Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1898-11-08 / 82-83. szám

FUVAROS­ KÖZLÖNY 83. szám. Vagyis összegezve a felsoroltakat, a külön­böző munkálatok terhére alkalmazott műszaki napidíjasok közül a mérnöki hivatal központ­jában vagy ker. elöljáróságoknál működő szak­közegek száma tizenhárom, ezzel szemben a mérnöki hivatal központjától elvont, részben a legmagasabb rendfokozatban levő szakközegek száma tíz. Viszont a különféle munkálatoktól elvont napidíjas személyzet illetményeinek összege a felemelt napidíjak számításba vétele mellett 14.563 frt 50 kr., míg viszont ezen munkála­tokhoz a központból elvont rendszeres műszaki tisztviselők illetményeinek összege 25.850 frt, vagy eltekintve az egy Eberling István főmérnök illetményeitől, ki nem teljesen van a központtól elvonva, 22.550 frt. A­mint a fennebbiekből látható, az alkal­mazott műszaki napidíjasok túlnyomó száma a fedezeti alapjának megfelelő munkálatnál foglalkozik és a­mennyiben nem, úgy a köz­pontból az illető munkálat által elvont rend­szeres személyzet részben való pótlásául mű­ködik a központban. Hogy néhánynyal több a központban működő ideiglenes munkaerők szá­ma, mint az elvont végleges minőségű tiszt­viselőké, az annak a következménye, hogy egy régi, gyakorlott végleges szakközeget legtöbb esetben két-három ideiglenes és többnyire kezdő egyén sem képes elegendőképen helyettesíteni. A székes­főváros pénzügyi bizottsága azon aggálya tehát, hogy itt esetleg burkolt személy­zet-szaporításról lehetne szó, nem indokolt, mert mint a fennebbiekből világosan látható, a fen­forgó körülmények között burkolt személyszapo­rításról szó sem lehet. Végül tisztelettel kérem Nagyságodat, misze­rint azon ideiglenes minőségű szakközegek ré­szére, kinek napidíjai felemelése iránt az iratok között levő 1764/98. f. é. február hó 28-án kelt előterjesztésemben indokolt javaslatot tet­tem, de mely tiszteletteljes előterjesztésem mind­eddig még elintézést nem nyert, a felemelt és méltán kiérdemelt napidíjakat i. é. január hó 1-től kezdődőleg kegyesen utalványozni méltóz­tassék. Budapest, 1898. aug. hó 8-án. Heuffel Adolf s. k., középitési igazgató. VI. A tanács javaslata. Minthogy a mérnöki hivatal jelenlegi nagy­mérvű elfoglaltsága és nevezetesen a rendes ügymenet körébe nem sorolható nagysza­bású és rendkívüli munkálatok — minek: az általános csatornázás, vízművek létesítése, közvágóhídi építkezések, új sertésközvágó­híd, különféle közigazgatási és közegészség­ügyi építkezések, a számos iskolaépítés, a nagy­mennyiségű útépítés és burkolás stb. s mind­ezeknek nagyterjedelmű tervezési, kiviteli és leszámolási munkálatai, — a mérnöki hivatal­ban az 1897. év végéig alkalmazott ideiglenes személyzetnek az 1898. évre való folytatólagos alkalmazását is elkerülhetetlenül szükségessé tették ; minthogy továbbá a kérdésben forgó egész ideiglenes személyzetnek az 1898. év folyamán felmerülő illetményeire megkívántató költség fedezetéről a folyó évi költségelőirányzatban megfelelőleg gondoskodva van s az ezen ideig­lenes személyzetről és ennek illetményeiről a főszámvevő úr által összeállított kimutatás 1—8. pontjai alatt foglaltakra nézve külön intézkedés szüksége nem is forog fenn, a­mennyiben ezek a költségelőirányzat rendes fejezetei terhére vannak felvéve, hanem csakis a jelzett kimuta­tás 9—16. tételei alatt felsoroltak alkalmazása kíván külön engedélyezést, — ennélfogva a tanács ezen ügyet oly javaslattal terjeszti a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése, hogy mél­tóztassék az említett kimutatás 9—16. pontjai alatt megnevezett ideiglenes személyzetnek az 1898. évre történt folytatólagos alkalmazását a felhozott indokok alapján engedélyezni, illetve a tanácsnak a sürgős szükségnél fogva ezen alkalmazásra és a napidíjak utalvá­nyozására nézve ez irányban már foganatosí­tott intézkedéseit tudomásul véve jóváhagyni. — az illetmények fejében felmerülő költség fedezetére vonatkozólag pedig a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is ezen­nel pártolólag előterjesztett javaslatát elfogadva elrendelni, hogy az engedélyezendő ideiglenes személyzetről összeállított és beterjesztett ki­mutatás 9—16. pontjai alatt megnevezett alkal­mazottak illetményei az illető pontoknál külön­külön megjelölt fedezeti összegek terhére szá­moltassanak el. A pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a fedezet kérdésénél tett jelentésében foglalt azon észrevételére, hogy a szóbanforgó műszaki díjnokok közül többen tényleg nem azon mun­kálatoknál vannak alkalmazva, melyeknek költ­ségei terhére illetményeik engedélyeztetnek, ha­nem a mérnöki hivatalban vagy a kerületekben rendes műszaki teendőket végeznek, miáltal esetleg alkalom nyúttatik a rendes műszaki sze­mélyzet burkolt szaporítására, — megjegyzi a tanács, hogy a különböző munkálatok terhére alkalmazott ideiglenes személyzetből 13 műszaki díjnak tényleg rendes műszaki teendőket végez, ezzel szemben azonban a mérnöki hivatal köz­pontjából tíz szakközeg — részben a legmaga­sabb rangfokozatúak — a kérdéses rendkívüli munkálatokhoz van kirendelve. A személyzet egy részének ez a kicserélése csakis a munka­erők megfelelő kihasználása czéljából történik, mert egyrészt a rendkívüli munkálatok néha magasabb műszaki képzettséget igényelnek és nagyobb felelősséggel járnak, a­mire az ideig­lenes alkalmazottak már a hosszabb gyakorlat hiányánál fogva sem használhatók, tehát az ügy érdekében egy rendszeres központi szak­közeg kirendelése válik szükségessé, másrészt a rendes műszaki teendők között is vannak olya­nok, a­melyeket a kisebb képzettségű ideigle­nes alkalmazottak is elláthatnak, mely esetben a rendszeres alkalmazottak fontosabb munká­latokra oszthatók be. Hogy több a központban működő ideiglenes munkaerők száma, mint az elvont végleges minőségű tisztviselőké, ez a régibb és gyakorlott szakközegnek csak több kezdő által való pótolhatásában leli magyará­zatát. Ezen előterjesztéssel egyidejűleg a tanács a szóban forgó ideiglenes személyzet napidíjának felemelésére vonatkozó mérnöki hivatali jelen­tést illetékességből polgármester úrhoz teszi át. A fentiek értelmében hozandó közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e czél­ból a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszer úrhoz az összes iratok kapcsán felterjesztendő lesz. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés Lázár Ferencz adóbiztos nyugdíjazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Lázár Ferencz III. kerületi pénztári szolga előrehaladott kora­i betegség folytán szolgálat­képtelen lévén, hivatalból nyugdíjazandó volna, miért is a jogügyi bizottmány meghallgatásával a tanács azon előterjesztéssel járul a közgyűlés elé, hogy nevezettnek a millennáris év kettős beszámításával 28 évet meghaladó szolgálati ideje s legutóbb élvezett 540 forint rendszeres évi fizetése alapján a nyugdíjszabályok értel­mében őt megillető 397 forint 44 kv. évi nyug­díjösszeget kiutalványozni méltóztassék. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés Tegez Gyula adóbiztos nyugdíjazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Tegez Gyula adóbiztos szolgálatképtelenné válván, nyugdíjazása hivatalból elrendelendő lévén, a tanács a jogügyi bizottmánynyal egyet­értőleg azon javaslattal járul a törvényhatósági bizottság 1. közgyűlése elé, miszerint nevezett­nek 21 évi szolgálati ideje és legutóbb élvezett 540 forint rendes évi fizetése után esedékes szabályszerű nyugdíját kiutalványozni méltóz­tassék. d) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés Gremsberger Ferencz kézbesítő nyug­díjazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.)­­... Gremsberger Ferencz kézbesítő, betegsége folytán a tiszti főorvos szakvéleménye szerint szolgálatképtelenné válván, nevezettet a nyug­díjszabályok értelmében a millennáris év kettős beszámításával 25 évi 11 hónapi és 29 napi szolgálati ideje s legutóbb élvezett 540 forint rendes évi fizetése után a jogügyi bizottmány véleménye szerint 361 forint 80 krajczár évi nyugdíj illetné meg. Tekintettel azonban arra, hogy nevezett csak egy nappal szolgált kevesebb ideig a teljes 26 évnél és hogy ellene szolgálati ideje alatt főnökeinek jelentése szerint kifogás fel nem merült, a tanács azon javaslattal járul a 1. közgyűlés elé, miszerint a 26 évi szolgálati időből hiányzó egy napot Gremsberger Ferencz szolgálatába kegy útján beszámíttatni s a teljes 26 évi szolgálati idő alapul vétele mellett az őt megillető 373 forint 68 krajczár összeget szá­mára folyósítani kegyeskedjék. e) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés özvegy Metzl Nándorné szül. Haluska Józsa ellátása iránt. (Előadó: Rényi fő­jegyző ) Néhai Metzl Nándor volt adóbiztos özvegye nyugdjszerű ellátásért folyamodván, nevezettet a jogügyi bizottmány véleménye szerint férjének a főváros szolgálatában eltöltött s a millennáris ár kettős beszámításával 22 évet meghaladó szolgálati ideje s legutóbb élvezett 540 forint rendes évi fizetése alapján évi 216 forint nyug­díj, 1881. évi junius hó 15-én született Lipót, 1891. évi márczius hó 17-én született Mária és 1893. évi április hó 10-én született Teréz nevű gyermekeit tizennyolczadik életévük betöltéseig egyenkint évi 36 forint, vagyis az özvegyet összjárandóság fejében évi 324 forint illeti meg. A tanács ezen összeg kiutalványozását kéri a közgyűléstől. 19. a) A tanács előterjesztése néhai Balla József volt IX. ker. hússzemlélő állat­orvos özvegye szül. Daróczy Erzsébet részére végkielégítés megszavazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Néhai Balla József, volt IX. kerületi hús­szemlélő állatorvos özvegye, született Daróczy Erzsébet özvegyi kegydíj engedélyezése és négy életben levő kiskorú gyermeke részére nevelte­tési járulék kiutalványozása iránt folyamodott. Tekintettel arra, hogy Balla József elhalálozása napjáig 1898. évi május hó 22-ig, közel hét évig állott a főváros szolgálatában és ezen idő alatt mindig kiváló buzgalommal teljesítette szolgálatát, tekintettel továbbá arra, hogy a sertéshússzemlélő állatorvosi állások állandósít­tattak ugyan, de végleges jelleggel nem szervez­tettek s igy Balta József önhibáján kivül nem lett véglegesítve, hátrahagyott családja pedig teljesen vagyontalan, szegény, a tanács özvegy Balta Józsefné kérelmét oly javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy részére, figyelemmel a fenforgó körülményekre, 1200 forintot egyszer­s mindenkorra végkielégitésképen megszavazni méltóztassék.­­) A tanács előterjesztése néh. Alten­burger Gusztáv volt díjnok özvegye szül. Hatvich Terézia részére kegydíj megsza­bása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Néhai Altenburger Gusztáv volt adószám­viteli hivatali díjnok özvegye, született Hatvich Terézia kegy­díj megszavazása iránt folyamodott. Tekintettel arra, hogy néhai Altenburger Gusz­táv majdnem 18 évig állott megszakítás nélkül a főváros szolgálatában, s ezen idő alatt teen­dőit mindig a legnagyobb ügybuzgósággal látta el, s tekintettel arra, hogy özvegye, ki most. 53 éves, vagyontalan, s teljesen munka- és keresetképtelen, a tanács özv. Altenburger Gusztávné kérelmét oly javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy részére évi 200 frt kegy­díjat megszavazni méltóztassék. c) A tanács előterjesztése Kakuk Menyhért volt útkaparó özvegye szül. Csajághy Róza részére kegy­díj megsza­vazása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Néhai Kakuk Menyhért volt útkaparó öz­vegye, született Csajághy Róza kegydíj megszav

Next