Fővárosi Közlöny, 1900 (11. évfolyam, 1-48. szám)

1900-03-27 / 26. szám

segélyt méltóztassék megszavazni, míg a Buda­pesti Házfelügyelők Egyesülete segély iránti kérel­mével elutasítandó, minthogy ezen egyesület nem közjótékonysági jellegű. A javaslatba hozott segélyek összege 27.502 kor, a­mely a f. évi költségelőirányzat kiadási XLIV. tétele 2 czime alatt „Jótékony és közművelődési inté­zetek és testületek segélyezése" czimén felvett 57.000 koronában fedezetét találja. Kelt Budapesten, a közjótékonysági bizottmány­nak 1900. évi márczius hó 12-én tartott üléséből. Pecsics Sándor s. k. Horvát János s. k. biz. jegyző, tanácsnok, biz. elnök. A tanács a közjótékonysági szakbizottság javas­latát elfogadás végett pártolólag terjeszti a köz­gyűlés elé. 50. A tanács előterjesztése Csávássy Kiss Janka alapítványa tárgyában. (Előadó: Horvát­­nok.) Csávássy Kiss Janka, néhai édesatyja: Csá­vássy Kiss Károly, volt főv. gyógyszerész emlékére a székesfőváros szegényalapja javára 2000 koronás alapítványt tett akkép, hogy ezen összeg „Csávássy Kiss Károly emlékére a fővárosi szegények részére tett alapítvány" czimén örök időkre elidegeníthe­tetlen alapítványként gyümölcsözőleg kezeltessék, évi kamatra pedig évenként a fővárosi szegények közt nem- és valláskülönbség nélkül kiosztassék. A kiosz­tás iránt belátása szerint a tanács intézkedik. A tiszti ügyészség ily értelemben elkészítvén az alapítási okirat tervezetét, azt a tanács elfogadás és a m. belügyminiszter jóváhagyásának kieszközlése végett a közgyűlés elé terjeszti. 51. A tanács előterjesztése: özv. Turnovszky Lajosné kérvényére, kegydíjért. (Előadó: Rényi főjegyző.) Méh. Turnovszky Lajos adószámviteli volt dij­nok, 20 évi buzgó és lelkiismeretes működés után, általános testi törődöttségénél fogva szolgálatkép­telenné válván, 1898. ápril­ió végével állásától föl­mentetett s részére a közgyűlés, tekintettel két évtizedre terjedő kifogástalan működésére, teljes keresetképtelenségére és vagyontalanságára, u. a. évi május hó 1-től kezdődőleg évi 360 frt kegydíjat szavazott meg. A nevezett kegydijas f. é. január 9-én elhalálozván, 69 éves nejét sz. Wagner Alber­tinát minden anyagi támasz nélkül hagyta. A méltányos­ság szempontjától vezéreltetve, a tanács oly javaslat­tal terjeszti az özvegynek kegydíj iránti kérvényét a közgyűlés elé, hogy tekintettel az elhunytnak sok évi hasznos működésére, tekintettel továbbá a folya­modónő aggkorára, mely őt bármily keresetre úgy­szólva teljesen képtelenné teszi, s tekintettel végül azon körülményre, hogy a folyamodónő a VI. ker. elöljáróság jelentése szerint teljesen vagyontalan és senkije sincs, a­ki őt segítené, ama csekély jövede­lem pedig, a­mit az Erzsébet­ körúti fürdőintézetnél való alkalmaztatása után kap, felette bizonytalan, másrészt — amennyiben a folyamodónő törődöttsé­génél fogva teendőinek ellátására saját költségén mást kénytelen alkalmazni, s megélhetését még a legszerényebb igények mellett sem biztosítja : részére f. é. február 1-étől kezdődőleg évi 440 korona kegydíjat megszavazni, s ily értelemben hozandó határozatát felsőbb jóváhagyás alá terjeszteni méltóztassék. NEM HIVATALOS RÉSZ. A közoktatásügyi bizottmány f. hó 21-én, d. u. 4 órakor Faller Ferencz tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott, melyen a napirend előtt dr. Havas Rezső szólalt fel és utalt arra, hogy ma az egész magyar társadalom foglalkozik a magyar ipar támo­gatásának eszméjével ; az illető szakkörök, egyletek, hatóságok, a nők, a fiatalság mind érdeklődik a n­eni ipar iránt. Mindezen érdeklődés és törekvés igen nagyon becsülendő, de a magyar ipar csak akkor fog lendü­letet venni, ha az érdeklődés teréről a gyakorlati térre lépünk át. E tekintetben a székesfőváros igen nagy szolgálatot tehet, mert alig van az iparnak oly ágazata, melyet nem foglalkoztathat. Szóló ez idő­szerint az iskola szolgálatában álló iparról akar beszélni. Ezen ipar kérdésével hónapok óta foglal­kozik, majd minden számbavehető vállalatnál, c­ég­nél megfordult­, hogy meggyőződjék: várjon e téren a magyar ipar mint áll ? Ezen tanulmányai közepette arról győződött meg, hogy az iskolaipar terén is igen sok czikk van, mely a külföldivel teljesen kiállja a versenyt, nem csak minőség, hanem ár tekintetében is. A magyar földrajzi intézet kitűnő térképeket, globusokat készít­tet; a magyar papír, tinta, rajztábla, rajzsin, táska stb. Egy minőség mint ár tekintetében teljesen kiállja a versenyt a külföld hasonló czikkeivel. Kiváló magyar íróktól származó ifjúsági irataink vannak, melyek felette állnak sok külföldi, legtöbb eset­ben rosszul lefordított ifjúsági iratnak, melyeket és azért ki kell szorítani. Ha a székesfőváros ezen törekvést támogatja, az iskolaszékek kötelességüknek fogják ismerni, ezen mozgalmat a társadalomba is átvinni. Mindezekre való tekintettel kérdi az elnöklő tanácsnok urat: 1. a fővárosi tanács részéről történt-e oly intézkedés, hogy a főváros iskoláiban oly tan­eszközök stb. használtassanak, melyek Magyarországon jó minőségben és jutányos áron készülnek ? adott-e utasítást az iskola­igazgatóknak, hogy lehetőleg magyar gyártmányokat használjanak, magyar ifjúsági iratokat szerezzenek be­? 2. ha nem történt ily intézkedés, hajlandó-e oda hatni, hogy a tanács az ügy érde­kében a főváros összes iskoláihoz ily értelmű utasítást intézzen ? Faller Ferencz tanácsnok: A tanács tett általános rendelkezéseket a hazai ipar támoga­tására ; arról is van tudomása, hogy igen sok igaz­gató minden spec­iális utasítás nélkül, magától tett ez irányban lépéseket és gondoskodott arról, hogy hazai készítményű taneszközök stb. szereztessenek be. Azok a szerek, melyekre az iskolai szertárban szükség van, eddig is a hazai ipar igénybe vételével szerez-

Next