Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1898-01-04 / 1. szám
MKWzmiiiitYvrAitt Hniap-Xhimi.v Nfivídákfíiplo II. évfolyam. 1. szám. FIVÁROSI Budapest. 1898. január 4-én KÖZLÖNY DAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MKOJKIIKNIK MINDEN KKUUEN ICH PÉNTEK KN ^Urania ántféai «tt« 6 hl félévre 8 fit. ^urkantfcef : IV. km. ri EtoMhfeaUl - V kar. nr. tar.. rimháx, Lum. 18. • • aim 7. m A HümmjbMt.mtfi buMMf find« m p6tUc*i I dguiuml küldetik. KIADJA: BUDAPEtif SZÉKES FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FeLELŐS SZERKESZTŐ. HATNAL ISTVÁN. 7 A Imp uetkfUdéMre voutkoso mate ItteM«*. a kadihinulhoi inw..»d/ MrfeUaek Etkftain Barnát hinMwi inxUjibu (FOrdSpl ^a I n. I I v*Utn«k M. A ItkiKk pontot b4*Jant«Mt k«rt • ktu)..bintBl Tartalom : 1. A székes főváros renden közgyűlése 1897.1 derzember 30-án. A tanácsnokok beosztása. 3. Helgyministen leirat a vidékről érkezett »a gyantalan betegek ügyében 4. A székes főváros közegészségügyi állapota 1897 évi november hóban. 6. A közmunkatanács ülése 1897 decz. 33-án. 6. Hivatalos kimutatások. HIVATALOS RÉSZ. Budapest székes főváros törvényhatósági bizottságinak 1897. évi deczember hó 30-án csütörtökön délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése. Második mp. Önök: Márkus József főpolgármester. Jegyző: Rényi Dezső tanácsjegyző. Elnök a folytatólagos közgyűlést megnyitván, a napirendre térés előtt a további választásokra nézve azt a propositiot teszi, hogy a január hó 5-én, szerdán tartandó rendkívüli közgyűlésen tartassék meg a főjegyzői, öt árvaszéki ülnöki, három I. oszt. ügyészi és 10 városbírói állásra a választás s ugyanakkor választassanak meg a fizetésiben árvaszéki ülnökök is. Az erre következő szerdán, január hó 12-én tartandó rendes közgyűlésen választassanak meg az első osztályú tanácsi és árvaszéki jegyzők és a Il-od osztályú ügyészek, ugyanekkor alakíttatván meg az összes szakbizottmányok is. Január hó 19-én pedig tartassék rendkívüli közgyűlés, melyen a Il-od osztályú tanácsjegyzők, 1l-od osztályú árvaszéki jegyzők és végül a kerületi orvosok választása volna megejtendő. A közgyűlés az elnöki propositsokat egyhangú helyesléssel fogadván, elnök a határozatot ily értelemben mondja ki s ezután áttérnek a napirendre. Dr. Vaszilievits János tanácsnok előadja a bizottmányok és tanács előterjesztését Fischer Sándor kérvényére a fővárostól általa vásárolt telekre nézve kikötött épitési kötelezettség határidejének meghosszabbítása, az 1896. évi államrendőrségi járulék végső részletének fedezete és végül az anyakönyvi hivatalok berendezése és kibővítése körül felmerült költségek fedezete tárgyában. (Elfogadtatnak.) Kún Gyula tanácsnok előadja a középítési bizottmány és a tanács előterjesztését az I. ker. Döbrentei utczai 921. hr. sz. Rauch-féle ingatlan kisajátítása kérdésében , valamint Jankovics József és Gamauf Károly, nemkülönben Popovits Mirkóné és érdektársainak telekfelosztás iánti kérvényeire (Elfogadtatik.) Vosits Károly tanácsnok előadja a tanács előterjesztését Schönfeld Károlyné és érdektársai felebbezésére, az I. ker. külső fehérváriúti közcsatorna használata kérdésében hozott tanácsi határozat ellen, nemkülönben Weisz Jakab és társai felebbezésére, kövezési járulék törlése iránt. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését a budapesti gyógyszerészek testületének felebbezésére, vízmérőóráknak a gyógyszertárakban való alkalmazása ellen. Krámer Miksa: Pár hete csak annak, hogy a vízórák fölött tárgyaltunk és Steiger bizottsági tag úr meggyőzött mindnyájunkat arról, hogy a vízmérő órák nem jól működnek, de talán egész Európában sincs olyan vízmérő óra, amely egészen megbízható lenne. Nem tudja miért forszírozza a tanács mégis a vízmérő órákat, mikor maga is tudja hogy nem érnek semmit. Neki is volt alkalma a Dohány-utczában egy házban meggyőződni az órák rosszasgáról. Ha ráütöttek az órára, megállt s ha azt akarták, hogy tovább járjon, hát egy vagy két nap múlva végre ráütöttek és az óra akkor megint elindult és mutatott. Az, hogy Budapesten 14 gyógytárban már van vízóra alkalmazva, nem indok arra, hogy most kényszerítsük az összes gyógyszerészeket vízmérők alkalmazására. Nem fogadja el a javaslatot s kéri a közgyűlést, írjon helyt a felebbezésnek. Scheich Károly arra kéri a közgyűlést, hogy olyan esetekben, mint például az ő házában Budán, ahol a gyógyszertár mélyen fekszik s mert a kanálisba a vizet nem lehetne levezetni, a gyógytár vízzel fel sem szerelhető, hanem a gyógyszerész a ház másik részében kénytelen a vízvezetéki csapról vizet hordatni, ne mondassák ki kötelezőleg az, hogy a gyógytár miatt a házi úr vízmérő órát tartozzék alkalmaztatni. Nagy Dezső nem ugyan az előtte szólott biz. tag úr által jelzett irányban, de kötelességének ismén ges ügyben felszólalni. Midőn a vízmérő órák ügyét tárgyalta a közgyűlés, ő egy oly álláspontot foglalt el, amelyet a törvényhatósági bizottság nem tett magáévá; arra kérte ugyanis a közgyűlést, hogy ha a vízmérő órákat nem akarja behozni, van arra száz elfogadható ok, csak azt ne hangsúlyozza a közgyűlés, hogy az órák rosszak, mert akkor inconsequencziákba jutunk és ime ezen inconsequencziák máris előttünk fekszenek. A fővárosnak van egy szabályrendelete, amelyben benne áll, hogy a főváros nagyobb vállalatoknál stb. csak akkor ad vizet, ha azt vízmérőóra mellett szolgáltatja. Ez a szabályrendelet még ma is fennáll, ezen egy bizonyos klassis érdekében rést ütni nem lehet, mert akkor más iparosok is jöhetnek azzal a kérelemmel, hogy hát mért nem szabadítjuk fel őket is a vízmérők alkalmazásának kötelezettsége alól. Közegészségi kérdéseket hajlandót támogatni s igy a gyógyszertárosokét is, de nem olykép, hogy nekik a vizet a főváros oly olcsón szolgáltassa, hogy ráfizessen; a gyógyszerészek a vizet amúgy is kellően értékesítik. Elfogadja a javaslatot. Boros Soma úgy tudja, hogy az érvényben levő szabályrendelet rendelkezése főleg arra irányul, hogy a külterületen, ahol a kertek miatt vízpazarlások fordulhatnak elő, ez a pazarlás meggátoltassék, azonkívül a szabályrendelet értelmében nagyobb ipari vállalatoknál is elrendelheti a tanács a vízmérők alkalmazását, de az sehol sincs benne megírva, hogy el kell azt rendelnie. A statisztika szerint is sokkal jobb, ha átalányban van a vízdíj kivetve, mert sok esetben az óra kevesebbet mutat, s majdnem bizonyos, hogy a vízórák mellett kevesebb lenne a vízdíj, mint most. Pazarlás nem az ilyen helyeken van, mint a gyógytárak, hanem a csőrepedéseknél és az utczalocsolásoknál. Kéri a közgyűlést, ejtse el a javaslatot és adjon helyt a felebbezésnek. Elnök a kérdést szavazásra bocsájtván, a közgyűlés többsége nem fogadja el a javaslatot s igy kimondja, hogy a gyógyszerészekkel szemben a vizmérő-órák kötelező használását nem tartja szükségesnek. Dr. Heltai Ferencz a határozat ellen különvéleményt jelentett be. Vosits Károly tanácsnok előadja a tanács előterjesztését Lederer Gusztáv és özv. Tyroler Lipótné felebbezésére, vízpazarlási bírság ellen (Elfogadtatnak.) Dr. Raise Rezső tanácsjegyző előadja a bizottmányok és tanács előterjesztését Fáczányi István kérvényére, néhai Fáczányi Ármin X. ker. jászberényi uti személyes jogú gyógyszertára jogának reá leendő átruházása iránt és a »Stefánia« gyermekkórház - egylet kérvényére, házi gyógyszertár engedélyezése iránt. (Elfogadtatnak.) Előadja a szakbizottmány és tanács előterjesztését dr. Herczl Manó kérvényére, magángyógyintézetének hidegvíz-gyógyintézettel való kiegészítése és dr. Roth Adolf kérvényére, testegyenészeti gyógyintézetének sebészeti osztálylyal való kibővítése iránt, azon kívül Frim Jakab kérvényére, a hülyék és gyengeelméjűek számára felállítandó nevelő- és ápolóintézet engedélyezése iránt. (Az előterjesztések változatlanul elfogadtatnak.) Dr. Raise Rezső tanácsjegyző előadja a köztemetői bizottmány és a tanács előterjesztését Wünsch Róbert felebbezésére, a czementből gyártott sírkeretek és síremlékek felállításának megtagadása ügyében hozott tanácsi határozat ellen. Nagy Dezső azt hiszi, ezúttal inkább találkozni fog a bizottság véleményével, mint előbbi felszólalása alkalmával, mert ez az ügy nem tisztán Wünsch úr ügye, hanem egy ipari kérdés. Mikor a tanács a temetőszabályzatot csinálta, természetes, hogy akkor csak a terméskövet lehetett a tulajdonképens kő alatt érteni, ma már azonban a technikában mindenütt találkozunk a műkővel, mely a magas építéseknél immár fontos szolgálatokat tesz. Kéri a közgyűlést, hogy mondja ki, hogy a temetői szabályrendelet vonatkozó passusa úgy értelmeztetik, hogy a kő, amiből a sírkeretek és síremlékek felállíthatók, lehet műkő is. A közgyűlés ezt a javaslatot fogadja el. Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző előadja a tanács előterjesztését a karmelita rendház terhére előírt átiratási és engedelmi díj törlése iránt és Pálfi Ferencz felebbezésére, átiratási és engedelmi díj törlése iránt. (Elfogadtatnak.) Dr. Metty Béla tanácsjegyző előadja a bizottmányok és tanács előterjesztését több fővárosi alkalmazott, illetve azok özvegyei és árváinak nyugdíjszabályszerű ellátása iránt. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését Pauper Jenő fővárosi díjnak és Stelczer József fővárosi ideiglenes szolga korengedély iránti folyamodványára. (Elfogadtatik.) Gr. Festetics Géza tanácsjegyző előadja a szakbizottmány és tanács előterjesztését néhai Kis.* Gábor fővárosi reáliskolai volt tanár özvegye nyugdijának megállapítása tárgyában, valamint a tanács előterjesztését kiskorú Ádámy Margit neveltetési pótlékának további engedélyezése iránt. (Elfogadtatnak.) Egyéb tárgy napirenden nem lévén, elnök a közgyűlést berekeszti. cU.