Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1891-04-08 / 33. szám
II. évfolyam, 33 szám. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Szerkesztőség: IV. ker., régi városház I. em. 82. Kiadóhivatal: V. ker., hold-utcza 7. sz. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ:HAJNAL ISTVÁN. Budapest, 181. április 8-án. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN IÍEDDEN ÉS PÉNTEKEN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz intézendő. Hirdetések kizárólagosan Singer Gyula hirdetési irodájában, IV., Aranykéz-utcza 2. vétetnek fel. HIVATALOS RÉSZ. A lipótvárosi templom munkaprogrammja és költségvetése tárgyában a vallás- és közoktatási miniszter ur a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez: A budapest-lipótvárosi templom építésénél a mult 1890. év folyamán teljesitett munkák felülvizsgálatáról szerkesztett és a folyó évi márczius hó 18-án tartott közgyűléséből 297. szám alatt felterjesztett jegyzőkönyv tartalmát, mely szerint a mult évi kiadás : 199.553 frt 98 kr., tehát a 211.325 frt 33 krnyi előirányzathoz képest 11.771 frt 35 krnyi megtakarítás éretett el; továbbá a folyó évre vonatkozó munkaprogrammot és költségelőirányzatot: 176.208 forint 83 kr. kiadással ezennel jóváhagyom. Erről a főváros közönségét a csatolmányok visszazárása mellett tudomásvétel és további intézkedés végett értesítem, egyúttal pedig újból fölkérem, hogy a templom belső berendezési és díszítési munkálatait éber figyelemmel kisérni és a templomnak a fővároshoz méltó befejezésére különös gondot fordítani szíveskedjék. Budapest, 1891. április 3-án. Dr. Csáky s. k. A budapesti marhapiacz járványmentes állapotba helyezése ügyében teendő intézkedések iránt a földművelésügyi miniszer úr a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez : A főváros területén levő szarvasmarháknak a ragadós tüdőláb-betegségtől való megóvása és ezáltal az itteni piacznak állandóan járványmentes állapotba helyezése azon szempontból is kiváló fontossággal bír, nehogy az innen történő marhakivitel — különösen a Németország felé irányuló kivitel — az említett betegség szórványosan felmerülő esetei által megnehezíttessék, sőt esetleg teljesen meggátoltassák. Méltányló figyelembe véve ezen körülménynek a jelzett szempontból való fontosságát , a kérdést és az ennek lehetőleg kedvező módon való megoldása érdekében szükséges intézkedéseket a főváros megbízottaival beható tanácskozás tárgyává tétettem, mely tanácskozás alapján a következő intézkedések életbeléptetését határoztam el , illetőleg a következőknek szabályrendeleti úton leendő életbeléptetésére hívom fel a főváros közönségét: 1. Oly czélból, hogy a főváros területén netán létező betegség esetei lehetőleg azonnal fölfedeztessenek és ellenük a szükséges óvórendszabályok haladék nélkül foganatosíthatók legyenek, a főváros területén lévő összes szarvasmarhaállomány állandóan a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartandó. Ezen állandó ellenőrzés hatékony keresztülvitelére szükséges, hogy kellő számú alkalmas szakközegeket a főváros saját költségén alkalmaztasson. Ezen intézkedéssel kapcsolatosan egyszersmind részletes tervezet készítendő arra nézve, hogy a főváros területét e czélból megfelelő kerületekre felosztva, ezen kerületekben miként legyen az ellenőrzés az illető szakközegek által végrehajtva. Ezen tervezetet, valamint a a szakközegek alkalmazása iránt tett intézkedéseire vonatkozó jelentését a főváros hozzám minél előbb terjeszsze fel. 2. Azonnal, amint bárhol a főváros területén ilyen betegedési eset észleltetik, erről a vezetésem alatt álló ministériumhoz — a további intézkedések haladéktalan elrendelhetése és foganatba vétele czéljából — jelentés teendő. Ezen jelentés alapján innen fog jelentés létezni az iránt, hogy a beteg, valamint a betegség — vagy fertőzés gyanújában levő állatok, utóbbiak megfelelő kártalanítás mellett — levágattassanak. 3. Addig, míg a főváros által e czélból alkotandó szabályrendelet alapján az állatbiztosítás életbeléptethető teend, minek igénybevételével a levágott állatokért nyújtandó kártalanítás fedezésére — legkésőbb a jövő év folyamán — megfelelő alap fog rendelkezésre állani , a ragadós tüdőlob ellen való védekezés czéljából levágott állatokért nyújtandó kártalanítást a jelen évben ezen tárcza terhére fogom elvállalni és fedezni. De miután az ily célokra rendelkezésemre álló hitel igen korlátolt és így tárczám költségvetését e címen nagyobb összeggel terhelnem nem volna lehetséges, ennélfogva elvárom a főváros közönségétől, hogy az említett állatbiztosítási szabályrendeletet minél előbb dolgoztassa ki és annak sürgős életbeléptetése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kérdéses szabályrendelet alapján majdan beszedendő pénzek önkényt értetőleg külön alapban lesznek kezelendők, mely alap igénybe vételével annak idején a ragadós tüdőláb betegségének vagy fertőzésének gyanúja miatt levágott állatok után teljes értékű kártalanítás leend az illető állattulajdonosoknak nyújtható. Az 1. pont alatt fentebb előírt ellenőrzés minél hatékonyabb és sikeresebb gyakorolhatása czéljából indokolt és kívánatos volna ugyancsak az alkotandó szabályrendeletben kötelezően kimondani, hogy minden állattulajdonosnak, de különösen a majorosoknak szigorúan kötelességükké tétessék, hogy a főváros területére hozott marhát azonnal bejelentsék, egy jelentés kapcsán egyszersmind a vonatkozó marhalevelet is bemutassák, ami különösen azért fontos, hogy a hatóság a behozott marha származási helyéről tudomást nyerjen és az esetben, ha az állat külföldről vagy olyan helyről származnék, ahol tudomás szerint a ragadós tüdőláb már észleltetett, az ezen körülmény folytán igényelt különösen gondos és szigorú ellenőrzés azonnal foganatba vehető legyen. Az ez ügybeni rendelkezésem folyományaképen és különösen az ellenőrzés hatékony gyakorlása szempontjából tett intézkedésekről mielőbb tüzetes jelentést várok. Budapesten, 1891. évi április hó 1-én. Bethlen s. k. A főváros jobbparti részében a levágás alá kerülő marhák után szedendő szemledíj tárgyában a belügyminiszer úr a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez :" A főváros törvényhatósági bizottságának múlt évi deczember hó 10-én tarott közgyűlésében 1.217. sz. a. hozott azon határozatot, mely szerint kimondatott, hogy addig is, mig a főváros dunajobbparti részei számára tervezett közvágóhíd a már kész tervek alapján felépíttetik, az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-cz. által elrendelt s a kerületi állatorvosok által eszközölt leölés előtti marhaszemléért, minden leölt nagy szarvasmarha (bika, ökör, tehén, bivaly) után darabonkint 15 kr., borjú, kecske bárány után darabonkint 8 kr., juh után pedig darabonkint 6 kr. szemledíj fizetendő, mely szemledíjak a főváros közegei által szedendők be, ezennel jóváhagyom. Mivel a főváros közönségét f. évi január hó 2-án a 2939/90. sz. a. kelt rendeletem kapcsán az elől hivatkozott közgyűlési sz. a. kelt felterjesztés csatolmányainak visszaküldése mellett oly felhívással értesítem, hogy a szóban levő közvágóhíd mielőbbi kiépítéséről gondoskodjék s annak építése iránt szerkesztett tervet és költségvetést jóváhagyás végett hozzám terjeszsze fel. Budapesten, 1891. évi április hó 2-án. A minister helyett: Szalavszky s. k. államtitkár. A villamos vasut második vágányának a Szondyutczától az osztrák-magyar államvasútig való lefektetése tárgyában a belügyminiszer úr a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez: A főváros törvényhatósági bizottságának múlt évi deczember hó 10-én tartott közgyűlésében 1218. sz. a. hozott azon határozatot, melynek értelmében a nagykörúti villamos körúti vasútvonalon a Szondy utczától a szab. osztrák-magyar államvasút pályaházáig a Terézkörút nyugati oldalán tervezett második vágány lefektetéséhez hozzájárult és ezen lefektetendő sínpár által elfoglalandó területet a budapesti városi vasútvállalat Siemens és Halske czégnek elvileg átengedte, a kereskedelemügyi miniszer úrral egyetértőleg oly megjegyzéssel hagyom jóvá, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának a főváros közönségéhez intézett átiratában kifejezett abbeli kívánsága, hogy a vállalat a Podmaniczky utczai torkolat előtt keletkező négy keresztezési pontra vonatkozólag még a kivitel előtt kimerítő részletterveket mutasson be, indokoltnak nem mutatkozik s a nagykörúti és Podmaniczky-utczai csomópont forgalmának lebonyolítása érdekében sürgősen szükségessé vált ezen második vágányszakasz, kiépítését, illetve arra az előépítési engedély kiadását a kereskedelmi miniszer úr ezen tervek bemutatásától függővé tenni annál kevésbé véli szükségesnek, mert a szóban forgó keresztezések a budapesti villamos közúti vasútvonalak építésénél alapul szolgált építési rendszernek már számos esetben kivitel alá került s oly részleteit képezik, melyeknek kivitele az