Fővárosi Közlöny, 1895 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1895-01-01 / 1. szám
mány nem hozott olyan határozatot, hogy Tatai dr. nyugdíjába négy év kétszeresen beszámíttassék. Az előterjesztés e tekintetben tehát téves. Ellenkezőleg a jogügyi bizottmány kimondta, hogy a nyugdíj-szabályzat törvényes határozmányaitól való eltérésnek ez esetben nincsen helye. A maga részéről is a mellett van, hogy a nyugdíj-szabályzattól eltérés ne történjék, mert ha most Tatai dr. kedvéért történik eltérés, minden orvos igényelhet majd hasonló kedvezményt. (Helyeslés.) Kullmann Lajos főjegyző felolvassa a jogügyi bizottmány határozatának egy részét szószerint és ebből kitűnik, hogy a bizottmány méltányossági indokokból a kérés teljesítése mellett van, de jogi szempontból a nyugdíjszabályokhoz való rideg ragaszkodást javasolja. Dr. Országit Sándor elismeri a jogügyi bizottmány álláspontjának helyességét, de méltányossági szempontból a kérés teljesítését javasolja. Elfogadja a tanács javaslatát. Dr. Grósz Sándor csatlakozik a tanács előterjesztéséhez. Kasits Péter dr. Preyer álláspontját teszi a magáévá. Nem szabad — úgymond — a protectió látszatával cselekedni és Tatai dr.-ral szemben másképen eljárni, mint ahogy eljárt a közgyűlés megelőzőleg az idegen munkások honosítási illetékének elengedése kérdésénél. Az elnök szavazásra bocsátván a kérdést, a közgyűlésnek 26 tagja a jogügyi bizottság javaslata mellett és 22 tagja a tanács javaslata mellett van. A többség tehát a tanács javaslatának mellőzésével a jogügy bizottmány javaslatát fogadja el. Kullmann Lajos főjegyző előadja a tanács előterjesztését Abelsberg Alajos kegydíjazása ügyében érkezett belügyminiszeri leirata. (Elfogadtatik.) Elnök, több tárgy nem lévén, a közgyűlést bezárja. NEM HIVATALOS RÉSZ. A fővárosi kiállítási bizottság végrehajtó-bizottságának ülését 1894. évi deczember hó 22-ikén d. u. 5 órakor Gerlóczy Károly alpolgármester megnyitván, Amtmann Géz tanácsjegyző felolvassa a nagy bizottsághoz intézendő jelentést, melynek első része egyszerűen tudomásul szolgál, a második rész azonban a programra egyes pontjairól szólván, bővebb megvitatást igényel s elnök kéri a bizottságot, hogy a tételeket sorjában tárgyalás alá véve véleményeiket a biz. tag urak egyenként adják elő. Az első ily kérdés a pavillon kérdése, melyre nézve elnök felvilágosításképen megjegyzi, hogy ennél különösen a situatió kérdése okozott nagyobb nehézségeket, különösen azért, mert az artézi fürdő kiegészítő része gyanánt a kiállítás után megmaradó végleges épületnek volt a pavillon tervezve. Bemutatja egyben az elkészített terveket, amelyek 150.000 négyszögméter területre tervezik az épületet, az eredeti 170.000 négyszögméter helyett, mely reductió térszűke miatt volt okvetlenül eszközlendő. A tervezett beosztás szerint azonban a kisebb területen is el fog térni a főváros kiállításával. A tervezett részletek kivitele árejtések útján fog vállalkozók által eszközöltetni. A közmunkatanács is aránylagosan részt vesz a pavillon költségeiben, mert megengedtetett, hogy a közmunkatanácsi kiállítás is a pavillon egyik szárnyában foglaljon helyet; a költségekhez való hozzájáruláshoz írásbeli nyilatkozatot adott a közmunkák tanácsa. A tervet a részletes kivitel alapjául a bizottság elfogadja. Steiger Gyula bizottsági tag csak azt kifogásolja, hogy a főbejáraton át az ember éppen a képek csarnokába jut, mi oly benyomást kelt az emberben, mintha egy képtárlatba s nem a főváros kiállításába lépne. Márpedig a főváros kiállításának mindjárt a belépésnél, a fővárosra nézve jellegzetes objektumokat, nem pedig a bár művészi becsű, de mégis inkább magántulajdont képező s kevésbé közérdekű tárgyakat kell produkálnia. Megyeri Krauss Lajos bizottsági tag úgy hiszi, hogy az még végleg sem megállapítva, sem kimondva nincs, hogy az első teremben kizárólag képek futnak, lehet, hogy ott a képeken kívül egyéb érdekes tárgyak is elhelyezést nyernek. Különben a főbejárat kérdését nem kell szerinte oly szigorúan venni. A főbejáraton kívül van még a pavillonnak hat bejárója, a kiállítást látogató közönség pedig nem a főbejárót keresi, hanem azt, hogy merre jut be a pavillonba leghamarább. Különben az elhelyezkedés kérdését későbbi dolognak nézi, most csak a fölött határoz a bizottság, hogy külalakra és situatióra nézve az általános követelményeknek a pavillon megfelel-e? S hogy a felállítás költségei a felvett összeg keretén belül mozognak-e. Ez utóbbi részben magát teljesen megnyugtatva érzi az elnök úr által tett ama nyilatkozat folytán, hogy lényeges megtakarítás lesz az építésnél elérhető. Elnök felvilágosítólag megemlíti, hogy a Benczur-féle nagy kép felülvilágítást igényel s az lenne a kiállítás középpontja, azonkívül a jövőre való tekintettel, ha az épület restauratió czéljaira lesz felhasználva, szintén szükséges abban egy nagy teremféle; ezért terveztetett a középső részre a felülvilágított terem, amelybe a Benczur-kép mint főobjectum elhelyeztetnék és a többi képek is a világítás folytán ugyanott helyeztetnének el, ami még nem jelent annyit, hogy ott egyéb tárgyak is ne lennének azért alkalmas módon elhelyezhetők. Különben a fővárosnak mindig egyik legszebb feladatát képezte a művészetek felkarolása, segélyezése, nem lesz tehát a fellendülőben levő művészetek szempontjából sem érdektelen, ha a főváros bemutatja azt, hogy éveken át mily műveket szerzett meg, a Benczur-féle nagy képnek pedig okvetlenül az egész kiállítás központjának kell lennie. E nézetben van Weisz Berthold bizottsági tag is, kinek hozzászólalása után kimondja a bizottság, hogy az egyes tárgyak beosztása tekintetében magának teljesen szabad kezet tart fenn a főváros, a pavillon situatiójára nézve pedig a félkör alakban készített tervezetet fogadja el a bizottság. Steiger Gyula bizottsági tag szükségesnek látja, hogy a pavillon jövendő rendeltetésére való tekintettel a kémények már most a falakban megépíttessenek, hogy a majdani vendéglőt fűteni is lehessen. Lechner Lajos min.tan. középítési igazgató megjegyzi, hogy az artézi fürdőnél természetes therma szolgáltatja a gőzfűtéshez felhasználandó forró vizet, így tehát a fűtésre való provideálás szempontjából a kémények megépítése felesleges. A kiállítási tárgyak megjelölésére szolgáló vignettek feliratára nézve többek felszólalása után oly értelemben határoz a bizottság, hogy a mily nyelveken az állam által kiállított tárgyak megjelölve lesznek, épp oly felirati táblák fognak a fővárosi tárgyaknak is beszereztetni. Az országos kiállítási bizottság megkeresvényét olvassa fel ezután Amtmann jegyző, melyben arra kéri az említett bizottság a fővárost, hogy az utczák burkolására, csatornázásra stb. szóval a közmunkákra vonatkozó anyag egy részét az általános közmunka , a) csoport alatt is kiállítsa a főváros s e végből engedje át a megfelelő kiállítási anyagot. Ullmann Pál dr. azt hiszi, hogy a kiállítási tárgyakat a főváros át nem engedheti, azok tisztán fővárosi érdekűek lévén. Ha más csoportban is láthatók lesznek, az rontani fogja a fővárosi kiállítás érdekességét. Eredetben és másolatban kiállítani nem lehet. (Derültség.) A bizottság nem járul hozzá a kérelemhez. A városligeti tó rendezési tervének és a főváros emlőseinek tételeit szintén, mint nagyon primitíveket, törli a bizottság s a napirend kimerülvén, elnök esti 6 órakor az ülést bezárja, nyújtandó vallományaikat a törvényes következmények terhe alatt 1895. évi január hó 20-áig (bezárólag) nyújtsák be. Felhívja továbbá a helybeli házak és telkek tulajdonosait, hogy az ingatlan birtokukra netán bekebelezett terheknek az ezen birtokuk után az 1895. évre kivetendő általános jövedelmi pótadó megállapításánál a törvény értelmében leszámítandó kamatait 1895. évi január hó 81-ikéig (bezárólag) jelentsék be. A szükséges űrlapokat a reggeli 8 órától déli 12 óráig terjedő hivatalos órák alatt a székesfővárosi adószámviteli hivatalok ingyen szolgáltatják ki s ugyanazon hivataloknál lesznek a kitöltött vallományok is elismervény mellett benyújtandók. A III. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallományoknál, melyeket mindazok tartoznak benyujtani, kik az 1894. évi adókivetés befejezte óta III. osztályú kereseti adó alá tartozó üzletet nyitottak vagy foglalkozást kezdtek, vagy kik III. osztályú kereseti adóval, bármi okból, az 1895. évben kerülnek első izben megadóztatás alá, — a bevallás tárgyát az 1894. évben, illetve az 1894. év megfelelő részében elért tisztajövedelem képezi. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelmek a székes főváros azon közigazgatási kerületében lesznek bevallandók, melyben az üzlet, esetleg főüzlet létezik, mert a megadóztatás is rendszerint ezen kerületben foganatosítandó. Ama III. osztályú kereseti adót fizetők, kik segédekkel dolgoznak, vallomásaikhoz segédeik jegyzékét is tartoznak csatolni, mely jegyzékekben a segédek nevei, azok lakásai, a segédek belépésének ideje s havi vagy évi fizetései pontosan kiteendők. A IV. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallományoknál, melyeket alkalmazottaikat illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek is benyújtani tartoznak, a bevallás tárgyát az 1895. évre megállapított, ha pedig ez megállapítva még nem volna, az 1894. évben élvezett évi fizetés képezi. A tőkekamat- és járadékadóra vonatkozó vallományoknál a bevallás tárgyát a kamatok és járadékokból az 1894. évben élvezett jövedelem összege képezi. Az ingatlanok utáni általános jövedelmi pótadóra vonatkozó tehervallományokat illetőleg utalunk a minden egyes ház és telek tulajdonosának kézbesített külön figyelmeztetésre. Budapesten, 1894. évi deczember hó 28-án. A székes főváros tanácsa. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK Hirdetmény a III. és IV. osztályú kereseti, tőkekamat-és járadékadóra, valamint az ingatlan birtokok utáni általános jövedelmi pótadóra vonatkozólag az 1895. évre benyújtandó vallományok tárgyában. A tanács ezennel felhívja mindamaz adózókat, kik III. vagy IV. osztályú kereseti vagy tőkekamat- és járadékadó fizetésére kötelesek, hogy az ezen adókra vonatkozólag a törvény intézkedésénél fogva az 1895. évre be- ) MAGÁNHIRDETÉSEK. GANZ ÉS TÁRSA vasöntő- és gépgyár-részvénytársulat BUBAFEST. A) Gépek és épület-vasmunkák, vasúti felszerelések, teljes malom - berendezések aczélöntvények. B) Specialitások: Kérgesöntésű vasúti kocsikerekek és váltócsúcsok, hengerek és lövegek. A legjobb és legolcsóbb, álló vagy fekvő, egy völgy két hengerít áz-és petroleum-motorok. Szabadalm, daráló- és örlő-hengerszékek kérgesöntésű hengerekkel, hengerszékek búza, rozs és kukorícza őrlésére. Golyós malmok, hengerszékek czement őrlésére gabona tisztítógépek. Turbinák, a helyi viszonyok szerint szerkesztve. Zsilipek és zárókészülékek. Mindenemü vasúti kocsik. Elektromos világító és erőátviteli berendezések Zipernowsky, Déri, Bláthy távvezető rendszere szerint. A Maas-palotában (Gizella-tér) lévő városi iroda a villamos világítás körébe vágó kérdésekre szívesen szolgál magyarázattal. Nagy raktárán egész a legdíszesebb csillárig válogathatni a lámpák minden fajtájában THE MUTUAL NEW-YORKI ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG Alapíttatott 1843. Tisztán kölcsönös. Részvényesei nincsenek. A világ legagyobb és leggazdagabb biztosító intézete. Összes vagyon 1893 deczember 31-ikén: 967 millió frank. Legkorlátlanabb biztosítási feltételek. Legmagasabb nyeremények a biztosítottak javára. Bővebb felvilágosításokkal szívesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság. Budapest IV., Károlykörút S6. sz