Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1898-11-08 / 82-83. szám
FUVAROS KÖZLÖNY 83. szám. Vagyis összegezve a felsoroltakat, a különböző munkálatok terhére alkalmazott műszaki napidíjasok közül a mérnöki hivatal központjában vagy ker. elöljáróságoknál működő szakközegek száma tizenhárom, ezzel szemben a mérnöki hivatal központjától elvont, részben a legmagasabb rendfokozatban levő szakközegek száma tíz. Viszont a különféle munkálatoktól elvont napidíjas személyzet illetményeinek összege a felemelt napidíjak számításba vétele mellett 14.563 frt 50 kr., míg viszont ezen munkálatokhoz a központból elvont rendszeres műszaki tisztviselők illetményeinek összege 25.850 frt, vagy eltekintve az egy Eberling István főmérnök illetményeitől, ki nem teljesen van a központtól elvonva, 22.550 frt. Amint a fennebbiekből látható, az alkalmazott műszaki napidíjasok túlnyomó száma a fedezeti alapjának megfelelő munkálatnál foglalkozik és amennyiben nem, úgy a központból az illető munkálat által elvont rendszeres személyzet részben való pótlásául működik a központban. Hogy néhánynyal több a központban működő ideiglenes munkaerők száma, mint az elvont végleges minőségű tisztviselőké, az annak a következménye, hogy egy régi, gyakorlott végleges szakközeget legtöbb esetben két-három ideiglenes és többnyire kezdő egyén sem képes elegendőképen helyettesíteni. A székesfőváros pénzügyi bizottsága azon aggálya tehát, hogy itt esetleg burkolt személyzet-szaporításról lehetne szó, nem indokolt, mert mint a fennebbiekből világosan látható, a fenforgó körülmények között burkolt személyszaporításról szó sem lehet. Végül tisztelettel kérem Nagyságodat, miszerint azon ideiglenes minőségű szakközegek részére, kinek napidíjai felemelése iránt az iratok között levő 1764/98. f. é. február hó 28-án kelt előterjesztésemben indokolt javaslatot tettem, de mely tiszteletteljes előterjesztésem mindeddig még elintézést nem nyert, a felemelt és méltán kiérdemelt napidíjakat i. é. január hó 1-től kezdődőleg kegyesen utalványozni méltóztassék. Budapest, 1898. aug. hó 8-án. Heuffel Adolf s. k., középitési igazgató. VI. A tanács javaslata. Minthogy a mérnöki hivatal jelenlegi nagymérvű elfoglaltsága és nevezetesen a rendes ügymenet körébe nem sorolható nagyszabású és rendkívüli munkálatok — minek: az általános csatornázás, vízművek létesítése, közvágóhídi építkezések, új sertésközvágóhíd, különféle közigazgatási és közegészségügyi építkezések, a számos iskolaépítés, a nagymennyiségű útépítés és burkolás stb. s mindezeknek nagyterjedelmű tervezési, kiviteli és leszámolási munkálatai, — a mérnöki hivatalban az 1897. év végéig alkalmazott ideiglenes személyzetnek az 1898. évre való folytatólagos alkalmazását is elkerülhetetlenül szükségessé tették ; minthogy továbbá a kérdésben forgó egész ideiglenes személyzetnek az 1898. év folyamán felmerülő illetményeire megkívántató költség fedezetéről a folyó évi költségelőirányzatban megfelelőleg gondoskodva van s az ezen ideiglenes személyzetről és ennek illetményeiről a főszámvevő úr által összeállított kimutatás 1—8. pontjai alatt foglaltakra nézve külön intézkedés szüksége nem is forog fenn, amennyiben ezek a költségelőirányzat rendes fejezetei terhére vannak felvéve, hanem csakis a jelzett kimutatás 9—16. tételei alatt felsoroltak alkalmazása kíván külön engedélyezést, — ennélfogva a tanács ezen ügyet oly javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy méltóztassék az említett kimutatás 9—16. pontjai alatt megnevezett ideiglenes személyzetnek az 1898. évre történt folytatólagos alkalmazását a felhozott indokok alapján engedélyezni, illetve a tanácsnak a sürgős szükségnél fogva ezen alkalmazásra és a napidíjak utalványozására nézve ez irányban már foganatosított intézkedéseit tudomásul véve jóváhagyni. — az illetmények fejében felmerülő költség fedezetére vonatkozólag pedig a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is ezennel pártolólag előterjesztett javaslatát elfogadva elrendelni, hogy az engedélyezendő ideiglenes személyzetről összeállított és beterjesztett kimutatás 9—16. pontjai alatt megnevezett alkalmazottak illetményei az illető pontoknál különkülön megjelölt fedezeti összegek terhére számoltassanak el. A pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a fedezet kérdésénél tett jelentésében foglalt azon észrevételére, hogy a szóbanforgó műszaki díjnokok közül többen tényleg nem azon munkálatoknál vannak alkalmazva, melyeknek költségei terhére illetményeik engedélyeztetnek, hanem a mérnöki hivatalban vagy a kerületekben rendes műszaki teendőket végeznek, miáltal esetleg alkalom nyúttatik a rendes műszaki személyzet burkolt szaporítására, — megjegyzi a tanács, hogy a különböző munkálatok terhére alkalmazott ideiglenes személyzetből 13 műszaki díjnak tényleg rendes műszaki teendőket végez, ezzel szemben azonban a mérnöki hivatal központjából tíz szakközeg — részben a legmagasabb rangfokozatúak — a kérdéses rendkívüli munkálatokhoz van kirendelve. A személyzet egy részének ez a kicserélése csakis a munkaerők megfelelő kihasználása czéljából történik, mert egyrészt a rendkívüli munkálatok néha magasabb műszaki képzettséget igényelnek és nagyobb felelősséggel járnak, amire az ideiglenes alkalmazottak már a hosszabb gyakorlat hiányánál fogva sem használhatók, tehát az ügy érdekében egy rendszeres központi szakközeg kirendelése válik szükségessé, másrészt a rendes műszaki teendők között is vannak olyanok, amelyeket a kisebb képzettségű ideiglenes alkalmazottak is elláthatnak, mely esetben a rendszeres alkalmazottak fontosabb munkálatokra oszthatók be. Hogy több a központban működő ideiglenes munkaerők száma, mint az elvont végleges minőségű tisztviselőké, ez a régibb és gyakorlott szakközegnek csak több kezdő által való pótolhatásában leli magyarázatát. Ezen előterjesztéssel egyidejűleg a tanács a szóban forgó ideiglenes személyzet napidíjának felemelésére vonatkozó mérnöki hivatali jelentést illetékességből polgármester úrhoz teszi át. A fentiek értelmében hozandó közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e czélból a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszer úrhoz az összes iratok kapcsán felterjesztendő lesz. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Lázár Ferencz adóbiztos nyugdíjazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Lázár Ferencz III. kerületi pénztári szolga előrehaladott korai betegség folytán szolgálatképtelen lévén, hivatalból nyugdíjazandó volna, miért is a jogügyi bizottmány meghallgatásával a tanács azon előterjesztéssel járul a közgyűlés elé, hogy nevezettnek a millennáris év kettős beszámításával 28 évet meghaladó szolgálati ideje s legutóbb élvezett 540 forint rendszeres évi fizetése alapján a nyugdíjszabályok értelmében őt megillető 397 forint 44 kv. évi nyugdíjösszeget kiutalványozni méltóztassék. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Tegez Gyula adóbiztos nyugdíjazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Tegez Gyula adóbiztos szolgálatképtelenné válván, nyugdíjazása hivatalból elrendelendő lévén, a tanács a jogügyi bizottmánynyal egyetértőleg azon javaslattal járul a törvényhatósági bizottság 1. közgyűlése elé, miszerint nevezettnek 21 évi szolgálati ideje és legutóbb élvezett 540 forint rendes évi fizetése után esedékes szabályszerű nyugdíját kiutalványozni méltóztassék. d) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Gremsberger Ferencz kézbesítő nyugdíjazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.)... Gremsberger Ferencz kézbesítő, betegsége folytán a tiszti főorvos szakvéleménye szerint szolgálatképtelenné válván, nevezettet a nyugdíjszabályok értelmében a millennáris év kettős beszámításával 25 évi 11 hónapi és 29 napi szolgálati ideje s legutóbb élvezett 540 forint rendes évi fizetése után a jogügyi bizottmány véleménye szerint 361 forint 80 krajczár évi nyugdíj illetné meg. Tekintettel azonban arra, hogy nevezett csak egy nappal szolgált kevesebb ideig a teljes 26 évnél és hogy ellene szolgálati ideje alatt főnökeinek jelentése szerint kifogás fel nem merült, a tanács azon javaslattal járul a 1. közgyűlés elé, miszerint a 26 évi szolgálati időből hiányzó egy napot Gremsberger Ferencz szolgálatába kegy útján beszámíttatni s a teljes 26 évi szolgálati idő alapul vétele mellett az őt megillető 373 forint 68 krajczár összeget számára folyósítani kegyeskedjék. e) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés özvegy Metzl Nándorné szül. Haluska Józsa ellátása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző ) Néhai Metzl Nándor volt adóbiztos özvegye nyugdjszerű ellátásért folyamodván, nevezettet a jogügyi bizottmány véleménye szerint férjének a főváros szolgálatában eltöltött s a millennáris ár kettős beszámításával 22 évet meghaladó szolgálati ideje s legutóbb élvezett 540 forint rendes évi fizetése alapján évi 216 forint nyugdíj, 1881. évi junius hó 15-én született Lipót, 1891. évi márczius hó 17-én született Mária és 1893. évi április hó 10-én született Teréz nevű gyermekeit tizennyolczadik életévük betöltéseig egyenkint évi 36 forint, vagyis az özvegyet összjárandóság fejében évi 324 forint illeti meg. A tanács ezen összeg kiutalványozását kéri a közgyűléstől. 19. a) A tanács előterjesztése néhai Balla József volt IX. ker. hússzemlélő állatorvos özvegye szül. Daróczy Erzsébet részére végkielégítés megszavazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Néhai Balla József, volt IX. kerületi hússzemlélő állatorvos özvegye, született Daróczy Erzsébet özvegyi kegydíj engedélyezése és négy életben levő kiskorú gyermeke részére neveltetési járulék kiutalványozása iránt folyamodott. Tekintettel arra, hogy Balla József elhalálozása napjáig 1898. évi május hó 22-ig, közel hét évig állott a főváros szolgálatában és ezen idő alatt mindig kiváló buzgalommal teljesítette szolgálatát, tekintettel továbbá arra, hogy a sertéshússzemlélő állatorvosi állások állandósíttattak ugyan, de végleges jelleggel nem szerveztettek s igy Balta József önhibáján kivül nem lett véglegesítve, hátrahagyott családja pedig teljesen vagyontalan, szegény, a tanács özvegy Balta Józsefné kérelmét oly javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy részére, figyelemmel a fenforgó körülményekre, 1200 forintot egyszers mindenkorra végkielégitésképen megszavazni méltóztassék.) A tanács előterjesztése néh. Altenburger Gusztáv volt díjnok özvegye szül. Hatvich Terézia részére kegydíj megszabása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Néhai Altenburger Gusztáv volt adószámviteli hivatali díjnok özvegye, született Hatvich Terézia kegydíj megszavazása iránt folyamodott. Tekintettel arra, hogy néhai Altenburger Gusztáv majdnem 18 évig állott megszakítás nélkül a főváros szolgálatában, s ezen idő alatt teendőit mindig a legnagyobb ügybuzgósággal látta el, s tekintettel arra, hogy özvegye, ki most. 53 éves, vagyontalan, s teljesen munka- és keresetképtelen, a tanács özv. Altenburger Gusztávné kérelmét oly javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy részére évi 200 frt kegydíjat megszavazni méltóztassék. c) A tanács előterjesztése Kakuk Menyhért volt útkaparó özvegye szül. Csajághy Róza részére kegydíj megszavazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Néhai Kakuk Menyhért volt útkaparó özvegye, született Csajághy Róza kegydíj megszav