Fővárosi Közlöny, 1903 (14. évfolyam, 1-49. szám)
1903-01-30 / 9. szám
títandó. A mérnöki hivatal és a középítési bizottság az eleső terület négyszökösenkénti kisajátítási árát 260 K-ban állapította meg, mit a tulajdonos is elfogadott. Ehhez képest a tanács most oly javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy ezt a kisajátítási árat elfogadni, s ennek összesen 9386 K-ra rúgó összegét, a pénzügyi bizottmány véleményéhez képest a kisajátítási alap 1903. évi előirányzatában ily célokra felvett 80 000 korona terhére megszavazni méltóztassék. 31. A tanács előterjesztése: Radovits Ferenczné és társai felebbezésére, mérnöki eljárási díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó: Kunnok.) Fischer Anna férjezett Radovits Ferenczné és társa a III. ker., Kiskorona- és Pacsirta-utczák között fekvő 1416—1418. kat. hrsz. telkeik felosztása iránt folyamodtak. Minthogy azonban folyamodók a telek felosztása ügyében megállapított feltételeket elfogadni hajlandók nem voltak, a tanács a felosztásra az engedélyt nem adta meg, s egyúttal folyamodókat a mérnöki eljárásért és térrajz készítésért 45 korona megfizetésére kötelezte. Fischer Anna és érdektársa a tanács ezen határozatát sérelmesnek találván, felebbezést adtak be, melyben a 450 eljárási díj alól való felmentésüket kérik. Felebbezésükben azt mondják, hogy ők a "kikötött feltételeket azért nem fogadták el, mert a főváros tőlük túlságos anyagi áldozatot követelt, s ha az engedély úgy sem volt megadható, felesleges volt térrajzot készíteni; a 45 K kivetése tehát indokolatlan. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. 32. A tanács előterjesztése özv. Rosenfeld Károlyné és társai felebbezésére, kisajátítási ügyben hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó: Kunnok.) Özv. Rosenfeld Károlyné és társai, mint a Nagykorona- és Zrinyi-utcza sarkán levő 681. hrsz. ház tulajdonosai beadványt intéztek a tanácshoz, amelyben előadják, hogy a közgyűlés 1896. évi 251. sz. határozatával kimondotta, hogy a bazilika előtt tért létesít a 680., 681., 682., 813. és 814. hrsz. telkek bevonása mellett. Kisajátitandónak lett tehát kiszemelve folyamodók háza is s ők a kisajátítási törvény intézkedéseire való tekintettel 1896. óta házuk átalakításába s javításába nem fogtak, de mivel a lakásokhoz fűződő igények fokozódnak s ők örök ideig a kisajátításra nem várhatnak, elhatározták, hogy a házat renováltatják s több lakást gázvilágítással, fürdőszobával látnak el s kérik, hogy a tanács mondja ki, mikép a kisajátítás alkalmával ezen átalakítások 16.643 korona 5 fillérnyi értéke a kisajátítási törvény 25. §-a értelmében megállapítandó értéken felül nekik külön meg fog téríttetni. Ha pedig ezt a tanács elvállalni nem akarná, kérik folyamodók a kisajátítási eljárást azonnal folyamatba tenni. A tanács meghallgatta a mérnöki hivatalt s a tiszti ügyészséget s azután a folyamodókat ezen jogalap nélküli kérésükkel elutasította. Az érdekeltek a határozat ellen felebbezést adtak be, amelyben azt mondják, hogy a hatóságnak mégis meg kellene mondania, hogy miért nincs jogalapja az előterjesztett kérésnek. Az 1896-iki közgyűlési határozatnak az volt a czélja, hogy a bazilika a tér megnyitása folytán a maga nagyszerűségében mentül jobban feltűnjék; most azonban a Sas-utczán álló szemlélő nem a bazilikát, hanem az ő házuk tűzfalát látja. 1904-re a Lipótvárosi templom megnyílik. Akkorra legalább a tér egyik részének készen kellene lenni. Kérik a közgyűlést, hogy a tanács határozatának megváltoztatásával felebbezők kérelmét egyik vagy másik irányban teljesítse. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. 33. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az I. ker. Promontori-ut egy részében fektetendő VÍZCSŐ költségfedezete tárgyában. (Előadó: Vosits tanácsnok.) Maloschik Antal az I. ker. Promontori-uton háromemeletes házat építvén, háza vízellátása érdekében a Promontori-út egy részén a vízvezetéki közcső lefektetését kérte. Minthogy ez ellen műszaki akadály nem forog fenn, a tanács a mérnöki hivatal és a középítési bizottság előterjesztéséhez képest, melyhez a közmunkák tanácsa is hozzájárult, javasolja, hogy a Promontori-útnak a Gellért tér és Kelenutcza közötti szakaszában egy 175 %-os vízvezetéki közcső lefektettessék. A költségek 3000 koronát tesznek ki, melynek fedezetét illetőleg a tanács a pénzügyi bizottmánnyal egyetértőleg javasolja a közgyűlésnek, hogy az a kölcsönpénzekből a vízvezetéki csőhálózat kiterjesztésére felvett átalányösszeg terhére engedélyeztessék. 34. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a dunai bérpartok 1903. évi bérösszegének megállapítása iránt. (Előadó: Almády tanácsnok.) E tárgyban a tan. VIII-ik ügyosztály a következő jelentést intézte a tanácshoz: Tekintetes Tanács! A székesfőváros területén elvonuló dunapartok bérpartjainak bérösszegei évrőlévre állapíttatván meg, e partrészek 1903. évi béreinek megállapítása válik szükségessé. Ámbár a főváros jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett kétségtelenül kívánatos lenne, hogy a partbérletek czímén befolyó közjövedelmek is minél inkább fokoztassanak, mégis az általánosan érzett közgazdasági pangás és különösen a fővárosban létező kedvezőtlen ipar- s kereskedelmi viszonyok s az evvel kapcsolatban hanyatló hajózási forgalom mellett, a partbérek emelését ez idő szerint nem javasolhatjuk, nem pedig azért, mert az eddigi bérek mellett is azt