Fővárosi Közlöny, 1896 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1896-01-03 / 1. szám

Előfizetési árs : B#és» érre 6 frt, félévre 3 frt. uZ i*k&ssza 5»ég: IT. ker., régi Városház. X. wa. XI. XUdóhivatal: V. ker., hold-ttcza 7. ue. A Varányb­irtoaági biaokteég randes és póttagjai rémre dgfd­amit k*lde tik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. illotem.EG­y f* Budapest, 1896. január 3-án. VII. évfolyam, 1. szám. BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEG­JELENIK MINDEN KEDVEN K8 PENTEKEN A lap vétkl­ésére vonatkozó minden ftU «z­jlat4» a kiadóhlTatilhon Intézen 1­5. Hirdetések a szerkesztőségben Tétetnek fel. A lakások pontos lejelentését kéri a kiadóhivatal Tartalom: 1. A főváros küldöttsége a miniszterelnök urnál. 2. A tanácsnoki kijelölés. 3. A Mátyás-templom környékének rendezése ügyé­ben kelt vegyes bizottsági jegyzőkönyv. 4. A pénzügyi bizottság ülése deczember 30-án. 5. Hivatalos hirdetmények, kimutatás a szegényház mult évi forgalmáról, a hevenyragályos károkról és a heti vízfogyasztásról. HIVATALOS RÉSZ. Újév napján a székes­főváros nevében Roth Károly főpolgármester vezetése alatt na­gyobb számú küldöttség tisztelgett dr. Bánffy Dezső ministerelnök úrnál. A főpolgármester úr, mint a küldöttség szónoka, felkérte a mi­niszterelnök urat, hogy az újév alkalmából kegyeskedjék Budapest székes­főváros közönsé­gének . Felsége legkegyelmesebb urunk, kirá­lyunk, a Felséges Királyné és a királyi család iránt alattvalói hódolattal érzett legbensőbb, legőszintébb üdv- és szerencsekivánatait Ő Fel­sége a király legmagasabb trónja zsámolyához juttatni. A miniszterelnök úr kijelente, hogy igen kedves kötelességének ismeri a székes­fő­város üdvkivánatait legfelsőbb helyen tolmá­csolni s meg van győződve, hogy azokat Felsé­ges Királyunk, ki a székes főváros iránt mindig melegen érdeklődik, királyi szive melegével fogja fogadni. A főpolgármester úr ezután a miniszer­elnök úr ő excellentiája és családja irányában tolmácsolta a főváros szerencsekívonatait, kér­vén, hogy Budapest székes­fővárost a miniszer­elnök úr állandó jóindulatában és pártfogásá­ban tartsa meg. A miniszerelnök úr erre kö­szönetének adván kifejezést, hangsúlyozta, hogy a főváros érdeke az ország érdeke­s az ország fővárosának fejlődését előmozdítani, érdekeit ápolni saját hatáskörében mindig igen kedves hivatásának fogja ismerni. A küldöttség a mi­niszerelnök úr szavait élénk éljenzéssel fogadta. Az üresedésben levő s a január 8-iki tör­vényhatósági közgyűlésen betöltendő egy tanács­noki állásra a kijelölő választmány .­áth Károly főpolgármester elnöklete alatt a következőket jelölte: 1. Kullmann Lajos. 2. Faller Ferencz. 3. Eszláry Sándor. Jegyzőkönyv, felvétetett a budavári Má­tyás-templom környékének mikénti szabályozása ügyében a miniszerelnök úr által egybehívott vegyes bizottságnak a ministerelnökségnél 1895. évi november hó 8-án t­rtott üléséről. Tarkovich József államtitkár úr elnöklete alatt jelen voltak. A m. kir. pénzügyministerium képvisele­tében : Vértesy Ferencz osztálytanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi ministerium képviseletében: Michalovits Antal osztály­tanácsos. A vallás- és közoktatásügyi ministerium részéről: dr. Szmrecsányi Miklós osztály­tanácsos. A fővárosi közmunkák tanácsának részé­ről : Rupp Imre ministeri tanácsos és Bakos János műszaki tanácsos. A székes­főváros képviseletében : Gerlóczy Károly I. alpolgármester, Vosits Károly tanács­nok, Lechner Lajos középítészeti igazgató, Hauszmann Alajos, Preuszner József, dr. Preyer Hugó és Scheich Károly törvényhatósági bizott­sági tagok. A templomépítő bizottság képviseletében Forster Gyula ministeri tanácsos és Bogisich Mihály prépost, továbbá Schulek Frigyes mű­építész és Stróbl Alajos szobrász. Mint jegyzőkönyvvezető dr. Romy Béla ministeri titkár. Elnök úr az értekezletet megnyitván, a mi­nisterelnök úr nevében üdvözli a megjelenteket s röviden jelzi az értekezletnek a czélját, mely ama kérdésnek megbeszéléséből áll, hogy mi­képen lehetne azt az általánosan nyilvánult óhajtást, hogy a Nagyboldogasszonyról nevezett budavári koronázási templom környéke e mű­emlék jellegével bíró templom széljének és a helyi viszonyoknak megfelelően szabályoztassék és rendeztessék, mielőbb megvalósítani. A rendezés mikéntjére van egy konkrét terv is, Schulek tanár úrnak már ismert terve, mely szerint a Főherczeg Albrecht-útról a Ha­lász-bástyára felvezető monumentális lépcső volna építendő, a Halász-bástya pedig a Schulek tanár úr által készített terv és rajz szerint megfelelő építési kiképzést nyerne. Schulek ta­nár úr terve kiterjed még Szent-István szob­rára és a hét vezér szobrának a bástyán el­helyezésére is, de a Szent-István és a hét ve­zér szobra tekintetében már más terv fogad­tatván el, Schulek tanár úr tervének ez a ré­sze már tárgytalanná vált s tervének csupán a monumentális lépcső építésére és a Halász­bástya kiképzésére vonatkozó része jöhet te­kintetbe. Az első kérdés volna tehát, hogy a rendezés alapjául elfogadandó-e Schulek tanár úr terve a Szent­ István szoborra és a hét vezér szobrára vo­natkozó részének elhagyásával ? E részben mindenekelőtt konstatáltatott, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa a maga részéről már­is kijelentette, hogy e tervet, a szobroktól eltekintve, a maga egész conceptió­jában megvalósítandónak s a Mátyás-templom művészi alkotásának teljességéhez annyira szük­ségesnek tartja, hogy e kiegészítés netáni el­hagyása és nélkülözése állandóan fájó érzést keltene minden műértőben, a ki a templomot megtekintendi; viszont ha a terv valósul, a Mátyás templom és környéke domináló hely­zetében a székes főváros oly nevezetességévé lesz, mely párját fogja ritkítani és melyhez minden idegen el fog zarándokolni, hogy látva élvezze a megoldás nagyszerűségében nyilat­kozó művészetet. A szóban levő rendezési terv létesítése érdekében a fővárosi közmunkák ta­nácsa hajlandó a monumentális lépcsőhöz szük­séges területet a fővárosi pénzalapból rendel­kezésre bocsájtani, sőt a terület biztosítása vé­gett az Albrecht-úti Widder-féle telkeket száz­ezer forinton már ki is sajátította. Konstatáltatott továbbá, hogy a székes­főváros is folyó évi július hó 21-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésében Schulek tanár úr tervét mint szaktanulmánynyal és inventióval készült művészi alkotást örömmel üdvözölte és maga részéről a rendezés alapjául elfogadta s egyúttal azt a javaslatot tette, hogy a rendezés költségeinek mikénti megosztása, valamint a terv részleteinek tüzetesebb meg­fontolása végett vegyes bizottság küldessék ki, maga részéről mindjárt meg is választván a vegyes bizottságba küldendő tagokat. Ennek tudomásul vétele mellett s a be­mutatott tervvázlatok és rajzok megbírálása után a vegyes értekezlet Schulek tanár úr rendezési tervének az említett részek elhagyá­sával való keresztülvitelét és foganatosítását a maga részéről a legmelegebben ajánlja, azon­kívül a templom körüli tér symmetrikusabb megalakítása, valamint azon tekintetből, hogy a templom épülete jobban érvényesülhessen és Szent István szobra már a Szentháromság­térről is teljesen látható legyen, az értekezlet még szükségesnek tartaná, hogy a templom déli oldalán levő utcza megfelelően kiszélesít­tessék. Hogy az utcza szélessége milyen legyen, az a Szent István szobrának talapzatá­hoz és magassági méreteihez képest volna meghatározandó. Az értekezlet véleménye szerint igen kívá­natos volna továbbá, ha az ekképen megszéle­sítendő utcza déli oldalára a prímási palota építtetnék, mely legméltóbb elhelyezését épen a koronázási templom szomszédságában nyerné. Az értekezlet tehát azt a javaslatot teszi, hogy a primási palota elhelyezésére vonatkozó fennebbi óhajtása az illetékes tényezők tudo­mására hozassék s átalában ezen eszme fel­karolása érdekében minden lehetséges elkövet­tessék. II. Kérdés: Ki által, illetve kinek költségére volna a tervezett rendezés végrehajtandó? Az értekezlet abból indult ki, hogy miután a templom környéke rendezésének keretébe befoglalt munkálatok különféle természetűek, azok a költségviselés szempontjából külön tekintetek alá esnek. Azért az egyes munká­latok elkülönítve vétettek bírálat alá. a) Terület-kisajátítás a fővárosi közmunkák tanácsa által fog eszközöltetni, illetőleg az Albrecht-úti lépcsőre nézve már eszközölte­tett­ is. b) Az Albrecht-útra levezető nagy lépcső forgalmi szempontból szükséges lévén, annak mint közlekedési útnak kiépítése kétségtelenül a fővárost terheli s az által fog a Schulek-féle terv alapján architektonikus toronyszerű záró alkatrészeivel együtt kiépíttetni. Evvel kapcso­latban a templom körüli bástyaterasse niveaujá­nak térrendezés szempontjából is szükséges a leszállítása, melynek költségei tehát szintén a fővárost terhelik. Ez utóbbi munkálat egyéb­iránt a székes főváros által már jóváhagyatván, tényleg a végrehajtás stádiumában is van. c) A bástyafalakat szegélyező falakon végig húzódó folyosó és saroktornyok. Kétségtelen, hogy sem a közlekedés, sem a szoros értelemben vett térrendezés szem­pontjából e folyosó és saroktornyainak ki­építése nem okvetetlenül szükséges s ezek léte­sítése a koronázási templom és az oldalára helyezendő Szent­ István-szobor körüli térnek stylszerű elrendezése érdekében főleg architek­tonikus szempontból kívánatos. Igaz ugyan, hogy úgy a templom, mint az emelendő szobor a fővárost fogja ékesíteni s így az is a főváros- B&MU emist

Next