Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1890-03-07 / 19. szám

Melléklet a „Fővárosi Közlöny" 15-ik számához. 200 frtot, a budapesti ált. munkás betegsegélyző és rokkant pénztárnak 150 frtot, a VII. ker. rákosi kisdedóvó egyesületnek 50 frtot, az V. ker. jótékony egyesületnek 50 frtot, a fiumei Mária árvaháznak 100 frtot.— Frimai Jakabot, a hülyék budapesti intézetének tulajdonosát­, ké­relmével elutasítandónak javasolta a bizottság, mivel a főváros részéről más rendbeli segély­ben részesül. A bizottság tehát összesen 17.200 forint megszavazását ajánlja. Ezzel az ülés 61/6 órakor véget ért. A közrendészeti bizottság február 28-iki ülésén az elnöklő dr. Nagy Lajos tanácsnok be­jelentvén, hogy Gerster Lajos budapesti lakos egy angol társaság nevében a főváros egész területére kiterjedő omnibuszhálózat megterem­tése iránt ajánlatot nyújtott be,­az ajánlat­tevők képviselőjével való személyes érintkezésre albizottság küldetett ki, melynek tagjai lettek dr. Nagy Lajos tanácsnok elnöklete alatt: Ri­báry József, Buzetzky Pál, dr. Friedmann Ber­nát. Az ülés főtárgyát — minthogy a bérkocsi­tarifa revíziójára már nem jutott idő — a fő­város gyalogútain a szabad közlekedés biztosí­tása tárgyában készült szabályrendeleti tervezet képezte. Ennek czélja a járdaközlekedés fel­tartóztatását, adályoztatását és nehezítését ható­sági intézkedésekkel meggátolni. Vesztróczy István jegyző ismertetvén a tervezet alkotá­sának történeti részét, mindjárt az 1. §-nál vita indult meg. A rendőrségi főkapitány ugyanis 1. §. gyanánt a következő szöveget kívánja fölvenni: »A járdákon való közlekedés rendes lefolyásának biztosítása, összeütközések és a járdáról való erőszakos leszorítások ki­kerülése szempontjából mindenki a járdának az általa követett irány szerinti baloldalán tar­tozik haladni és szükség esetén balra kitérni. Rendőri figyelmeztetésnek szükség esetén bár­mikor, büntetésnek pedig csak magánpanasz esetén van helye­. Elnöklő dr. Nagy Lajos itt arra figyelmeztette a bizottságot, hogy a társa­dalmi szokások magukkal hozzák, mikép­pl: sáros időben hölgyeknek és öreg uraknak a közönség átengedi a járdán a tisztább helyet; ha büntető h­atározmányokkal ellátott szabály­rendeletbe most már a fentemlített intézkedést beleigtatnák, mindenkit egyéni jogai érvénye­sítésére ösztökélnénk. Effélére a közönséget sokkal inkább helyén van moraliter nevelni. Külföldi nagy­városokban, igaz, életben van, szokássá vált az 1. §-ban javasolt rendelkezés, de azt nem szabályrendelet, hanem a közönség régi kultúrája, neveltsége honosította meg. Budapesten nincs akkora utczai forgalom, hogy ily kényszerrendszabály indokolható lenne s az teljesen felesleges is, mert ha utczai csoporto­sulások vannak, a büntetőtörvénykönyv e cso­portosulások ellen már foglal magában intéz­kedést; ha pedig nincs csoportosulás s az em­berek el tudnak igazodni maguk, kár erre rendszabályt alkotni. Szabályrendelet csak úgy készítendő, ha tényleges szüksége fenforog ! Ha a rendőrségnél concrét panaszok tétettek volna e tekintetben, még érvelni lehetne mel­lette, de így a rendelkezés megokolhatatlan. Török János főkapitány elismeri, hogy konkrét panaszok nem létettek, de a rendszabály erős szükségét mindenki érezheti, a­ki erős közle­kedési vonalakon, pl. a­­ Andrássy­ úton meg­fordul. A rendszabály különben is a kötekedők i­s a felműveltek ellen irányul. Sokan voltak nála, kik kérték, hogy vesse meg Budapesten is egy európai utczai közlekedés alapját. Egyébként nem köti magát ahhoz, hogy a rendelkezés statútumba vétessék, de valamit tenni kell mert ez­ a fejlődő kultúra szükség­lete. Ha a tanács jobbnak véli, lehet az erős közlekedésű útvonalakon a közönséget táblák kifüggesztése útján figyelmeztetni, hogy a jár­dán mindenki balra haladjon s szóló néhány polgári rendőrt fog felállítani, hogy a figyel­meztetésnek ildomosan érvényt szerezzen. A bi­zottság azt Ribdry József és dr. Nagy Lajos felszólalása után magáévá tette s ehhez képest a rendőrség által javasolt 1. §-t törülte s he­ly­ébe 1. §-al a tanács szövegét igtatta, melyet a főkapitány csak bevezetésnek szánt. Ezen 1. §. azt mondja, hogy a főváros területén a járdákon, gyalogútakon a közlekedést feltar-­ tóztatni, akadályoztatni vagy megnehezíteni nem szabad. Míg a 4-ik §-nál volt élénkebb vita, a­minek eredményekép a boltok előtt az áruk hangos kínálásának kihágássá minősítését dr. Nagy Lajos indítványára törölték. A sza­bályrendeleti terv egyéb részeiben jelentéktele­nebb módosításokkal elfogadtatott s szövege­getésével az ügyosztály megbízatott. Végül tekintettel arra, hogy a bérkocsi-díjszabás revi­siója különben is jövőre marad, méltányossági okokból kiadták azt az egy- és kétlovas bér­kocsis­­ ipartársulatoknak, hogy észrevételeiket a tárgyalás előtt tegyék meg. A pénzügyi bizottság f. hó 3-án, Viola tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésén — a tárgysorozat közlésének tévedésből történt el­mulasztása miatt kevés bizottsági tag jelenvén meg — csak a városligeti tó bérbeadása iránt kitűzött árverést tartották meg. A bizottság a beérkezett 5 ajánlat közül a legelőnyösebbet, Pollacsek Antal Ferenczét fogadta el, a­ki 4.507 frt bért ajánl. A jelenlegi bérlő, Öster­reicher Mór 4.180, Bruck Manó 2.100, Fritz Adolf 3.500 s Hirsch Lajos szinte 3.500 frtot ajánlott. A tanács elrendelte a VII. ker. nefelejti­utcza István- és csömöri­ utak közt fekvő részében a vizvezetéki csővezeték lefektetését és a magy. kir. államvasutak központi személy­pályaudvar indulási és érkezési oldalán egy­egy ivóvizet szolgáltató közkút felállítását. A fővárosi marhavásárra a mult hóban 11.491 db. nargy marhát, 9.489 borjút, 7.763 apró marhát hajtottak föl s igy az idén 176 db. nagy marhával, 580 db. borjúval, 118 db. apró marhával nagyobb volt a forga­lom, mint a mult év megfelelő szakában. illetékes szaktestület nyilatkozata hozzá be nem érkezik. A közvágóhidra 1. év február havában összesen 22.229 db. marhát hajtottak föl, átlag egy nap 794 db.-ot. Ezek után a vágóhídi pénztárnál 8.950 frt 15 kr., a marhavásáron pedig 17.331 frt 24 kr., összesen tehát 26.281 frt 39 kr. folyt be, mely összegből a házi pénztárba 26.200 frtot szállítottak be, vagyis 2.900 frttal többet, mint a múlt év ugyanezen havában. A fővárosi mértékhitelesítő hivatalok­nál f. évi január hóban hitelesíttetett és pedig a pesti hivatalnál folyadékmérték 260, hordó 5.524, súly 1.226, mérleg 40, szesz-c­ukormérő 250, légszeszóra 145, kőolajmérő 3, vegyes 30, összesen 7.478 db. A budai hivatalnál: hosszmérték 1, folyadékmérték 16, hordó 215, száraz tárgyak mérésére való edény 1, csapó­ta 1, súly 2.622, mérleg 98, összesen 2.954 db Hitelesítési díjban befolyt a budai oldalon 143 frt 63 kr.,­ a pesti oldalon 1.644 frt 52 kr. A fővárosi mázsahivatalnál befolyt díjak: 933 frt 41 kr. A fővárosi kijelölő bizottság Márkus Józsefnek tanácsnokká történt megválasztatása folytán üresedésbe jött főjegyzői állásra első helyen Rózsavölgyi Gyulát, a második helyen Vosits Károlyt s harmadik helyen Kulimán Lajost jelölte ki.­­ Dr. Mattyasovszky László tollnok, a főváros egyik legtehetségesebb tisztviselője, i. e. márczius 6-án reggel 81/* órakor elhunyt. A boldogult kora ifjúságától fogva a főváros szolgálatában állott és főnökei szeretetét tehet­ségével és vas­szorgalmával mindenütt kivívta. Sokoldalú képességét a hivatalos órákon kivül mint a kereskedelmi iskolákban a jogi tárgyak szaktanára is érvényesíthette. Legutóbb a köz­gazdasági és közélelmezési osztályban működött, csak nem vég nősült. Bánkódó özvegyén kívül tiszttársai körében is mély fájdalmat és meg­döbbenést kelt korai elhunyta.. A kőbányai út kikövezése tárgyában a tanács február 27-iki ülése nem döntött a beérkezett ajánlatok fölött, mert bár a gránit kövezés látszik czélszerűnek e nagyforgalmú útvonalra nézve, az ajánlattevők által offerált mauthauseni s a kevésbé kipróbált kissebesi gránit közt nehéz választani mindaddig, mig miinek a kőnek fajmeghatározása s a mauthau­senival egyenértéke sz­akszerűleg bizonyítva nincs. Ezért a tanács az ajánlati tárgyalás eredménye felett nem dönt addig, míg a kis­sebesi gránit felől az említett szempontból az HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árlejtési hirdetmény. Budapest főváros tanácsa részéről: a) a Duna balpartján levő bel- és kültelki utak fentartásához, továbbá a balparti sétányok tataro­zásához és a VI—VII. kerületben levő városligeti utak fentartásához az 1890. évre szükséges 4.750 köbméter bányakavics; b) a Duna jobbpartján levő bel- és kültelki makadam-utak fentartásához ugyancsak az 1890. évre szükséges 12.000 köbméter zúzott mészkő-anyag szállí­tása iránt ezennel árlejtés hirdettetik. Felhivatnak ennélfogva pályázni kívánók, hogy a fent érintett kétrendbeli anyagszükséglet szállítására vonatkozó, magyar nyelven szerkesztett és ívenkint­i 50 krajczáros bélyeggel ellátott, írásbeli ajánlataikat lepecsételve 1890. évi márczius hó 17-ik napjáig délelőtt 10 óráig Kún Gyula tanácsnok, vagy helyettese kezéhez (Lipót­ utczai új városházán, I. emelet, 11. szám alatt) nyújtsák be. Az ajánlatban számmal és betűvel világosan kiteendő azon egységár, a­melyet vállalkozó egy köbméter bányakavics, illetőleg zúzott mészkő­ anyag szállításáért igényel. A fent kitett 4.730 köbméter bánya-kavics szük­séglet szállítására nézve egészben vagy részben, ez utóbbi esetben azonban legkevesebb a szükségleti mennyiség egy negyedrésze erejéig tehetők ajánlatok, csekélyebb mennyiség szállítására vonatkozólag tett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A b) pont alatti 12.000 köbméter zúzott mészkőnél ellenben úgy az egész szükségleti mennyiségre, mint a kerületenkint megállapított szükségleti mennyiségek szállítására nézve tehetők ajánlatok. Elismerendő továbbá az ajánlatokban, hogy vállalkozók a részletes szükségleti kimutatást és az árlejtési feltételeket ismerik s azoknak magukat mindenben alávetik. Bánatpénzképen a­zállítandó anyagmennyiség ajánlott árának megfelelő 5°/0, szóval öt százalék készpénzben, vagy a fővárosi készpénzek elhelyezésére alkalmasnak elfogadott fővárosi pénzintézetek takarék­pénztári könyvecskéiben, vagy tőzsdei árfolyam szerint számítandó állampapírokban, vagy budapesti pénz­intézetek zálogleveleiben, vagy a fővárosi kölcsön­kötvényekben az árlejtést megelőző nap 12 órájáig a fővárosi központi pénztárba teendő le, mely összeg az­­ ajánlat elfogadása esetén szerződési biztosítékul szol-s­gáland, megjegyeztetvén, hogy az értékpapírok a " tőzsdei árfolyam pénzhasábjain jegyzett napi árkeretnek ' 90%-al, de soha a névértéken felüli összeggel fognak­­ számíttatni. A bánatpénz letételéről szóló letéti nyugta az ajánlathoz csatolandó. A szállítandó bányakavicsból és mészkőből az­­ ajánlatok kapcsán minták mutatandók be, egyúttal­­ megnevezendők azon bányák, melyekből az anyagok ny­eretnek. A letéti nyugtával vagy minta­anyaggal el nem látott és kellőkép fel nem szerelt, elkésve érkezett, vagy utóajánlatok, vagy a­melyek nem magyar n­yelven­­ vannak szerkesztve, figyelembe nem vétetnek. A beérkezett ajánlatok közötti szabad választás jogát, tekintet nélkül az ajánlott árakra, a tanács magának fentartja. A vonatkozó anyagszükséglet - kimutatás és ár­lejtési feltételek, a fentebb kitett helyen naponkint délelőtt 9 —12 óra között, bárki által megtekinthetők, a­hol is a netán kívánt felvilágosítások megadatnak. Budapesten, 1890. évi február hó 28-án. A fővárosi tanác­ sk­ejtés. Budapest főváros tanácsa részéről a főváros terü­letén 1890. évi május 1-től 1890. évi szeptember vé­géig, esetleg korábban és az időjáráshoz képest tovább is alkalmazandó locsoló kocsikhoz szükséges fogatok

Next