Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1891-04-08 / 33. szám

II. évfolyam, 33­ szám. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház I. em. 82. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ­­:HAJNAL IST­VÁ­N. Budapest, 181­­. április 8-án. FŐ­VÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN IÍEDDEN ÉS PÉNTEKEN. A lap szétküldésére vonatkozó minden fel­szólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések kizárólagosan Singer Gyula hirdetési irodájában, IV., Aranykéz-utcza 2. vétetnek fel. HIVATALOS RÉSZ. A lipótvárosi templom munkaprogrammja és költségvetése tárgyában a vallás- és közoktatási miniszter ur a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez: A budapest-lipótvárosi templom építésénél a m­ult 1890. év folyamán teljesitett munkák felülvizsgálatáról szerkesztett és a folyó évi márczius hó 18-án tartott közgyűléséből 297. szám alatt felterjesztett jegyzőkönyv tartalmát, mely szerint a mult évi kiadás : 199.553 frt 98 kr., tehát a 211.325 frt 33 krnyi előirányzathoz képest 11.771 frt 35 krnyi megtakarítás ére­tett el; továbbá a folyó évre vonatkozó munka­programmot és költségelőirányzatot: 176.208 forint 83 kr. kiadással ezennel jóváhagyom. Erről a főváros közönségét a csatolmányok visszazárása mellett tudomásvétel és további intézkedés végett értesítem, egyúttal pedig újból fölkérem, hogy a templom belső beren­dezési és díszítési munkálatait éber figyelem­mel kisérni és a templomnak a fővároshoz méltó befejezésére különös gondot fordítani szíveskedjék. Budapest, 1891. április 3-án. Dr. Csáky s. k. A budapesti marhapiacz járványmentes állapotba helyezése ügyében teendő intézkedések iránt a földművelésügyi miniszer úr a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez : A főváros területén levő szarvasmarháknak a ragadós tüdőláb-betegségtől való megóvása és ez­által az itteni piacznak állandóan jár­ványmentes állapotba helyezése azon szem­pontból is kiváló fontossággal bír, nehogy az innen történő marhakivitel — különösen a Németország felé irányuló kivitel — az emlí­tett betegség szórványosan felmerülő esetei által megnehezíttessék, sőt esetleg teljesen meggátoltassák. Méltányló figyelembe véve ezen körül­ménynek a jelzett szempontból való fontossá­gát , a kérdést és az ennek lehetőleg kedvező módon való megoldása érdekében szükséges intézkedéseket a főváros megbízottaival beható tanácskozás tárgyává tétettem, mely tanács­kozás alapján a következő intézkedések életbe­léptetését határoztam el , illetőleg a követke­zőknek szabályrendeleti úton leendő életbelép­tetésére hívom fel a főváros közönségét: 1. Oly czélból, hogy a főváros területén netán létező betegség esetei lehetőleg azonnal föl­fedeztessenek és ellenük a szükséges óvó­rendszabályok haladék nélkül foganatosíthatók­­ legyenek, a főváros területén lévő összes szarvas­marhaállomány állandóan a legszigorúbb el­lenőrzés alatt tartandó. Ezen állandó ellenőrzés hatékony keresz­tülvitelére szükséges, hogy kellő számú alkalmas szakközegeket a főváros saját költségén alkal­maztasson. Ezen intézkedéssel kapcsolatosan egyszer­smind részletes tervezet készítendő arra nézve, hogy a főváros területét e czélból megfelelő kerületekre felosztva, ezen kerületekben miként legyen az ellenőrzés az illető szakközegek által végrehajtva. Ezen tervezetet, valamint a a szakközegek alkalmazása iránt tett intézkedéseire vonat­kozó jelentését a főváros hozzám minél előbb terjeszsze fel. 2. Azonnal, a­mint bárhol a főváros te­rületén ilyen betegedési eset észleltetik, erről a vezetésem alatt álló ministériumhoz — a további intézkedések haladéktalan elrendelhe­tése és foganatba vétele czéljából — jelentés teendő. Ezen jelentés alapján innen fog jelentés létezni az iránt, hogy a beteg, valamint a betegség — vagy fertőzés gyanújában levő állatok, utóbbiak megfelelő kártalanítás mel­lett — levágattassanak. 3. Addig, míg a főváros által e czélból alkotandó szabályrendelet alapján az állatbiz­tosítás életbeléptethető teend, minek igénybe­vételével a levágott állatokért nyújtandó kár­talanítás fedezésére — legkésőbb a jövő év folyamán — megfelelő alap fog rendelkezésre állani , a ragadós tüdőlob ellen való védeke­zés czéljából levágott állatokért nyújtandó kár­talanítást a jelen évben ezen tárcza terhére­­ fogom elvállalni és fedezni. De miután az ily c­élokra rendelkezésemre álló hitel igen korlátolt és így tárczám költ­ségvetését e c­ímen nagyobb összeggel terhel­nem nem volna lehetséges, ennélfogva elvárom a főváros közönségétől, hogy az említett állat­biztosítási szabályrendeletet minél előbb dol­goztassa ki és annak sürgős életbeléptetése érdekében tegye meg a szükséges intézkedé­seket. A kérdéses szabályrendelet alapján maj­dan beszedendő pénzek önkényt értetőleg külön alapban lesznek kezelendők, mely alap igénybe vételével annak idején a ragadós tüdőláb be­tegségének vagy fertőzésének gyanúja miatt levágott állatok után teljes értékű kártalanítás leend az illető állattulajdonosoknak nyújtható. Az 1. pont alatt fentebb előírt ellenőrzés minél hatékonyabb és sikeresebb gyakorolha­tása czéljából indokolt és kívánatos volna ugyancsak az alkotandó szabályrendeletben kötelezően kimondani, hogy minden állattulaj­donosnak, de különösen a majorosoknak szi­gorúan kötelességükké tétessék, hogy a fővá­ros területére hozott marhát azonnal bejelent­sék, egy jelentés kapcsán egyszersmind a vonatkozó marhalevelet is bemutassák, a­mi különösen azért fontos, hogy a hatóság a be­hozott marha származási helyéről tudomást nyerjen és az esetben, ha az állat külföldről vagy olyan helyről származnék, a­hol tudomás szerint a ragadós tüdőláb már észleltetett, az ezen körülmény folytán igényelt különösen gondos és szigorú ellenőrzés azonnal foganatba vehető legyen. Az ez ügybeni rendelkezésem folyománya­képen és különösen az ellenőrzés hatékony gyakorlása szempontjából tett intézkedésekről mielőbb tüzetes jelentést várok. Budapesten, 1891. évi április hó 1-én. Bethlen s. k. A főváros jobbparti részében a levágás alá ke­rülő marhák után szedendő szemledíj tárgyában a belügyminiszer úr a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez :" A főváros törvényhatósági bizottságának múlt évi deczember hó 10-én tar­ott közgyű­lésében 1.217. sz. a. hozott azon határozatot, mely szerint kimondatott, hogy addig is, mig a főváros dunajobbparti részei számára terve­zett közvágóhíd a már kész tervek alapján felépíttetik, az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-cz. által elrendelt s a kerületi állatorvosok által eszközölt leölés előtti marhaszemléért, minden leölt nagy szarvasmarha (bika, ökör, tehén, bivaly) után darabonkint 15 kr., borjú, kecske bárány után darabonkint 8 kr., juh után pedig darabonkint 6 kr. szemledíj fizetendő, mely szemledíjak a főváros közegei által szedendők be, ezennel jóváhagyom. Mivel a főváros közönségét f. évi január hó 2-án a 2939/90. sz. a. kelt rendeletem kap­csán az elől hivatkozott közgyűlési sz. a. kelt felterjesztés csatolmányainak visszaküldése mel­lett oly felhívással értesítem, hogy a szóban levő közvágóhíd mielőbbi kiépítéséről gondos­kodjék s annak építése iránt szerkesztett ter­vet és költségvetést jóváhagyás végett hozzám terjeszsze fel. Budapesten, 1891. évi április hó 2-án. A minister helyett: Szalavszky s. k. államtitkár. A villamos vasut második vágányának a Szondy­utczától az osztrák-magyar államvasútig való lefektetése tárgyában a belügyminiszer úr a követ­kező leiratot intézte a főváros közönségéhez: A főváros törvényhatósági bizottságának múlt évi deczember hó 10-én tartott közgyű­lésében 1218. sz. a. hozott azon határozatot, melynek értelmében a nagykörúti villamos körúti vasútvonalon a Szondy­ utczától a szab. osztrák-magyar államvasút pályaházáig a Teréz­körút nyugati oldalán tervezett második vágány lefektetéséhez hozzájárult és ezen lefektetendő sínpár által elfoglalandó területet a budapesti városi vasútvállalat Siemens és Halske czég­nek elvileg átengedte, a kereskedelemügyi minis­zer úrral egyetértőleg oly megjegyzéssel hagyom jóvá, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának a főváros közönségéhez intézett átiratában ki­fejezett abbeli kívánsága, hogy a vállalat a Podmaniczky­­ utczai torkolat előtt keletkező négy keresztezési pontra vonatkozólag még a­­ kivitel előtt kimerítő részletterveket mutasson be, indokoltnak nem mutatkozik s a nagy­körúti és Podmaniczky-utczai csomópont for­galmának lebonyolítása érdekében sürgősen szükségessé vált ezen második vágányszakasz, kiépítését, illetve arra az előépítési engedély kiadását a kereskedelmi miniszer úr ezen ter­vek bemutatásától függővé tenni annál kevésbé véli szükségesnek, mert a szóban forgó keresz­tezések a budapesti villamos közúti vasút­vonalak építésénél alapul szolgált építési rend­szernek már számos esetben kivitel alá került s oly részleteit képezik, melyeknek kivitele az

Next