Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1898-11-08 / 82-83. szám

Tazan iránt folyamodott. Tekintettel arra, hogy t­ehát Kukuk Menyhárt, ki IS évet meghaladó szolgálati ideje alatt a reája bizott teendőket mindig kifogástalanul végezte, özvegyét és érdekeit — kik közül csak egy képes a saját fiat­artásáról gondoskodni — a legnagyobb nyomorban hagyta hátra, tekintettel továbbá arra, hogy folyamodó özvegy beteges és gyönge tej­alkatánál fogva állandó keresetre képtelen létén, legnagyobbrészt könyöradományokra van utalva, a tanács özvegy Kakuk Menyhértné kérelmét oly javaslattal terjeszti a közgy­űlés elé, hogy részére 1898. évi január hó 1-től kezdődőleg 250 frt kegydíjat megszavazni mél­tóztassék. d) A tanács előterjesztése a fiumei árvízkárosultak részére segély megszava­zása iránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) A polgármester úr a következő előterjesz­tést intézte a székes főváros tanácsához: Tekintetes Tanács! A magyar tengerparton, Fiume városában inuit ho­l­t­en volt n­agy felhőszakadás következ­tében a Recsina folyó medrét átlépve, az ár emeletnyi magasságban lepte el a házakat s a n­agyszámú munkásnak kenyérkeresetet adó gyá­rakat, a Fiuméra pedig áttörve a város felőli védfalat, méternyi magasságban víz alá borí­totta a város nagy részét. Sok helyen a lakókat és munkásokat csak a házfedelen át lehetett kimenteni. Dr. Valentsits Antal, Fiume polgármesteré­nek hozzám intézett bizalmas levele szerint a sz­­ényebb sorsú lakos­k szenvedtek legtöbbet a szerencsétlenség által, mert nagy részben zeknek lakházait, bútorait, munkájuk eszközeit rombolta össze és vitte el az ár. A munkások nagy száma kereset nélkül éhezik, a kisemberek vagyonok megsemmisült romjain a fájdalom keserű könyeit hullatják a kenyér minden fa­­­ltjára, melyet nekik a nemeskeblű emberbará­tok könyörülete nyújt. Midőn 1875-ben Budapestet hasonló ka­t­i­tropha érte, Fiume városa az elsők között volt, a mely a szerencsétlenség által tönkre tett polgártársaink felsegélyezésére adománynyal adakozott. Most tehát, a­midőn Fiume városá­nak lakóit, a mi honfitársainkat ily nagy sze­r­ecsétlenség érte, Budapest fővárosnak kettős kötelezve a nyomor enyhítésére, az ínségre jut­ó honfitársak segélyezésére adományt nyúj­tak­. Ezz­el a főváros nemcsak emberbaráti, ti.-tveri kötelességét teljesíti, hanem tartozó háláját rója le és a két város közötti testvéri viszonyt ápolja, azt erősbíti. A­­ kiézetes taanács figyelmét mindezekre felhíva, kérem, szíveskedjék a t. közgyűléshez az iránt sürgősen előterjesztést tenni, hogy a közgyűlés a fiumei árvízkárosultak részére bi­zonyos összeget megszavazni méltóztassék. A tanács ezen előterjesztés folytán a fiumei v­szkárn­ultak részére 1000 forint segélyössze­get szavazott meg és azon javaslattal járul a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, mi­szerint ezen segélyösszeget engedélyezni s fede­ze téü­l a telekátiratási dijak czímén elért bevételi többleteket kijelölni méltóztassék. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK Árlejtési hirdetmény. Budapest székes főváros tanácsa a székes­fővárosi vízművekhez az 1899. év folyamán szükséglendő. s­ ruggyanta neműek, 1 különféle vasör,kények. 3. selmecetánvai vagy bélabányai és bleibergi vagy az utóbbi helyett a Rajna melletti Braubach ólombá­nyiból termelt kétaser fin mi­ntt lágy ölöm és rúdon, 4. öntött vasfejcsövek, 6. tárcaapak, 6. különféle réxöntvények, 7. taxi csapok, ,­sapszekrények és szekrényfedelek, 8. élom­a-»Avek é» ólomlemezek, valamint a vixmérő érik és Ubi­-napok beólooixisára sx .igiló élom­xárok, 9. kőanyagcsövek avagy viabeloncaövek és össze­kötő darabok, a végül 10. a vinex léki házi fölszereléshez tartozó alkat­részek és csövek axá­itása iránt nyilvános árlejtést hir­det és a vállalkozni szándékozókat felhívja, hogy s­­zállításra vonatkozó s minden szállítási csoportra kü­lön-külön levélben leendő ajánlataikat az alábbi kellé­kekkel ellátva 1898. évi deczember hó 3-ik napjának dél­előtti 10 órájáig Vosits Károly tanácsnok úrnak avagy helyettesének nyújtsák át. A magyar nyelven szerkesztendő és ivenként 50 krajczáros magyar bélyeggel ellátandó lepecsételt írás­beli ajánlatban az árlejtési feltételekhez képest, szám­mal és betűvel világosan kiteendők azon egységárak melyekért vállalkozó a szállításokat az 1899. évre el­vállalni hajlandó, valamint kiteendők számmal és betű­vel világosan azon egységárak, a melyekért vállalkozó a szállitást elvállalni s teljesíteni hajlandó azon esetben ha a szállítás iránt vele egyszerre két évre, vagyis nem­csak az 1899. évre, hanem az 1900. évre is köttetnék szerződés. Az 1. alatti szükséglet szállítására vonatkozó aján­latban feltüntetendő minden egyes ajánlott minőség fajsúlya; az 1­. alatti szükséglet szállítására vonatkozó ajánlatban pedig feltüntetendő minden egyes ajánlatba hozott zárcsapnak összes súlya. Elismerendő az ajánlatban, hogy vállalkozó az árlejtési feltételeket ismeri és azoknak magát mindenben aláveti; a­mennyiben bejegyzett czég pályáznék, az aján­latban megnevezendő azon személy, a­ki a c­éget min­denben képviselni fogja; a­mennyiben pedig pályázó nem helyben laknék, köteles ajánlatában oly helyben lakó megbízottat kijelölni, ki őt mindenben képviselni fogja.­ Az 1. alatti szükségletre vonatkozólag minden egyes szállítási tárgyból anyagminőségi minta, épen úgy a 3. alatti szükségletre vonatkozólag minden egyes fel­ajánlott ólomból is ajánlat mellett minták mutatan­dók be. Az 5. alatti szükségletre vonatkozólag az ajánlat­hoz az összes szállítandó csapok alakjait és alkatrészei­nek méreteit betűkkel feltüntető táblázatos rajzokat kell mellékelni. Bánatpénzképen leteendő az árlejtést megelőző napnak déli 1-2 órájáig a székes­fővárosi központi pénztárba 100 szóval egyszáz forint az 1., 300 » háromszáz » a 2., 150 » egyszázötven » a 3., 600 » hatszáz » a 4., 150 » egyszázötven » az 5., 500 » ötszáz » a 6., 500 » ötszáz » a 7., 300 » háromszáz » a 8., 50 » ötven » a 9. és 500 » ötszáz » a 10. pont alatti szállításra vonatkozólag és pedig készpénz­ben v­­gy a fővárosi készpénzek elhevezésére alkalmas­aa. elfogadott pénzintézetek takarékpénztári könyvecs­kéiben vagy állampapírokban vagy budapesti pénzinté­zetek zálogleveleiben vagy fővárosi kölcsönköötvényekben, vagy egyéb a fennálló szabályok értelmében elfogadható értékpapírokban, mely bánatpénz az ajánlat elfogadása esetében szerződési biztosítékul fog szolgálni, megjegyez­tetvén, hogy az értékpapírok a tőzsdei árfolyamlap pénz­hasábján jegyzett napi árkeretnek 90°/j ával (de soha a névértéken felüli összeggel) fognak számíttatni; a bánatpénz letételéről szóló nyugta az ajánlathoz csatolandó. Nem magyar nyelven szerkesztett, továbbá kellő letéti nyugtával, vagy az 1. és 3. pont alatti szükségle­tet illetőleg mintával és az 5. pont alatti szükségletet illetőleg rajzokkal el nem látott, úgy nemkülönben el­késve beérkezett vagy utóajánlatok figyelembe nem vé­tetnek Az ajánlatok közti szabad választás jogát, tekintet nélkül az ajánlott árakra, a tanács magának fentartja. A szállításokra vonatkozó anyagszerminták a víz­vezetéki igazgatóságnál az Akadémia V. ker. Arany­ Já­­nos-utcza 1. számú bérházában, maguk az árlejtési fel­tételek pedig a tanácsi II. ügyosztály hivatalos helyisé­geiben (IV. ker. Lipót­ utc­a, Újvárosháza 1. em. 11. ajtó) naponként délelőtt 9—12 óra között megtekinthetők, a­hol egyszersmind a netán szükséges egyéb felvilágosítá­sok is megadatnak. Budapesten, 1898. évi október hó 31-én. A székes főváros tanácsa, tartamra való vállalatba adása czéljából exennel nyil­vános írásbeli árlejtést hirdet Erről vállalkozók az­zal értesíttetnek miszerint magyar nyelven a hivatalos minta szerint kiállított 50 kros bélyeggel felbélyegzett 500 frt. azaz ötezer forint készpénzből, takarékpénztári könyvből, vagy el­ogadható és a tőzsdei árfolyam 90°,j v­áva! de semmi esetre sem névértéken felül számítandó értékpapírból álló bánatpénznek a székes­fővárosi központi pénztárba történt elhelyezését tanúsító betéti ny­ugtával s ajánlat­tevő által kitöltött aláírt »Árlejtési feltételek­­kel el­látott lepecsételt ajánlato­kat f. évi november hó 25-én d. e. 10 óráig a IV. ker. régi városháza I. eme­leti tanácstermében Matuska Alajos alpolgármester úr vagy helyettese kezéhez annál is inkább nyújtsák be, mert később érkező utó-vagy pótajánlatok vagy a­melyek a fentabb említett kellékekkel nem bírnak figyelembe vétetni nem fognak. A székes főváros tanácsa fentartja magának a jogot arra nézve, hogy a beérkezett ajánlatok közül tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választ­hasson. Az ajánlatok az ugyanazon helyen és időben meg­tartandó pénzügyi és gazdasági bizottmányi üléten fog­nak felbontatni. Árlejtési feltételek és ajánlati minták a tanácsi VI. ügyosztályban (Sörház utcza 4. sz. a.) a hivatalos órák alatt díjtalanul kaphatók. Budapesten, 1898. november 2. A székes főváros tanácsa. 49.788. 1818.­­azámihoz. Árlejtési hirdetmény. Budapest székes főváros tanácsa a székes főváros t­rületén előforduló összes közcsatorna és v­áros­ épü­letekben előforduló csatorna és péc.,gödör tisztítási, valamint a dunai zsilipeknél szükséges Osssos munká­latoknak 1899. évi január hó 1-től számított tv. évi 50.141 4478 VI. 98. számh0z. Árlejtési hirdetmény. A Budapest székes főváros tulajdonát képező vagy kezelése alatt álló épületeken 1899. évi január hó 1-től számított három év alatt előforduló üveges javítási munkák vállalatba adása czéljából nyilvános írásbeli árlejtést hirdet. Erről vállalkozni kívánók azzal értesíttetnek, hogy ebbeli 50 kros bélyeggel és 100 forintnyi bánatpénznek az árlejtési feltételekben előírt értékben a székes­fő­városi központi pénztárba történt letételét igazoló letéti nyugtával ell­ott, a hivatalos minta szerint — magyar nyelven — kiállított és lepecsételt írásbeli ajánlatukat f. évi november hó 11. napján délelőtti 9 és fél óráig d­r. Vaszilievits János tanácsnok úr, vagy he­lyettese kezéhez (IV. Sörház­ utcza 4. sz. I. em.) annál bizonyosabban nyújtsák be, mert később érkező vagy utóajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az írásbeli ajánlatok az azon napon tartandó pénzt­ügyi és gazdasági bizottmányi ülésen (régi vár,teha­tanácstermében) fognak felbontatni. A beérkez­endő ajánlatok közti szab­id választás jogát a székes főváros magának fentartja. Az egységárak és árlejtési feltét­elek a tanácsi VI. ügyosztályban (IV., Sörház-utcza 4. sz. I. emelet) betekinthetők , ugyanott ajánlati minta is kapható. Budapesten, 1803. október hó 8-án. A székes főváros tanácsa. 47.172. 1­98—IX. szítm­. Pályázati hirdetmény: Budapest székes­főváros tanácsa egy előlépteté­solytán megüresedett 1­00 frt évi fizetés, 100 frt ruha­átalány és természetbeni lakással jav­adalmazott Il­od osz­tályú segédtiszti állásra háromévi próbaidő kikö­tése mellett ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Felhivatnak tehát azok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy ez iránti kérvényüket a származásuk­életkoruk, magyar állampolgárságuk, eddigi alkalmaz­tatásuk, esetleg a tűzoltás terén szerzett elméleti és gyakorlati képzettségük, ezenkívül a székes­főváros szolgálatában nem álló folyamodók jelenlegi alkalmaz­tatásukat igaz­oló szolgálati bizonyítvány és egész,sén­állapotuk (hatósági orvosi bizonyítvány) igazolására szolgáló okmányokkal felszerelve s a székes fővárosi tárnicshoz czímezve ennek igtatójában (IV. ker. Újváros­ház.­), földszint) 1898. évi november hó 15-ik napjá­nak­ déli 12 órájáig annál inkább nyújtsák be, mert később érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. Olyan pályázók folyamodványai, kik nem magyar állampolgárok, kik életük 18-ik évét még be nem töl­tötték, vagy­­ törvényes életkort (10 év) meghaladták s a székes fővárosnál rendszeres álláson még alkal­mazva nincsenek, vagy korengedélylyel nem bírnak, avagy kérvényüket a kellő okmányokkal a legponto­sabban fel nem szerelik, egyszerű­en vissza fognak uta­síttatni. Kelt Budapesten, a székes főváros tanácsinak 1998. évi október hó 15-ik napján tartott üléséből. Balmos János s. k., polgármester, 587­85. szám

Next