fővárosi pénzintézetek takarékpénztári könyvecskéiben, vagy tőzsdei árfolyam szerint számítandó állampapírokban, vagy budapesti pénzintézetek zálogleveleiben, vagy a fővárosi kölcsönkötvényekben az árlejtést megelőző nap 12 órájáig a fővárosi központi pénztárba teendő le, mely összeg az ajánlat elfogadása esetén szerződési biztosítékul szol-sgáland, megjegyeztetvén, hogy az értékpapírok a " tőzsdei árfolyam pénzhasábjain jegyzett napi árkeretnek ' 90%-al, de soha a névértéken felüli összeggel fognak számíttatni. A bánatpénz letételéről szóló letéti nyugta az ajánlathoz csatolandó. A szállítandó bányakavicsból és mészkőből az ajánlatok kapcsán minták mutatandók be, egyúttal megnevezendők azon bányák, melyekből az anyagok nyeretnek. A letéti nyugtával vagy mintaanyaggal el nem látott és kellőkép fel nem szerelt, elkésve érkezett, vagy utóajánlatok, vagy amelyek nem magyar nyelven vannak szerkesztve, figyelembe nem vétetnek. A beérkezett ajánlatok közötti szabad választás jogát, tekintet nélkül az ajánlott árakra, a tanács magának fentartja. A vonatkozó anyagszükséglet - kimutatás és árlejtési feltételek, a fentebb kitett helyen naponkint délelőtt 9 —12 óra között, bárki által megtekinthetők, ahol is a netán kívánt felvilágosítások megadatnak. Budapesten, 1890. évi február hó 28-án. A fővárosi tanác skejtés. Budapest főváros tanácsa részéről a főváros területén 1890. évi május 1-től 1890. évi szeptember végéig, esetleg korábban és az időjáráshoz képest tovább is alkalmazandó locsoló kocsikhoz szükséges fogatok