Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1898-11-29 / 90-91. szám

esetén a megállapított táppénznek csak felét kapják. Ebben nincsen ratio, mert a beteg csa­ládfőnek családja ez esetben is ép úgy rászorul a kenyérre, mint akkor, midőn a kenyérkereső nem­ beteg. Ennélfogva javasolja, hogy a nős - családos munkások kórházi ápoltatásuk ese­tén is egés­z táppénzben részesüljenek. Hely­telen a javaslat azon intézkedése, mely szerint a férfim­unkás csak 30 napi alkalmaztatás után részesülhet betegség esetén segélyezésben. A köz­gyűlés csak erkölcsi kötelességet teljesít, ha ezen pontot egészen törli, a­mit szóló ezennel indít­ványoz. Ép úgy törlendő a javaslat azon intéz­kedése is, hogy a nők csak 9 hónapi alkal­maztatás után részesülhet ingyen szülészeti és­­zzel kapcsolatos segélyben. Kéri a közgyűlést, hogy ezen indítványait elfogadni szíveskedjék. Baross Samu nem járulhat hozzá azon in­dítványhoz, hogy a fővárosi munkások a kór. betegsegélyző pénztárakba írassanak be, mert ott tűrhetlen állapotok vannak. Igaz, hogy 350 orvosa van, de szükség esetén a beteg munkás egyet sem talál. Kórházi utalvány csak pénztár hivatalos órái alatt váltható és egy betegnek esetleg egy napig is orvosi segély nélkül kell maradnia. Innét van, hogy az ipar­testületek, mihelyt tehetik, külön betegsegélyző pénztárt létesítenek maguknak. A fővárosnál ezen állapotok nem fordul­hatnak elő, mert van a fővárosnak kellő számú ker. orvosa és ker. szülésznője és kórháza. Azt zonban nem fogadja el, hogy a munkás be­estség esetén is egész napibért kapjon táppénz i­zímen, hanem azt javasolja, hogy a táppénz a napibérnek­­4 részében állapíttassák meg. Hegedűs Sándor nagyfontosságúnak tartja a szőnyegen levő kérdést és nem szabad ki­­­nyléssel nyilatkozni a tanács javaslatáról, de m­isi­szt főváros esetleg igen nagy koc­­kázatot vesz magára. A fővárosra háramló krösséget előre kiszámítani nem lehet, mert anna nagysága morális, phisikai és epidemikus körülményektől függ. Vázsonyi Vilmos biz. tag táppénz leszállítását inhumánusnak tartja, pedig a gyakorlati élet, sajnos, azt bizonyítja, hogy teljes táppénz nyújtása esetén simulálásra csábítunk egyeseket, és ezért sehol sem kap­ák a munkások táppénzül az egész napi bért. Igen nagy szerepet játszanak a költségek nagy­sága tekintetében a phisikai szempontok és a fő­várost terhelő risico mathematice előre ki nem szá­mítható és epidemia esetén kiszámíthatóan koc­­kázatot vesz magára a főváros. Segélyezés te­kintetében új kategóriák alkotása már azért­­sem helyes, mert az alkalmas volna arra, hogy a munkásoknak a ker. betegsegélyző-pénztá­rakba vetett bizalma megrendüljön. Szóló mindezeknél fogva hajlandó volna Mauthner Ödön indítványát elfogadni, de annak el­fogadását a kérdés ily stádiumában még nem javasolja, hanem a helyett azt indítvá­nyozza, hogy az ügy adassék vissza a tanács­nak azzal, hogy a ker. betegsegélyző pénztárral, biztosító intézetekkel érintkezésbe lépve, az azok­tól bekívánt adatok és ajánlatok alapján új szá­mításokat eszközöljön és ez alapon újabb javas­latokat terjeszszen elő. Lehet, hogy a kérdésnek ily irányban való tovább tanulmányozása a taná­csot még inkább megerősíti álláspontjának he­lyességében, de legalább a közgyűlésnek más oly irányú adatok is rendelkezésére állanak, melyekből a koc­kázat nagyságát is elbírálhatja. (Rask­a Péter: Ez a gyáros álláspontja.) Ez nem a gyáros álláspontja, hanem a gyakorlati viszonyok helyes mérlegelése Itt nem sociáldemokraták, vagy munkásvezetők vagyunk, hanem városi képviselők. Helyesli a czélbavett segélyezési szándékot, de hogy nemes érzelmeinktől is el­ragadtassunk és a fővárost kiszámíthatlan koc­­kázatnak tegyük ki, nem tartja helyes eljárás­nak. Ajánlja indítványának elfogadását. Dr. W­agner Jenő: Senki sincs közöttünk, a­ki­nt­ méltányolná a tanács humánus javas­latát és ha szükség volna arra, hogy a hatóság m­inkáját szaporítsuk és ha megtakarítást esz­közölhetnénk, attól sem riadna vissza, hogy a fővan maga létesítsen ily betegsegélyző pénz­tárt. De a jelen körülmények közt " ezt nem j­ósolhatja, mert hisz a törvény már létesí­tett ily pé­nztárt és az orvosok tekintetében hangoztatott panasz meg nem állhat, mert a pénztárnak 350 orvosa van, sőt egy polyclinika is áll rendelkezésére. Ezen pénztár a főváros ellenőrzése alatt áll és semmi akadályt nem lát abban, hogy a fővárosi munkások oda írattas­sanak be. Elfogadja Hegedűs Sándor indít­ványát. Halmos János polgármester, hogy a meddő vitának véget vessen és nehogy a közgyűlés nem megfelelő határozatot hozzon, elfogadja Hegedűs Sándor halasztási indítványát és kéri, hogy a tárgy oly értelemben adassék vissza a tanácsnak. Kasics Péter Hegedűs Sándor felszólalását egyoldalúnak tartja, mert nem ismeri a mun­kások viszonyait és körülményeit. Visszaélések szempontjából való szabályozása a dolognak igen szerencsétlen idea, m­ert nem méltányos, hogy egyesek esetleges visszaélése miatt a nagy­tömeg bűnhődjék. Az az igazi szabadelvűség, mely a tanács javaslatát átlengi, de sajnos, valahányszor igazi szabadelvű intézményről van szó, nálunk a szabadelvűség érvényesülésének a jogi vagy pénzügyi szempontok mindig útját állják. Nincs kifogása az ellen, hogy a kérdés tovább tanulmányoztassék, de már most mondja ki a közgyűlés, hogy a tanácsi javaslat alap­elvét helyesli és azt elfogadja és ha további puhatolózások történnek, hallgattassanak meg a munkások is. A főváros nem közkereseti tár­saság, hanem egy nagy communitás és mint ilyennek, elől kell járni a sociálreform terén, mint ez az igazi szabadelvűség hazájában, An­gliában történik. Very Károly elfogadja Hegedűs indítványát, azzal, hogy az egyes ipartestületek által fen­t­artott pénztárak is hallgattassanak m­eg arra, hogy miért alkottak önálló betegsegélyző pénztárt. Dr. Heltai Ferencz, midőn a főváros szol­gálatában levő állandó munkásoknak betegség esetén leendő segélyezése iránt indítványát meg­tette, kizártnak tekintette, hogy a fővárosi mun­kások a kerületi betegsegélyező pénztárakba írat­tassanak be, mert hisz a munkások legnagyobb része erre nem is kényszeríthető. Ha a be­lépésre kötelezhetők volnának, a kérdést nem itt kellene megoldani, mert azt már a törvény megoldotta. Miután a 2497 fővárosi munkás közül csak 207 kötelezhető a belépésre, a többiektől alkal­maztatásuk előtt nyilatkozatot kellene kivenni. Ez az, a­mit már eleve kizártnak kívánt tekin­teni. A fővárosi munkások segélyezését a fő­város által nyújtott munka egyik feltételéül tekinti. Szükségesnek tartja az ügy visszaadását, hogy a részletek Vázsonyi Vilmos indítványai alapján bizottmányilag megbeszéltessenek és módosíttassanak. Neuschloss Ödön : Nem fogadja el a tanács javaslatát és hozzájárul a halasztási indítvány­hoz, de a tárgy egyszerűen, minden directíva nélkül volna a tanácsnak visszaadandó. Csepreghy János: Vázsonyi szólót úgy tün­teti fel, mint a­ki a munkások érdeke iránt nem bír érzékkel. Nem védekezik ezen vád ellen, mert lelkiismerete nyugodt. Szóló nemcsak azok érdeke iránt bír ér­zékkel, kik segélyben részesülnek, hanem azok érdeke iránt is, a­kik a segélyt adják, tudni­illik az adózó polgárok érdekei iránt. Nem ja­vasolhatja a teljes táppénzt, mert ily intézke­déssel az illető munkást legalább is csábítjuk a simulálásra. Javasolja, hogy a fővárosi mun­kások a ker. betegsegélyző pénztárba írattas­sanak be. Fenyvessy Adolf hozzájárul Hegedűs indít­ványához, bár nem sok sikert remél abban az irányban való tanulmányozástól. Visszaadandó a tárgy főkép azért, hogy Vázsonyinak már szóló által is megtett módosításai felvétessenek. Dr. Hecht Ernő indítványát oda módosítja, hogy az ügy egyszerűen adassék vissza a ta­nácsnak. Dr. Vázsonyi Vilmos: Hegedűs S. sociál­demokratáról beszél ily szerény kísérletnél és elfelejti, hogy a sociáldemokrat­a ezen orvos­ságot nemcsak hogy nem kívánja, hanem azt egyenesen visszautasítja, sőt megveti és a social­demokratiának azok tesznek szolgálatot, a­kik az ócska vasak közé dobott manchesterismus alapján kezelik a kérdést. Ha Budapest büszke arra, hogy szabadelvű, igyekezzék szabadelvű intézményeket létesíteni és ne maradjon a »reactionarius« Bécs megött. Javaslatai azt czé­lozzák, hogy a főváros példát adjon e téren a magánvállalatoknak, és azt hiszi, az ellenzők ettől félnek. Anglia nem a socialdemocratia hazája és London mégis annyira megy, hogy egyenesen kötelezőnek mondja ki a nyolcz órai munkaidőt mindazon vállalkozókra nézve, kik vele szerző­dési viszonyban állnak. Ez tán erélyesebb példa­adás !! Csatlakozik Heltai felszólalásához : ad­junk directívát a tanácsnak az által, hogy a javaslat alapelvét elfogadjuk és csak részletek módosítása végett egészítse ki az ügyet. Hegedű­s Sándor felmentve érzi magát az alól, hogy tudományát előtte szólóval össze­mérje. A­mi tényleges észrevételeit kijelenti, hogy nem manchesterista. A szőnyegen levő kér­dés nem politikai kérdés és ehhez semmi köze a szabadelvűségnek és a bécsi reactiónak. Ő is akarja a czélt, de egy kis körültekintés nem árt. Az előbb a socialdemocratia szót ejtette ki, de azt mindenki megengedi, hogy a­ki ily természetű kérdésnél az ügyet egyoldalúlag a munkások szempontjából ítéli meg , az legalább is socialis. Ez volt előbbi kijelentésének értelme, a­­democrata szót pedig átengedi a demokrata­körnek. Elnek a kérdést feltévén, a közgyűlés He­gedűs Sándor indítványát Véri Károly indítvá­nyával együtt elfogadta. Dr. Vaselljevits János tanácsnok előadja : a tanács előterjesztését özv. Örvösi Vilmosné­nak, Scheiber Antalnak, Schmierl Ágostonnak, Gara Bélánénak, Füredi Sándornak kérvényére a Károly-laktanyában lakhelyiség kibérlése tár­gyában, továbbá Schleisz Mihály felebbezésére a biztosítékából visszatartott összeg tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés elfogadta. Kun Gyula tanácsnok előadja a bizottmá­nyok és tanács előterjesztését a budapest-buda­foki h. é. vasút területhasználati szerződésének és helyhatósági engedélyének megállapítása tárgyában ; a Lukács-fürdő és Margit-híd között tervezett park czéljára megvett terület vétel­árának fedezete tárgyában, a IX. ker. járvány­barakkok területének szabályozása tárgyában és a VIII. ker. Kis stáczió­ utcza szabályozási ter­vének módosítása iránt. (Elfogadtatnak.) Előadta továbbá a tanács előterjesztését a fővárosi pénzalap ügyében érkezett minisz­t­elnöki leiratra. A közgyűlés ezen előterjesztéseket elfogadta; a budapest-budafoki h. é. vasút ügyében az előadó javaslatára kimondotta, hogy az ügy teljes befejezéséig az ideiglenes hatósági enge­dély azonnal adassék ki és az ügy bejeztével az végleges engedélylyel lesz kicserélendő. Viola Imre tanácsnok előadja a bizottmá­nyok és tanács előterjesztését a Szent János­kórház megfigyelő-osztályán alkalmazott ápolók és ápolónők fizetésének felemelése iránt. (El­fogadtatott.) Szabó Károly tanácsnok előadja a bizott­mányok és tanács előterjesztését a VIII. ker. Csokonai­ utczai polgári leányiskola átalakítási költségeinek és bérösszegének fedezete tárgyá­ban ; a fővárosi tandíjszabályzat részbeni mó­dosítás tárgyában ; Pálik Béla festőművész kér­vényére a VI. ker. Kmetty­ utcza 27. számú ingatlan kiegészítése iránt és a tanács előter­jesztését a VII. ker. Arena-úti elemi és polgári iskola folyamatban levő épíkezésénél gőzfűtési rendszer alkalmazása iránt. (Elfogadtatnak.) Szabó Károly tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a közs. elemi iskolák 1. és 2. osztályában és a kisdedóvodákban a délelőtti oktatás megkezdésének 8 óráról 9 órára leendő áttétele iránt. Csepreghy János nem pártolja a tanács javaslatát, mert ezzel egy lépést teszünk az elpuhultság felé. A korán reggel kenyér után néző munkás gyermeke mit csináljon, hogy ha reggel 9 óráig egy magára van hagyva. A ja­vaslat elfogadása a család életrendjét felfor­gatja és a családanya nem fogja tudni, mikor adjon reggelit, mikor ebédet? A kisdedóvók ily intézkedés esetén teljesen feleslegessé válnak. Dr. Kaas Ivor pártolja a tanács javaslatát, nem csak azért, mert talán 8 órakor még nagy 651 F­ŐVÁR­OSI KÖZLÖNY

Next